Muli püspök temet - könyv a Tanácsköztársaság pápai eseményeiről


2016-04-10 22:39:09  | cikk: ha  | 


Muli püspök temet - könyv a Tanácsköztársaság pápai eseményeiről főképe

A közelmúltban jelent meg Nagy Szabolcs Muli püspök temet - Tanácsköztársaság Pápán című könyve. A kötet bemutatóját az Esti Kornél Kávéházban tartották, ahol dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára méltatta a kiadványt. Elmondta, hogy bárhol beleolvasott a könyvbe, mindig lebilincselte, alig tudta letenni. Elismeréssel szólt Nagy Szabolcsról, aki, mint mondta a hiteles történelmi eseményeket rendkívül olvasmányos formában tálalta. Dr. Kovács Zoltán személyes hangvételű, családi történeteket is felidéző méltatásában hangsúlyozta, hogy a szerző ezzel a monográfiával gazdagította a város történelmének különböző korszakainak tudományos igényű feldolgozásait.

Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, államtitkár méltatta a kötetet

Már a cím is kifejezi a korszak extremitását, abszurditását, azokat az egymásnak ellentmondó viszonyokat, amik ebben az időszakban uralkodtak, magyarázta meg a címadást a szerző. A világi temetés intézménye ehhez az időszakhoz kapcsolódik, Muli József volt ennek az úttörője, korábban - és még ekkor is - megdöbbentő volt, ha valaki nem vette igénybe az egyházak segítéségét a hozzátartozók búcsúztatásakor. Pápán Muli József, szociáldemokrata politikus családjában történt a két első dokumentált világi temetés, ezért ellenfelei, hogy kifigurázzák, Muli püspöknek nevezték. Ez a ragadványnév hűen tükrözi azt a felfordulást, bonyolult helyzetet, ami az országot és Pápát is jellemezte.

A kötet áttekintést ad a város korabeli gazdasági, kulturális helyzetéről, a politikai, társadalmi mozgalmakról, a lakosság felekezeti megoszlásáról, az őszirózsás forradalomról, a Tanácsköztársaság utózöngéiről, mondta Nagy Szabolcs szerző. A könyvből kiderül, hogy 1918. november 4-én Pápán is megalakul a Nemzeti Tanács, de a szociáldemokratáknak nem volt elég baloldali a testület, így 1919. februárjában megalakult a Néptanács, mely nem tükrözte a helyiek politikai irányultságát, megkezdődött a pápai vörös uralom. Egymást követték a fizikai erődemonstrációk, atrocitások, melyek aztán erőszakba torkolltak, mint például amikor március 15-én a Katolikus Kör ülésekor "katonai ruhát viselő egyének valóságos sortüzet zúdítottak a helyiségre" - írta a Pápai Közlöny. Belőttek az ablakon, ahol öt sebesült maradt, egyikükön már nem lehetett segíteni. A szociáldemokrataként említett vádlottakat felmentették, de a város nem felejtett.

A kötet a Tanácsköztársaság helyi eseményeit járja körül

1919. május 20-án Piroth György lett Pápán a teljhatalmú politikai biztos, aki keményvonalas, megbízható kommunista volt, ideküldték, hogy elvtársait segítse a hatalom gyakorlásában. A vörös terror városhoz köthető áldozatainak száma tizenegy, közülük hárman a Tanácsköztársaság bukása után haltak meg, hisz itt csak augusztus 3-án ért véget a rémuralom. Ezt követően a fehérterror időszaka válasz volt a vörösök kegyetlenkedéseire, mondta Nagy Szabolcs.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!