Gyimóthy Gábor- Találós-madármozaik
2010-04-15 22:21:47 | cikk: Tóth Tamara |
A magyar születésű, Svájcban élő formatervező, költő, nyelvész Gyimóthy Gábor volt a vendége a Jókai Körnek ma 17 órától. A Városi Könyvtár olvasótermében szép számmal jelentek meg érdeklődők új kötetének bemutatójára, melynek címe: Találós-madármozaik. Ez alkalomból kérdeztem a költőt műveiről és azok kiadásáig vezető életútjáról.
Budapesten született, 15 éves koráig Baranyában élt, a mai Mecseknádasdon. Gimnáziumba osztályidegenként nem mehetett, ezért egy évig a faluban kőfaragó inasként dolgozott. 1951-ben Budapestre költözött. Az akkor még létező Magyar Optikai Műveknél műszerész ipartanuló lett. 17 éves korában, mint szakmunkás mehetett a dolgozók esti gimnáziumába. 1956 októberében kezdődött el az utolsó tanév, melyet Gyimóthy Gábor már az innsbrucki magyar gimnáziumban fejezett be. Ott érettségizett 1958 nyarán. Ezt követően Svájcba került, ahol, mint műszerész dolgozott. Szeretett volna ipari formatervezést tanulni, de azt akkor Svájcban még nem lehetett. 1961-ben megnősült és Ulmba költözött, ahol mint mondta,végre belekezdhetett az ipari formatervezés tanulásába. 1964-ben családjával visszajött Svájcba és Zürich közelében munkát vállalt, mint formatervező. Azóta is ebben a szakmában dolgozik, bár ma már csak 80 százalékosan- tette hozzá bemutatkozásához.
A kiváló humorú irodalmár a magyar mellett anyanyelvi szinten beszél németül, folyékonyan angolul, jól olvas és társalog franciául, még iskolás évei alatt megtanult latinul és oroszul, később olaszul, spanyolul és japánul is. Szerelme a magyar nyelv iránt azonban örökérvényű, hiszen verseiben vissza-visszatérő motívum anyanyelvének dicsérete.
-1969-ben kezdtem el komolyan foglalkozni idegen nyelvekkel. Először angol volt a műsoron, majd a francia, olasz, japán. A japánba már csak belekezdtem, mert 1986-ban másodszor is megnősültem és a munkám és az intenzív nyelvtanulás miatt a család csak „távoli ismerősnek” tekintett volna. A nyelvek tanulása közben döbbentem rá a magyar nyelv értékeire és mondhatom, hogy beleszerettem a saját anyanyelvembe. A 70’-es évek végén kezdtem el verseket írni, amely szórakoztatás, az intenzív nyelvtanulások „kiegészítő sportjaként” volt tekinthető. Tavaly óta szívügyemnek tartom a magyar nyelv magyarországi pusztulásának megakadályozását.
- Meséljen egy kicsit legutóbb megjelent kötetéről, amelynek címe Találós-madármozaik!
- Arra szántam, hogy akár gyerekek, akár felnőttek sok mindent tanulhassanak. De nem ez volt a fő célom ennél a kötetnél sem, hanem a szórakoztatás. A könyvben egy vers található, amely 113 négysoros versszakokból áll. A negyedik sor vége, a második sor végével alkot rímet, de a rím maga nincs kiírva, mely a legtöbb esetében egy madár nevére utal, s azt a versszakból ki lehet következtetni. Sok olyan madárnév is szerepel benne, melyről feltételezem, hogy sem a gyerekek, de még a felnőttek sem ismerik, ezért megtalálható minden madár színes ábrája a versszakok mellett. Emellett a megfejtendő madár neve - hasonló módon a keresztrejtvényekhez - ki van vonalazva, meg lehet számolni, hogy hány betűs a megoldandó „rímmadár”. A találós versek és a madárrajzok után aránylag hosszú magyarázat tér ki az egyes madárfajok érdekességeire, különlegességeire.
- Négy évvel ezelőtt járt már Pápán, szintén a Jókai Kör meghívására. Akkor három verseskötetét mutatta be. Melyek voltak azok, és mit kell róluk tudni?
- Az egyik a Tillárom versek, ebben mindenféle versek találhatóak, még szerelmesek is. A másik a Hét és hó, amelyben szójáték versek olvashatóak, a harmadik pedig a Van egy madár címet viseli, melyben természettudományos megfigyelésekkel, érdekességekhez kapcsolódó madarakról szóló versek vannak. Ilyen dolgok vannak nálam versbe szedve minden költői magasság nélkül.
- Az est folyamán többször is kiemelte kötetei közül és részleteket is olvasott fel A kacsalábon forgó vár című könyvéből. Mit lehet tudni a kötetről?
- Ötletét a magyar népmeséből vettem elő, s ez jelent meg a most bemutatott könyvem előtt közvetlenül. Rendkívül alkalmas volt számomra arra, hogy egy hosszú szójátékomat benépesítsem különböző madarakkal. Ebben a kötetben nemcsak a vers, hanem az összes benne előforduló madár színes ábrája, ismertetője is megtalálható. Ahogy az alcímben is olvashatjuk, ez egy madárszárnyon szárnyaló ismeretterjesztés. Sajnos nem vagyunk tisztában mennyire kifejező és gyönyörű szavak állnak rendelkezésünkre, és hogy a madárneveink mennyire játékosak.
Gyimóthy Gábor legismertebb művei: Szerelem a szavakat szójátékká, Mar-has-ág, Örök szerelmem, A kacsalábon forgó vár és a Kókuszhéj varázsa. Fordításai közül kiemelkedik Wilhelm Busch híressé vált Max és Móricz című, sok nyelven kiadott klasszikus német, hét csínyből álló története, amelyekben a két gyerek mindenkit több soron rászed. Ezen kívül megjelent egy német, angol, francia szójátékkönyve is, valamint egy német nyelvű kötete Mundgedichte címmel.
Budapesten született, 15 éves koráig Baranyában élt, a mai Mecseknádasdon. Gimnáziumba osztályidegenként nem mehetett, ezért egy évig a faluban kőfaragó inasként dolgozott. 1951-ben Budapestre költözött. Az akkor még létező Magyar Optikai Műveknél műszerész ipartanuló lett. 17 éves korában, mint szakmunkás mehetett a dolgozók esti gimnáziumába. 1956 októberében kezdődött el az utolsó tanév, melyet Gyimóthy Gábor már az innsbrucki magyar gimnáziumban fejezett be. Ott érettségizett 1958 nyarán. Ezt követően Svájcba került, ahol, mint műszerész dolgozott. Szeretett volna ipari formatervezést tanulni, de azt akkor Svájcban még nem lehetett. 1961-ben megnősült és Ulmba költözött, ahol mint mondta,végre belekezdhetett az ipari formatervezés tanulásába. 1964-ben családjával visszajött Svájcba és Zürich közelében munkát vállalt, mint formatervező. Azóta is ebben a szakmában dolgozik, bár ma már csak 80 százalékosan- tette hozzá bemutatkozásához.
A kiváló humorú irodalmár a magyar mellett anyanyelvi szinten beszél németül, folyékonyan angolul, jól olvas és társalog franciául, még iskolás évei alatt megtanult latinul és oroszul, később olaszul, spanyolul és japánul is. Szerelme a magyar nyelv iránt azonban örökérvényű, hiszen verseiben vissza-visszatérő motívum anyanyelvének dicsérete.
-1969-ben kezdtem el komolyan foglalkozni idegen nyelvekkel. Először angol volt a műsoron, majd a francia, olasz, japán. A japánba már csak belekezdtem, mert 1986-ban másodszor is megnősültem és a munkám és az intenzív nyelvtanulás miatt a család csak „távoli ismerősnek” tekintett volna. A nyelvek tanulása közben döbbentem rá a magyar nyelv értékeire és mondhatom, hogy beleszerettem a saját anyanyelvembe. A 70’-es évek végén kezdtem el verseket írni, amely szórakoztatás, az intenzív nyelvtanulások „kiegészítő sportjaként” volt tekinthető. Tavaly óta szívügyemnek tartom a magyar nyelv magyarországi pusztulásának megakadályozását.
- Meséljen egy kicsit legutóbb megjelent kötetéről, amelynek címe Találós-madármozaik!
- Arra szántam, hogy akár gyerekek, akár felnőttek sok mindent tanulhassanak. De nem ez volt a fő célom ennél a kötetnél sem, hanem a szórakoztatás. A könyvben egy vers található, amely 113 négysoros versszakokból áll. A negyedik sor vége, a második sor végével alkot rímet, de a rím maga nincs kiírva, mely a legtöbb esetében egy madár nevére utal, s azt a versszakból ki lehet következtetni. Sok olyan madárnév is szerepel benne, melyről feltételezem, hogy sem a gyerekek, de még a felnőttek sem ismerik, ezért megtalálható minden madár színes ábrája a versszakok mellett. Emellett a megfejtendő madár neve - hasonló módon a keresztrejtvényekhez - ki van vonalazva, meg lehet számolni, hogy hány betűs a megoldandó „rímmadár”. A találós versek és a madárrajzok után aránylag hosszú magyarázat tér ki az egyes madárfajok érdekességeire, különlegességeire.
- Négy évvel ezelőtt járt már Pápán, szintén a Jókai Kör meghívására. Akkor három verseskötetét mutatta be. Melyek voltak azok, és mit kell róluk tudni?
- Az egyik a Tillárom versek, ebben mindenféle versek találhatóak, még szerelmesek is. A másik a Hét és hó, amelyben szójáték versek olvashatóak, a harmadik pedig a Van egy madár címet viseli, melyben természettudományos megfigyelésekkel, érdekességekhez kapcsolódó madarakról szóló versek vannak. Ilyen dolgok vannak nálam versbe szedve minden költői magasság nélkül.
- Az est folyamán többször is kiemelte kötetei közül és részleteket is olvasott fel A kacsalábon forgó vár című könyvéből. Mit lehet tudni a kötetről?
- Ötletét a magyar népmeséből vettem elő, s ez jelent meg a most bemutatott könyvem előtt közvetlenül. Rendkívül alkalmas volt számomra arra, hogy egy hosszú szójátékomat benépesítsem különböző madarakkal. Ebben a kötetben nemcsak a vers, hanem az összes benne előforduló madár színes ábrája, ismertetője is megtalálható. Ahogy az alcímben is olvashatjuk, ez egy madárszárnyon szárnyaló ismeretterjesztés. Sajnos nem vagyunk tisztában mennyire kifejező és gyönyörű szavak állnak rendelkezésünkre, és hogy a madárneveink mennyire játékosak.
Gyimóthy Gábor legismertebb művei: Szerelem a szavakat szójátékká, Mar-has-ág, Örök szerelmem, A kacsalábon forgó vár és a Kókuszhéj varázsa. Fordításai közül kiemelkedik Wilhelm Busch híressé vált Max és Móricz című, sok nyelven kiadott klasszikus német, hét csínyből álló története, amelyekben a két gyerek mindenkit több soron rászed. Ezen kívül megjelent egy német, angol, francia szójátékkönyve is, valamint egy német nyelvű kötete Mundgedichte címmel.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!