Régészet Napja


2016-05-29 09:44:29  | cikk: ha  | 


Régészet Napja főképe

A Magyar Régész Szövetség 2014-ben indította útjára a Régészet Napja elnevezésű országos programot. A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum 2015-ben csatlakozott először ehhez a kezdeményezéshez, mely jó fogadtatásra talált, így idén is színes kínálattal várták az érdeklődőket. Péterváry-Szanyi Brigitta, a múzeum régésze elmondta, a rendezvény célja az, hogy megismertesse a látogatókkal a régészek feladatait, s azt, hogy miként dolgoznak.

A Régészet Napja minden esztendőben más területtel foglalkozik. Az elmúlt évben a tudományos munka teljes folyamatát mutatták be, a lelőhelyek, leletek felfedezésétől egészen a cikkírásig vagy kiállításrendezésig. Az idén ennek a folyamatnak a legelső lépését tanulmányozhatták közelebbről az érdeklődők. "Honnan tudjuk, hol kell ásni? - Honnan tudjuk, hogy ott ásni kell?" - ez volt az idei mottó, két kérdésben megfogalmazva.
Talán ez a legizgalmasabb a régészetben: milyen jelek, adatok alapján tudja a szakember, hogy a föld alatt lelőhelyek, leletek rejtőznek, és akár azt is, hogy azok milyen jellegűek, mely korszakból származnak. Péterváry-Szanyi Brigitta elmondta, hogy korábbi információk és roncsolásmentes kutatási eljárások - például légifelvételek, fémkeresők - eredményei alapján kérnek engedélyeket terepbejárásokra.

A régészeti homokozó cseréplelteket rejtett

Minden esetben nem kerül sor ásatásokra, hisz a régészek vallják, hogy amíg a földben van a múlt, addig biztonságban van, nagyobb építkezések, beruházások esetén viszont gyakran áll elő olyan helyzet, hogy a földmunkák elpusztítanák a régészeti lelőhelyet, így az értékes tudás- és leletanyagot csak egy azt megelőző feltárás mentheti meg. Magyarországon, ahogy minden európai országban, törvény írja elő ilyen esetekben a régészeti kutatást, hiszen a maradványok a jelen- és az utókor, az emberiség közös kincsei. Mindezek mellett vannak olyan lelőhelyek is, melyek különleges információkat hordoznak, ekkor tervásatás keretében végzik el a feltárást.

A Régészet Napjának pápai programjai közt kiemelt szerephez jutott a fémkereső. A látogatók ki is próbálhatták ezt az eszközt, mely a roncsolásmentes kutatási eljárásban nagyon jól alkalmazható. A győri Nagy Tibor fémkeresők forgalmazásával foglalkozik. Elmondta, hogy a fémdetektorok használata hazánkban engedélyhez kötött. Sokan azért vásárolnak ilyen készüléket, hogy megtalálják a nagy kincset és meggazdagodjanak, de szerencsére az utóbbi időben nő azoknak a száma, akik "hobbirégészek" és törvényes keretek közt segítik a szakemberek munkáját. A fémdetektor rádióhullámot bocsát ki, ami a fémről visszaverődik, ezt érzékeli a gép. A legújabb eszközök azt is mutatják, hogy milyen fémet rejt a föld.

Vajon mit nyit a fémkeresővel megtalált kulcs?

A pápai múzeumban a kisebbek régészeti homokozóban bukkanhattak leletekre, a fémdetektorokkal kulcsokat találhattak a "kincsvadászok", a kulcsok aztán nyitottak egy-egy ládát, amiben édes jutalomra bukkanhattak a résztvevők. Volt autópálya építés régész szemmel, képkereső és fémleletet is készíthettek a látogatók.

Két előadás is volt, az egyik a fémkereső használatáról szólt, a másik pedig a 2016-os pápai és környékbeli terepbejárásokról. Péterváry-Szanyi Brigitta elmondta, hogy az év elején összesen 18 feltételezett lelőhelyen jártak, ebből négy negatív eredménnyel járt, négy eddigi lelőhely határait pontosították, öt újat fedeztek fel, és öt lelőhelyet azonosítottak bejelentések alapján. A pápai múzeum régésze hozzátette, régészeti leletnek az 1711 előtt földbe került tárgyak minősülnek, a helyszínek vizsgálatánál is ez a szempont.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!