A festői Bakonytól a vadregényes Afrikáig – I. Diaporáma Fesztivál Pápán


2016-08-27 12:34:03  | cikk: Babos Petra  | 


A festői Bakonytól a vadregényes Afrikáig – I. Diaporáma Fesztivál Pápán főképe
A Magyar Fotográfia Napja alkalmából szervezték meg városunkban első ízben a diaporáma fesztvált, melynek a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színházterme adott otthont. Gyurom János, Cseterki Imre, Szekeres János és Csótai László természetfotósok hozták el képeiket városunkba. Mindenki három-három filmet, diaporámát, - vagyis a természet fotók mozgatása, filmmé alakítása, zenei háttérrel - mutatott be, kivétel Gyurom János, aki az utolsó filmjében Pápát mutatta be a nagyérdeműnek. A színházépület emeleti előterében pedig nagyméretű fotókban gyönyörködhetett a művészetbarát közönség.
A házi és egyben ötletgazdának, Gyurom Jánosnak egy régi álma vált valóra azzal, hogy ez a fesztivál létrejött Pápán. Mint mondta, az idei év tavaszán alakították meg a Természetfotósok Világszövetségének égisze alatt a Világjáró Természetfotósok Klubját, melynek apropóján döntött úgy a természetfotós, hogy Pápán, illetve a Dunántúlon mutatják be először szebbnél szebb természetfotóikat.
Az I. Pápai Diaporáma Fesztivált Gyurom János álmodta meg
Gyurom János, E-MAFOSZ diplomás fotóművész elmondta, több mint harminc évig vadászott, majd a puskát fényképezőgépre váltotta. Kedvenc témája a természet, azon belül a Bakony. A diaporámáin az őszt, az erdő lakóit és az egerésző ölyvet mutatta be.
Cseterki Imre természetfotós hozzáfűzte, kedvence a magyar fauna. Szerinte a természetfotózás elmaradhatatlan része az állatok ismerete, a végtelen türelem és a jó felszerelés.
-A diaporáma bemutatón ízelítőt szeretnénk adni azokból a felvételekből, amelyeket külföldön és hazánkban készítettünk. A slideshow azt az érzést mutatja a nézőnek, amit mi átéltünk a természetben, csak zenei aláfestéssel– mondta Cseterki Imre.
Csótai László, a Világjáró Természetfotósok Klubjának alelnöke, már tíz éve természetfotós, Miskolcon született. A hegy, a Bükk és néhány lelkes tanárember meghatározta a természet iránti szeretetét. Az élet azonban átsodorta egy hasonló hegyes vidékre, s azóta itt él családjával Herenden, a Bakony egyik kis városában. Szabadidejében, amikor csak teheti, járja a természetet. Fotóival próbálja másokkal is megláttatni azt, ahogy ő látja a természet csodálatos teremtményeit és képződményeit.
Csótai László és Cseterki Imre lenyűgöző felvételei
Szekeres János, E-MAFOSZ-S diplomás fotóművész több mint 40 éve fotózza a természetet, s a fesztiválon két tanítványa, Cseterki Imre és Csótai László is bemutatkozott.
-Vadász-solymász családból származom, de én pedagógus vagyok. Már 8 éves koromban vadászni jártam, sokat túráztam, s akkor fogalmazódott meg bennem, hogy megörökítem a természet szépségét. Én úgy gondolom, természetesen fontos a megfelelő felszerelés, de a képet a gép mögött álló készíti. Szeretek úgy fotózni, hogy az már az exponáláskor jó legyen, ne legyen utómunka vele. Minden kornak megvan a művészeti ága, most a digiráma lett a legfelkapottabb. A fotó mesél a fotósról, bemutatja őt. A fotósnak nagyobb teret ad arra, hogy az érzéseit felszínre hozza. A zene meghatározó, sokszor nagyon sokáig keressük a megfelelőt, de ez rendkívül fontos, hogy jó legyen, hiszen a jó zenével jobban lehet árnyalni a fotókat is – emelte ki a természetfotós.
Szekeres János diaporámái Toszkánát mutatták be
A fesztivált Mátyus Károly, a MAFOSZ alelnöke, a Bakony Fotóklub Veszprém elnöke nyitotta meg, aki elmondta, a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége 2003-ban kezdeményezte a fotográfia napjának évenkénti megünneplését. 1840. augusztus 29-én először készült Magyarországon nyilvános eseményen fénykép. Ezen a napon a Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság tizenegyedik nagygyűlésén Vállas Antal, az eredetileg bölcsészdoktor matematikus, fizikus és földrajztudós Daguerre eljárásával a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre.
Az első magyar dagerrotípiák évében már megrendezték az első hazai fotókiállítást is. Ezt követően folyamatosan nyíltak dagerrotípia-műhelyek, s megjelentek az első fényképészeti lapok. A Magyar Fotográfia Napján a fotográfia feltalálásának kezdeteire, a fényképezés jelentőségére, valamint a fotográfiának a kultúra fejlődésére gyakorolt hatására is emlékezünk. Mátyus Károly kiemelte a magyarok közül Bolyai Farkas nevét, aki foglalkozott a képrögzítéssel. Nem hagyhatók ki azok a feltalálók sem, akik munkásságukkal nagyban segítették a fotográfia technikai fejlődését, mint Petzval József, Dulovits Jenő vagy Mihályi József.
A fesztiválon Mátyus Károly mondott ünnepi beszédet
Unger Tamás alpolgármester köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy létrejött ez a fesztivál, amely korábban még eddig nem volt Pápán. Gratulált a négy természetfotósnak a képeihez, majd reményeit fejezte ki, hogy lesz folytatása ennek a kezdeményezésnek, s a későbbiekben is csodálhatjuk a fotókat.
-A mai világban már mindenki fényképez, igyekszünk megörökíteni a pillanatot, azt, ami nekünk megtetszik. A fényképészek, s köztük, akik a színpadon állnak, máshogy és más szemszögből látnak, mint az átlagemberek. A világ legapróbb részletéből is a maximumot hozzák ki, az ő látásmódjukkal adnak örök életet a természet szépségeinek, megörökítve ezzel a történetet.
A szemet gyönyörködtető képek pillanatok alatt elrepítették a nézőket a vadregényes tájakra, így ízelítőt kaptak a Bakonyból, Kamcsatkából, Afrikából, Toszkánából és Izlandról is, miközben kellemes zene szólt.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!