Városi megemlékezés a doni áttörés 73. évfordulója alkalmából
2016-01-10 22:56:02 | cikk: pt |
Katonáink elismerése méltó bátorsággal harcoltak a siker legkisebb reménye nélkül. Megkísérelték a lehetetlent, feltartóztatni a szovjet gőzhengert – fogalmazott a doni áttörés 73. évfordulója alkalmából tartott városi megemlékezésen Negyedi János, az MH Pápa Bázisrepülőtér alezredese.
Pápa Város Önkormányzata, valamint a Pápai Huszáregyesület az Esterházy út és a Szent István út sarkánál lévő második világháborús emlékműhöz szervezte meg vasárnapi tiszteletteljes főhajtását. A megemlékezés Kincses László szavalatával kezdődött, majd Tóth Gergely elénekelt egy katonadalt – utóbbit Kovács Gyöngyi hegedűn, míg Mózes László harmonikán kísérte.
Negyedi János, az MH Pápa Bázisrepülőtér alezredese emlékbeszédében kifejtette, a második világháború minden magyar településen, családban követelt áldozatokat. – Minden településen találunk hősi emlékművet. Ezek nem csak mementók, hanem egyúttal a kegyelet, az emlékezés és a tisztelgés tényleges helyei, eszközei. 73 éve, 1943. január 12-én reggel dördültek el az ágyúk és kezdődött meg a Vörös Hadsereg rettenetes erejű tüzérségi tűzelőkészítése a Don-kanyarban, amely történelmünk egyik legvéresebb katonai katasztrófájához, a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg pusztulásához vezetett – hangsúlyozta az alezredes.
Mint mondta, a második honvéd hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. Az ide kivonuló, 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos, korszerűtlen volt. A magyar csapatok közel 150 ezer katonát veszítettek el, közülük mintegy 60 ezren fogságba estek. – A Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg tragédiájának legfőbb oka, hogy politikai megfontolásokból olyan háborúba vetették be, amelyre nem készült fel. Nem egy világhatalommal történő konfrontációban való részvétel volt Magyarország eredeti célja, hanem a trianoni békediktátum kiigazítása, ha kell, a fegyverek erejével – jegyezte meg Negyedi János. Hozzátette: a sokszoros túlerőben lévő Vörös Hadsereg támadási sávjában élőerőben három és félszeres, tüzérségben pedig tízszeres szovjet fölény volt.
– Katonáink elismerése méltó bátorsággal harcoltak a siker legkisebb reménye nélkül. Megkísérelték a lehetetlent, feltartóztatni a szovjet gőzhengert – emelte ki a bázisrepülőtér alezredes, akinek szavai szerint a vereséget nem katonáink megingása, hanem a vezetés tehetetlensége, a magyar tüzérség gyengesége, továbbá a harckocsik, a páncélelhárítás teljes hiánya, illetve a rettenetes hideg okozta.
A városi megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással zárult.
Pápa Város Önkormányzata, valamint a Pápai Huszáregyesület az Esterházy út és a Szent István út sarkánál lévő második világháborús emlékműhöz szervezte meg vasárnapi tiszteletteljes főhajtását. A megemlékezés Kincses László szavalatával kezdődött, majd Tóth Gergely elénekelt egy katonadalt – utóbbit Kovács Gyöngyi hegedűn, míg Mózes László harmonikán kísérte.
Negyedi János, az MH Pápa Bázisrepülőtér alezredese emlékbeszédében kifejtette, a második világháború minden magyar településen, családban követelt áldozatokat. – Minden településen találunk hősi emlékművet. Ezek nem csak mementók, hanem egyúttal a kegyelet, az emlékezés és a tisztelgés tényleges helyei, eszközei. 73 éve, 1943. január 12-én reggel dördültek el az ágyúk és kezdődött meg a Vörös Hadsereg rettenetes erejű tüzérségi tűzelőkészítése a Don-kanyarban, amely történelmünk egyik legvéresebb katonai katasztrófájához, a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg pusztulásához vezetett – hangsúlyozta az alezredes.
Mint mondta, a második honvéd hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. Az ide kivonuló, 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos, korszerűtlen volt. A magyar csapatok közel 150 ezer katonát veszítettek el, közülük mintegy 60 ezren fogságba estek. – A Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg tragédiájának legfőbb oka, hogy politikai megfontolásokból olyan háborúba vetették be, amelyre nem készült fel. Nem egy világhatalommal történő konfrontációban való részvétel volt Magyarország eredeti célja, hanem a trianoni békediktátum kiigazítása, ha kell, a fegyverek erejével – jegyezte meg Negyedi János. Hozzátette: a sokszoros túlerőben lévő Vörös Hadsereg támadási sávjában élőerőben három és félszeres, tüzérségben pedig tízszeres szovjet fölény volt.
– Katonáink elismerése méltó bátorsággal harcoltak a siker legkisebb reménye nélkül. Megkísérelték a lehetetlent, feltartóztatni a szovjet gőzhengert – emelte ki a bázisrepülőtér alezredes, akinek szavai szerint a vereséget nem katonáink megingása, hanem a vezetés tehetetlensége, a magyar tüzérség gyengesége, továbbá a harckocsik, a páncélelhárítás teljes hiánya, illetve a rettenetes hideg okozta.
A városi megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással zárult.
Képek:
Címkék:
második világháború
| megemlékezés
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!