Országos Molnárnapok Pápán


2015-11-21 17:10:30  | cikk: Babos Petra  | 


Országos Molnárnapok Pápán főképe
A Magyar Élelmiszertudományi és Technológia Egyesület Malomipari Szakosztálya november 19. és 20. között rendezte a Molnárnapokat, melynek egyik helyszíne városunk volt. A két nap során a résztvevők jártak Veszprémben, ahol hasznos előadásokat hallgathattak meg és egy kiállítást tekinthettek meg, majd Veszprém-Kádártán meglátogatták a Szatmári Malom Kft. malmát. November 20-án Pápára kirándultak, ahol a megújult Esterházy-kastélyt tekintették meg, majd a Kékfestő Múzeumot és az Edvy Malmot nézték meg.

Magyarországon a rendszerváltás előtt 140 malom működött, mind állami kézben, manapság azonban már csak közel 50 malomüzem létezik. Sebők Tibor, a szakosztály titkára elmondta, 1936-ban szervezték meg az első találkozót. A rendszerváltás után, amikor az ipar átalakult, még fontosnak tartották, hogy rendszeresen összejöjjenek, így 1991 óta évente találkoznak. Ez most a jubileumi, 25. rendezvény. Az országos programon közel hatvanan vettek részt.

A titkár úgy fogalmazott, a szakmai fórum kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a malomipar szakemberei eszmét cseréljenek, megbeszélhessék problémáikat, ötleteiket, hiszen az embereket össze kell hozni, mert az emberi érték az, ami a szakmát műveli. Mint hangsúlyozta, Pápa híres a vízimalmairól. Az országban számos malmot felújítottak, köztük az Edvy Malmot is, amelyben kiállítás őrzi a régi emlékeket. Ezért szervezték Pápára a találkozó második napját, hogy megismerkedjenek a barokk kisvárossal és a város szélén álló malommal.

A rendezvényen részt vett Détári István, a váci malom vezetője is, aki elmondta, 1993-ban kétlépcsős rekonstrukció során fejlesztették üzemüket.
-Az én időmben, amikor Vácra kerültem 95-100-an dolgoztunk, ugyanazt a búzaőrlést most 22-en végzik. Manapság sokkal jobb gépek, berendezések állnak rendelkezésre, ezért már nincs szükség annyi emberre a malmokban.

A rendezvényen jelen volt Wöller István, a malmok országos hírű kutatója is, aki több könyvet is írt már a malmok történetéről, főként a pápaiakról. Mint elmondta, nem tudni pontosan, mennyi malom is volt Pápán, de ő tizenkilencről szerzett tudomást.
Pápa környéke a vízimalmok paradicsoma volt, a város története elválaszthatatlan a malmoktól. A Tapolca-patak forrásából fakadt víz rövid út megtétele után hajtotta az első malmot, a Forrásfőit. Sajnos a vízimalmok a XIX. században a hengermalmokkal szemben elveszítették a malomipari versenyt. Az Edvy Malmot például 1932-ben vízhajtású hengermalommá alakították át. A Pápa környéki malmok vesztét a második világháború utáni államosítás és a Tapolca-patak elapadása jelentette. Az 50-es évektől sok malmot azonnal megszüntettek. A liszt, mint csomagolt nagyipari termék megjelent a boltok polcain, s senki nem vitte őröltetni a gabonáját. A nagyméretű malomépületek raktárrá lettek, fenntartásukról, megóvásukról nem gondoskodott senki.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!