Műemlékvédelemről közérthetően
2016-03-01 21:44:26 | cikk: pgya |
A műemlékvédelemről beszélgettek tegnap délután a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége pápai csoportjának meghívott előadói: Péterváry-Szanyi Brigitta régész és Mezei László építész, a moderátori szerepet dr. Nagy L. István múzeumigazgató töltötte be. A Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermében összegyűlt hallgatóság érdekes részletekbe lett beavatva, elméleti és gyakorlati kérdésekre is választ kapott a szakmai beszélgetés alatt.
Az előadás a szigorú szakmai beszélgetésen túl humor bonbonokban sem szűkölködöttA beszélgetést dr. Nagy L. István a műemlékvédelemre vonatkozó kérdésével indította, aminek van egy közfelfogásban létező jelentése, de mit jelent szakmailag? Mezei László a törvény megfogalmazását idézte, hivatalosan a műemlékvédelmet kulturális örökségvédelemnek nevezik, ami lehet földfelszín alatti, illetve feletti.
A földalatti védelemről Péterváry-Szanyi Brigitta régész beszélt, konkrét példaként a pápai Fő tér feltárását említette, elmondva, hogy a régésznek a közhiedelemmel szemben nem a lelet a legfontosabb, hanem az a kontextus, amelyből az adott tárgy előkerül. A Fő téren körülbelül 15 ezer tárgy került felszínre, dobozokba, nagyobb részét Pápán tárolják, a kisebbik felét a veszprémi múzeumba szállították. A témában éppen a mai napon (március elsején) nyílt kiállítás Posztó Pápa piacán címmel a veszprémi levéltárban. A kiállítás a Pápa város főterén folyt ásatások egyik legizgalmasabb leletegyüttesét mutatja be Kárpát-medencei kontextusba helyezve. A feltárások során talált posztóplombák egyedülálló lehetőséget biztosítanak a késő-középkori és kora újkori textilkereskedelem bemutatására, s ezen keresztül a korabeli Dunántúl gazdasági életének rekonstrukciójára. Az európai kereskedelmi kapcsolatok mellett a látogatók bepillantást nyerhetnek a posztó korabeli felhasználásának módjáról, ismereteket szerezhetnek a szabók világáról és az öltözködésről is.
Mezei László építész szerint a Fő tér felújítása mindenféle szakmai szempontnak tökéletesen eleget teszMezei László építész a föld felszíni kulturális örökségről szólt a közönséghez. Mondandóját azzal kezdte, hogy egyáltalán mely épületek számítanak műemléknek, merthogy a régészet – pontosan meghatározva – csak az 1711 előtti leletekkel foglalkozik. Azon épületek számítanak műemléknek, amelyek a helyi közösségnek sokat számítanak, így például Dunaújvárosban védelem alá vettek néhány szocreál építészeti örökséget. Pápáról elmondta, hogy a városban viszonylag nagy számban vannak műemlékké nyilvánítva épületek, ami sokszor – és ez általános jelenség országosan is – az épületek kárára történik, ugyanis a tulajdonos vagy hanyagságból vagy a pénzhiány miatt nem renoválja azokat. Ezért néhány gazdagabb önkormányzat a műemlék épületek felújítására külön pénzalapot hoz létre, ezzel segítve az épületek szakszerű karbantartását. Mezei László a műemlékvédelemmel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy az a helyi identitás és a nemzeti öntudat formálásában, erősítésében is fontos szerepet játszik.
A hallgatóság a műemlékvédelem gyakorlati kérdéseiről is sok újat tudott megAz előadás során olyan gyakorlati kérdésekre is választ kaptak a jelenlévők, hogy mi a helyzet akkor, ha valaki egy régészeti lelőhelyként nyilvántartott telket vagy egy műemlék épületet vásárol és építkezni vagy átalakítani szeretne. Mindkét szakember megerősítette, hogy ingatlan vásárlás előtt érdemes ennek utána nézni, elsősorban a tulajdoni lapon, amit mostanában egyre ritkábban tüntetnek fel, viszont a járási múzeumok nyilvántartásában vagy az önkormányzatok településrendezési rendeleteiben mindenképpen megtalálhatóak. Ez azért fontos, mivel beépítetlen telek esetében az építkezést egy régészeti feltárás kell megelőzze, műemlék épület esetében pedig örökségvédelmi engedélyt szükséges beszerezni. A moderátor kérdésére Péterváry-Szanyi Brigitta elmondta, hogy jelenleg a Tapolca áteresz munkálatait figyeli meg, Mezei László pedig református ótemplom felújítási, funkcióbővítési tervein dolgozik, jó hírként jelentve be a hallgatóságnak, hogy valószínűleg már a pénz is rendelkezésre áll a munkálatok megkezdéséhez.
Az előadás a szigorú szakmai beszélgetésen túl humor bonbonokban sem szűkölködöttA beszélgetést dr. Nagy L. István a műemlékvédelemre vonatkozó kérdésével indította, aminek van egy közfelfogásban létező jelentése, de mit jelent szakmailag? Mezei László a törvény megfogalmazását idézte, hivatalosan a műemlékvédelmet kulturális örökségvédelemnek nevezik, ami lehet földfelszín alatti, illetve feletti.A földalatti védelemről Péterváry-Szanyi Brigitta régész beszélt, konkrét példaként a pápai Fő tér feltárását említette, elmondva, hogy a régésznek a közhiedelemmel szemben nem a lelet a legfontosabb, hanem az a kontextus, amelyből az adott tárgy előkerül. A Fő téren körülbelül 15 ezer tárgy került felszínre, dobozokba, nagyobb részét Pápán tárolják, a kisebbik felét a veszprémi múzeumba szállították. A témában éppen a mai napon (március elsején) nyílt kiállítás Posztó Pápa piacán címmel a veszprémi levéltárban. A kiállítás a Pápa város főterén folyt ásatások egyik legizgalmasabb leletegyüttesét mutatja be Kárpát-medencei kontextusba helyezve. A feltárások során talált posztóplombák egyedülálló lehetőséget biztosítanak a késő-középkori és kora újkori textilkereskedelem bemutatására, s ezen keresztül a korabeli Dunántúl gazdasági életének rekonstrukciójára. Az európai kereskedelmi kapcsolatok mellett a látogatók bepillantást nyerhetnek a posztó korabeli felhasználásának módjáról, ismereteket szerezhetnek a szabók világáról és az öltözködésről is.
Mezei László építész szerint a Fő tér felújítása mindenféle szakmai szempontnak tökéletesen eleget teszMezei László építész a föld felszíni kulturális örökségről szólt a közönséghez. Mondandóját azzal kezdte, hogy egyáltalán mely épületek számítanak műemléknek, merthogy a régészet – pontosan meghatározva – csak az 1711 előtti leletekkel foglalkozik. Azon épületek számítanak műemléknek, amelyek a helyi közösségnek sokat számítanak, így például Dunaújvárosban védelem alá vettek néhány szocreál építészeti örökséget. Pápáról elmondta, hogy a városban viszonylag nagy számban vannak műemlékké nyilvánítva épületek, ami sokszor – és ez általános jelenség országosan is – az épületek kárára történik, ugyanis a tulajdonos vagy hanyagságból vagy a pénzhiány miatt nem renoválja azokat. Ezért néhány gazdagabb önkormányzat a műemlék épületek felújítására külön pénzalapot hoz létre, ezzel segítve az épületek szakszerű karbantartását. Mezei László a műemlékvédelemmel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy az a helyi identitás és a nemzeti öntudat formálásában, erősítésében is fontos szerepet játszik.A hallgatóság a műemlékvédelem gyakorlati kérdéseiről is sok újat tudott megAz előadás során olyan gyakorlati kérdésekre is választ kaptak a jelenlévők, hogy mi a helyzet akkor, ha valaki egy régészeti lelőhelyként nyilvántartott telket vagy egy műemlék épületet vásárol és építkezni vagy átalakítani szeretne. Mindkét szakember megerősítette, hogy ingatlan vásárlás előtt érdemes ennek utána nézni, elsősorban a tulajdoni lapon, amit mostanában egyre ritkábban tüntetnek fel, viszont a járási múzeumok nyilvántartásában vagy az önkormányzatok településrendezési rendeleteiben mindenképpen megtalálhatóak. Ez azért fontos, mivel beépítetlen telek esetében az építkezést egy régészeti feltárás kell megelőzze, műemlék épület esetében pedig örökségvédelmi engedélyt szükséges beszerezni. A moderátor kérdésére Péterváry-Szanyi Brigitta elmondta, hogy jelenleg a Tapolca áteresz munkálatait figyeli meg, Mezei László pedig református ótemplom felújítási, funkcióbővítési tervein dolgozik, jó hírként jelentve be a hallgatóságnak, hogy valószínűleg már a pénz is rendelkezésre áll a munkálatok megkezdéséhez.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!