A halomsírokról a Régészeti Mozaikban
2016-06-11 21:23:43 | cikk: Babos Petra |
A Gróf Esterházy Károly Múzeum Régészeti mozaik című előadássorozatának Ilon Gábor, a múzeum korábbi régésze volt a vendége júniusban. Az intézmény 2015 őszén indította útjára a havi rendszerességgel jelentkező programot. Péterváry-Szanyi Brigitta szervezőtől megtudtuk, az előadássorozat tíz alkalomból állt, melyben szakmai előadók a legújabb felfedezésekről meséltek a nagyérdeműnek. A rendezvény nagy sikernek örvendett, ezért szeptembertől folytatják a sorozatot pápai témákkal. Ilona Gábor régész Újdonságok a Bakony-hegység késő bronzkori kutatástörténetéből címmel tartott érdekfeszítő előadást a szép számban megjelenteknek a 2015/2016-os évad utolsó összejövetelén. Mint mondta, a Bakonyban található kisebb-nagyobb halmokat először az 1770-es években rögzítették térképeken. Az első tudományos kutatás a XVIII. század második felében Rómer Flóris nevéhez fűződnek, aki a régészet atyja, ő az, aki a Bakonyban turistáskodott.
-Előadásomban a halomsírokról fogok beszélni. Rómer Flóris rengeteg leletre bukkant az ásatások során, amiket dokumentált. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetét azért hozták létre 1955-ben, hogy a magyarországi régészeti lelőhelyeket összegyűjtsék, és egy könyvbe kiadják. Pillanatnyilag 57 lelőhelyet ismerünk, közel 1350 halomsírral. Sok ezek közül elpusztult, a szakma olyan következtetést vont le, hogy a halomsíros kultúra több évszázadon keresztül létezett a Kárpát-medencében Kr.e 1600-tól és Kr.e 1350-ig. Ekkor van egy váltás, az úgynevezett urnamezős kultúra. A halomsíros kultúra fő jellemzője, hogy a halottakat a halomsír alá temetik, az urnamezős kultúrában elégetik, majd urnába teszik és úgy temetik el. A Bakonyban az ismert halmokban egyetlen csontvázas temetkezést sem találtak, hanem hamvasztásosakat. Vagyis a Bakonyban egy átmeneti időszak volt, a késői halomsíros és a korai urnamezős között.
-A zirci Wolf Ernő pár héttel ezelőtt talált olyan edénytöredékeket, amelyek a halomsíros kultúrának a korábbi időszakából származnak, olyanok, amelyeket eddig senki nem ismert, nem közölt. Olyan temetkezési halmot nem ismeretünk korábból, amelyben ilyen korai halomsírosok temetkeztek volna, s olyan településmaradványt sem, amelybe ilyen korai halomsírosok éltek volna. Ez azt jelenti, hogy Kr.e 1450 körüli időre tudunk visszamenni a halomsírosok bakonyi megjelenéséhez, a cserépmaradványok Borzavárról valóak – mondta a régész.
A Régészeti Mozaik szeptembertől minden hónap harmadik keddjén, 17 órától várja az érdeklődőket a Kékfestő Múzeum foglalkoztatójában. A 2016/2017-es évadban a pápai járás lelőhelyei és leletei lesznek a fókuszban.
-Előadásomban a halomsírokról fogok beszélni. Rómer Flóris rengeteg leletre bukkant az ásatások során, amiket dokumentált. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetét azért hozták létre 1955-ben, hogy a magyarországi régészeti lelőhelyeket összegyűjtsék, és egy könyvbe kiadják. Pillanatnyilag 57 lelőhelyet ismerünk, közel 1350 halomsírral. Sok ezek közül elpusztult, a szakma olyan következtetést vont le, hogy a halomsíros kultúra több évszázadon keresztül létezett a Kárpát-medencében Kr.e 1600-tól és Kr.e 1350-ig. Ekkor van egy váltás, az úgynevezett urnamezős kultúra. A halomsíros kultúra fő jellemzője, hogy a halottakat a halomsír alá temetik, az urnamezős kultúrában elégetik, majd urnába teszik és úgy temetik el. A Bakonyban az ismert halmokban egyetlen csontvázas temetkezést sem találtak, hanem hamvasztásosakat. Vagyis a Bakonyban egy átmeneti időszak volt, a késői halomsíros és a korai urnamezős között.
-A zirci Wolf Ernő pár héttel ezelőtt talált olyan edénytöredékeket, amelyek a halomsíros kultúrának a korábbi időszakából származnak, olyanok, amelyeket eddig senki nem ismert, nem közölt. Olyan temetkezési halmot nem ismeretünk korábból, amelyben ilyen korai halomsírosok temetkeztek volna, s olyan településmaradványt sem, amelybe ilyen korai halomsírosok éltek volna. Ez azt jelenti, hogy Kr.e 1450 körüli időre tudunk visszamenni a halomsírosok bakonyi megjelenéséhez, a cserépmaradványok Borzavárról valóak – mondta a régész.
A Régészeti Mozaik szeptembertől minden hónap harmadik keddjén, 17 órától várja az érdeklődőket a Kékfestő Múzeum foglalkoztatójában. A 2016/2017-es évadban a pápai járás lelőhelyei és leletei lesznek a fókuszban.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!