A magyar lelkiállapotról
2010-03-26 08:03:29 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Pápai Polgári Kör vendége volt tegnap este 18 órától dr. Kopp Mária pszichiáter-magatartáskutató. Az előadás témája a mai magyar társadalom lelkiállapota és a probléma megoldása.
A szakember szerint 2002-ben komoly stressz érte a polgári oldalt. Ezért ma a magyar társadalom jelentős része a krónikus stressz állapotában van. Minden ötödik embert érint a depresszió, a reménytelenség, pedig a magyar nép alapjába véve nem hajlamos a depresszióra.
A magyar társadalom az értékek szintjén nagyon is egészséges, hiszen a társadalom 95 százaléka vallja azt, hogy nem lehet boldog az, akinek nincs gyereke – érvelt Kopp Mária -, óriási viszont a feszültség az értékek és a mai magyar valóság között. Ez a stressz és a depresszió forrása.
Egy 2009-ben készült felmérésben 9 objektum, mint például a környezetszennyezés, szabadidő eltöltés módja alapján hasonlították össze a világ 123 országát. Eszerint Magyarország a 20. helyen van, annak ellenére, hogy a gazdasági helyzetünket nagyon negítvan minősítette a felmérés.
Négy év alatt 52-ről 69 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni - mondta Kopp Mária, majd hozzátette, 2002-ben az emberek 66 százaléka, 2006-ban viszont már 75 százaléka érezte úgy, hogy alig tud eligazodni az élet dolgaiban, és a négy év elteltével 72-ről 82 százalékra ugrott azok aránya, akik már nem tudják, miben higgyenek, mert szerintük olyan gyorsan változnak a dolgok.
A magyarok elhalálozási mutatói rengeteget romlottak az elmúlt 8 évben. Ezt több tényező is befolyásolja: kiszolgáltatottság érzése, társadalmi bizalmatlanság, közösségi összetartó erők hiánya, emellett rendkívül fontos szerepe van a házasságnak a túlélési faktor növekedésében. Egy kutatás szerint a házasemberek boldogabbak az élettársi kapcsolatban élőknél, ami az egészségi állapotukra is kihat - bár a rossz házasságot egészségveszélyeztető tényezőként tartják számon. A családi problémák 6,81 százalékban, az alacsony házastársi támogatottság 5,45 százalékban felelős a 40-69 évesek idő előtti elhalálozásáért - mondta a Semmelweis Egyetem professzora.
A magyarok 69 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy „az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat”. Míg négy évvel korábban csupán minden második ember vallotta, hogy „legbiztosabb nem bízni senkiben”, 2006-ra 70 százalékra ugrott az arányuk.
A modern társadalmakban alapvetően kétféle modell érvényesülését látjuk: az egyik az úgynevezett társadalmi tőkét, bizalmat, szolidaritást tekinti elsődlegesnek, a másik az anyagi tőke, a fiskális szempontok elsődlegességét képviseli. Ez a konfliktus szociológia, mely az oszd meg és uralkodj elvre épül. Ez a modell a diktatúrák alapja, jellemzője a manipuláció és az ellenségképgyártás.A vallás az ellensége, hiszen az a gyökereket, az összetartozást közvetíti - véli a szakember.
A másik modell, amely az Európai Unió alapító atyáinak, különösképpen Robert Schumannak a víziója volt, a közös normák, erkölcsi elvek betartására, a bizalomra és megbízhatóságra, az erős civil társadalom működésére, azaz a társadalmi tőke erősítésére épít. Ez a funkcionális szociológia. Eszerint meg kell találni újra a mai világban az összetartozási formákat.
Kopp Mária szerint egy kérdés van a világon: tudunk-e az értékekbe kapszkodni vagy elpusztítjuk a világunkat. A társadalomkutató példaként felhozta az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom jelentőségét: a nemzeti összetartozás érzését, a nemzeti azonosságtudatot, melyet oly sokáig próbáltak meg kitörölni a magyarokból.
- Ma úgy tűnik, nincsenek közös céljaink, közös értékeink nekünk magyaroknak. De van parázs a hamu alatt. 48’ és 56’ örökségét is sokáig őriztük a szívünkben még akkor is, ha nem volt szabad beszélni róla. Azt kell megtalálnunk, hogy hogyan tudunk mi magyarok a bennünk lévő értékek mentén összefogni.
A szakember szerint 2002-ben komoly stressz érte a polgári oldalt. Ezért ma a magyar társadalom jelentős része a krónikus stressz állapotában van. Minden ötödik embert érint a depresszió, a reménytelenség, pedig a magyar nép alapjába véve nem hajlamos a depresszióra.
A magyar társadalom az értékek szintjén nagyon is egészséges, hiszen a társadalom 95 százaléka vallja azt, hogy nem lehet boldog az, akinek nincs gyereke – érvelt Kopp Mária -, óriási viszont a feszültség az értékek és a mai magyar valóság között. Ez a stressz és a depresszió forrása.
Egy 2009-ben készült felmérésben 9 objektum, mint például a környezetszennyezés, szabadidő eltöltés módja alapján hasonlították össze a világ 123 országát. Eszerint Magyarország a 20. helyen van, annak ellenére, hogy a gazdasági helyzetünket nagyon negítvan minősítette a felmérés.
Négy év alatt 52-ről 69 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni - mondta Kopp Mária, majd hozzátette, 2002-ben az emberek 66 százaléka, 2006-ban viszont már 75 százaléka érezte úgy, hogy alig tud eligazodni az élet dolgaiban, és a négy év elteltével 72-ről 82 százalékra ugrott azok aránya, akik már nem tudják, miben higgyenek, mert szerintük olyan gyorsan változnak a dolgok.
A magyarok elhalálozási mutatói rengeteget romlottak az elmúlt 8 évben. Ezt több tényező is befolyásolja: kiszolgáltatottság érzése, társadalmi bizalmatlanság, közösségi összetartó erők hiánya, emellett rendkívül fontos szerepe van a házasságnak a túlélési faktor növekedésében. Egy kutatás szerint a házasemberek boldogabbak az élettársi kapcsolatban élőknél, ami az egészségi állapotukra is kihat - bár a rossz házasságot egészségveszélyeztető tényezőként tartják számon. A családi problémák 6,81 százalékban, az alacsony házastársi támogatottság 5,45 százalékban felelős a 40-69 évesek idő előtti elhalálozásáért - mondta a Semmelweis Egyetem professzora.
A magyarok 69 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy „az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat”. Míg négy évvel korábban csupán minden második ember vallotta, hogy „legbiztosabb nem bízni senkiben”, 2006-ra 70 százalékra ugrott az arányuk.
A modern társadalmakban alapvetően kétféle modell érvényesülését látjuk: az egyik az úgynevezett társadalmi tőkét, bizalmat, szolidaritást tekinti elsődlegesnek, a másik az anyagi tőke, a fiskális szempontok elsődlegességét képviseli. Ez a konfliktus szociológia, mely az oszd meg és uralkodj elvre épül. Ez a modell a diktatúrák alapja, jellemzője a manipuláció és az ellenségképgyártás.A vallás az ellensége, hiszen az a gyökereket, az összetartozást közvetíti - véli a szakember.
A másik modell, amely az Európai Unió alapító atyáinak, különösképpen Robert Schumannak a víziója volt, a közös normák, erkölcsi elvek betartására, a bizalomra és megbízhatóságra, az erős civil társadalom működésére, azaz a társadalmi tőke erősítésére épít. Ez a funkcionális szociológia. Eszerint meg kell találni újra a mai világban az összetartozási formákat.
Kopp Mária szerint egy kérdés van a világon: tudunk-e az értékekbe kapszkodni vagy elpusztítjuk a világunkat. A társadalomkutató példaként felhozta az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom jelentőségét: a nemzeti összetartozás érzését, a nemzeti azonosságtudatot, melyet oly sokáig próbáltak meg kitörölni a magyarokból.
- Ma úgy tűnik, nincsenek közös céljaink, közös értékeink nekünk magyaroknak. De van parázs a hamu alatt. 48’ és 56’ örökségét is sokáig őriztük a szívünkben még akkor is, ha nem volt szabad beszélni róla. Azt kell megtalálnunk, hogy hogyan tudunk mi magyarok a bennünk lévő értékek mentén összefogni.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!