A magyar vidék aktualitásairól a Pápai Polgári Körben


2016-04-02 21:56:59  | cikk: pgya  | 


A magyar vidék aktualitásairól a Pápai Polgári Körben főképe
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs volt péntek délután a vendége a Pápai Polgári Kör összejövetelének. Előadásában a NAK elnöke beszélt az állami földek értékesítéséről, az agrárgazdaságban szükséges generációváltásról, a kártyaalapú őstermelői igazolványok hasznosságáról, az uniós források felhasználási lehetőségeiről, illetve általánosságban a magyar vidék kérdéseiről beszélt. A személyét érintő alaptalan vádakról elmondta, hogy éppen a pápai látogatásának napján mondta ki a mentelmi bizottság, hogy azok nem állták meg a helyüket. Győrffy Balázs bízik benne, hogy a média azon része, amely aktívan közreműködött az ellene irányuló lejárató hadjáratban, ezt a hírt is közé teszi, bár sok reményt nem fűzött hozzá.

A NAK elnöke szerint 2016-ban újabb nagy lehetőségek előtt áll a magyar agrárium, amelyet
felelősen kell felhasználni

A vendégelőadót dr. Dancs Ferenc, a polgári kör alelnöke mutatta be, elmondva, hogy a meghívott vendég előadásával elsősorban a vidékiek igényeinek szerettek volna eleget tenni, mert az utóbbi előadások nagyrészt pápai tematikájúak voltak. A hagyományokhoz híven az összejövetel elején Kincses László adott elő egy témához kapcsolódó verset, Szőke István Attila Földed illata, földed szaga című költeményét.

Idén valamivel több, mint 200 ezer őstermelő részére adott ki vagy érvényesített a NAK őstermelői igazolványt. Az igazolványok cseréjére kormányrendelet kötelezte a NAK-ot, amely előírta, hogy a papíralapú igazolványt kártyára kell cserélni. A rendszer átalakítása a jogkövető őstermelők számára nem hátrányt, hanem egyértelműen előnyt jelent. Nem a valódi gazdálkodók vegzálása a cél, hanem a csalók kiszűrése – mondta Győrffy Balázs.

A polgári kör összejövetelét számos gazdaember is megtisztelte érdeklődő jelenlétével

A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből 2016-ban több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat. A NAK elnöke szerint erre azért is van szükség, hogy minél hamarabb beépüljenek a magyar gazdaságba az uniós támogatások.
A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. Győrffy Balázs beszédében kiemelte, hogy az agrárfejlesztési stratégia egyik legfontosabb eleme a nagyüzemek és a családi gazdaságok jelenlegi fele-fele arányának megváltoztatása a kis- és középgazdaságok javára, a 80-20 százalékos birtokpolitikai arány kialakítása.
A gazdálkodók kisméretű terménytárolók építésére, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére több mint 30 milliárd forint értékben pályázhatnak 2016-ban. Az idei évben mintegy 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére. A kertészeti ágazat technológiai fejlesztésére, üveg és fóliaház létesítésre, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztésre és gépbeszerzésre is több mint 75 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2016-ban.

A Pápai Polgári Körben Győrffy Balázs a magyar vidék helyzetéről beszélt a megjelenteknek

A fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportjai a vidékfejlesztési politikának. Az idei évben az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, illetve beruházásaik megvalósítására a Vidékfejlesztési Program több tízmilliárd forintot biztosít, merthogy szükség van felelősen gondolkodó, vállalkozó szellemiséggel rendelkező gazdákra. A generációváltás problémájához kapcsolódóan a NAK elnöke elmondta azt is, hogy a gazdaságfejlesztési alternatívák kidolgozásához nyújthat majd megoldást a szövetkezések formájának a bővítése, azok hatékonyságának a növelése. Fontos, hogy ebben a kiemelt programban egy jól működő köztestületként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vegyen, tanácsadással, gazdaságszervezéssel segítse a generációváltást, mert a jelenlegi negatív tendenciát megfordítani közös felelősségük. Nem a rossz emlékű termelőszövetkezeteket kívánják újra feltámasztani, hanem a második világháború előtti Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet mintájára egy erős érdekérvényesítő hálózatot. Külföldi példaként a dán sertéstenyésztőket idézte fel, akik egy dunántúli területen tenyésztenek sertést, évi 15 milliós hozammal – Magyarország célja az évi hat millió –, ők is szövetkezetben termelnek, értékesítenek. Válságok nagyon ritkán érik őket.

Győrffy Balázs stabilitást szeretne a magyar agráriumban

A fórum végén a hallgatóság soraiból érkező kérdésekre válaszolt Győrffy Balázs. Azon felvetésre, miszerint mit lehet tenni az olyan „nadrágszíj” parcellákkal, amelynek birtokába örökség útján jutott valaki, de nem kíván azon gazdálkodni, a NAK elnöke elmondta, hogy személy szerint is támogatná azt, ha megfelelő jogi környezettel értékesítésre ösztönöznék azokat a földet öröklőket, akik nem maguk akarják megművelni a tulajdonukba került termőföldet. Győrffy Balázs szerint ugyanis a földbérleti rendszeren keresztül az ott megtermelt tőke jelentős része távozik az ágazatból. Nem bérleti szerződéssel, hanem más befektetéssel kellene fialtatni az ilyen örökséget. A földnek, a gazdaságnak az tesz jót, ha azé a föld, aki megműveli.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!