Emlékkonferencia gróf Eszterházy Ferenc tiszteletére
2015-11-19 21:45:21 | cikk: ha |
300 éve, 1715. szeptember 19-én született galántai és fraknói gróf Eszterházy Ferenc. A barokk kor jelentős politikai személyiségének tiszteletére a jubileum kapcsán emlékkonferenciát szerveztek a pápai Esterházy-kastélyban. Az alkalmat Unger Tamás alpolgármester nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy az emlékév mottójául választott Eszterházy Ferenc-gondolat - " a köz javára, saját erőmből" - a konferenciának is jó vezérfonala lehet. Ez a mondat az 1757-es kórházalapítási dokumentumban olvasható.
- Az Esterházyak és Pápa története összefonódott, és ez egy nagyon szerencsés történet lett. Olyan tagjai voltak a családnak, akik lehetőséget láttak Pápában és nekik köszönhetően a XVIII. században a település elindulhatott a fejlődés útján. Az emlékkonferencia alkalmat adhat a gazdag múltra való visszatekintésre, de ugyanakkor arra is, hogy szem előtt tartsuk Eszterházy Ferenc gondolatát és mi is tegyünk a köz javára, saját erőnkből. Ez a társadalmi szerepvállalás szükséges ahhoz, hogy egy város virágozni tudjon - mondta köszöntőjében Unger Tamás.
Sok érdeklődőt vonzott a konferencia
A konferencia szakmai részét dr. Nagy-L. István, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója koordinálta. Kérdésünkre elmondta, hogy a jubileumi konferenciára a korszaknak, a család történetének, illetve Eszterházy Ferenc életének jeles kutatóit hívták meg. Gróf Eszterházy Ferenc kötődött Pápához. Itt van mindjárt például a születési hely: egyes források szerint Pápán született, gannai sírfelirata szerint azonban Pozsonyban. Annyi bizonyos, hogy édesapja haláláig gyakran megfordult Pápán. Aztán 1739-ben ő látta itt vendégül Lotharingiai Ferenc német-római császárt, Mária Terézia férjét, a Habsburg-Lotharingiai ház alapítóját, akivel fiatalkora óta jó kapcsolatot ápolt. Ferenc épp a törökök elleni háborúból tért volna vissza Bécsbe, azonban karantén miatt néhány hetet Pápán töltött. Eszterházy Ferenc édesapja halála után nyolc esztendőn keresztül két testvérével közösen birtokolta a pápai uradalmat 1762-ig, akkor Károly püspöké lett, de a kancellár utána is rendszeresen ellátogatott ide.Az már László Péter, egykori pápai múzeumigazgató előadásából derült ki, hogy Eszterházy Ferenc nagyon gondos gazda volt. Rendszeres levelezésben állt a tiszttartójával, figyelemmel kísérte az uradalom ügyeit. Olyannyira, mesélte László Péter, hogy például egy alkalommal a kastély leltárában felfedezte, hogy az egyik szoba kályhájához tartozó piszkafa és szeneslapát az egyik évben még ott volt a felsorolásban, a következő esztendőben pedig már nem. Ezt azonnal számon kérte.
A résztvevők átfogó képet kaptak Eszterházy Ferencről és korárólAz emlékkonferencián Hudi József az Esterházy család és Pápa város XVIII. századi történetéről adott átfogó képet, Nagy-L. István a pápai kastély reprezentációs tereiről tartott előadást, László Péter pedig a pápai uradalomról beszélt. Az alkalomnak volt egy külföldi előadója is, Olga Khavanova. Az orosz történészt annyira magával ragadta hazánk történelme, hogy megtanult magyarul, így nem volt szükség tolmácsra, amikor Esterházy Miklós, szentpétervári követ életútját ismertette. A programterv szerint a szünet után Mezei Zsolt a pápai szerzetesrendekről tartott előadást, Soós István gróf Eszterházy Ferenc közéleti szerepét vizsgálta, Lázár Balázs pedig a rendek és az uralkodó közti közvetítő tevékenységét tekintette át. Kulcsár Krisztina az Udvari Kancellária épületének átalakítási terveiről beszélt, Horváth Gyula pedig gróf Eszterházy Ferencről, mint horvát-szlavón bánról szólt. A konferencia befejezéseként Eszterházy Ferenc gannai sírjánál koszorúztak a tanácskozás résztvevői.
- Az Esterházyak és Pápa története összefonódott, és ez egy nagyon szerencsés történet lett. Olyan tagjai voltak a családnak, akik lehetőséget láttak Pápában és nekik köszönhetően a XVIII. században a település elindulhatott a fejlődés útján. Az emlékkonferencia alkalmat adhat a gazdag múltra való visszatekintésre, de ugyanakkor arra is, hogy szem előtt tartsuk Eszterházy Ferenc gondolatát és mi is tegyünk a köz javára, saját erőnkből. Ez a társadalmi szerepvállalás szükséges ahhoz, hogy egy város virágozni tudjon - mondta köszöntőjében Unger Tamás.
Sok érdeklődőt vonzott a konferenciaA konferencia szakmai részét dr. Nagy-L. István, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója koordinálta. Kérdésünkre elmondta, hogy a jubileumi konferenciára a korszaknak, a család történetének, illetve Eszterházy Ferenc életének jeles kutatóit hívták meg. Gróf Eszterházy Ferenc kötődött Pápához. Itt van mindjárt például a születési hely: egyes források szerint Pápán született, gannai sírfelirata szerint azonban Pozsonyban. Annyi bizonyos, hogy édesapja haláláig gyakran megfordult Pápán. Aztán 1739-ben ő látta itt vendégül Lotharingiai Ferenc német-római császárt, Mária Terézia férjét, a Habsburg-Lotharingiai ház alapítóját, akivel fiatalkora óta jó kapcsolatot ápolt. Ferenc épp a törökök elleni háborúból tért volna vissza Bécsbe, azonban karantén miatt néhány hetet Pápán töltött. Eszterházy Ferenc édesapja halála után nyolc esztendőn keresztül két testvérével közösen birtokolta a pápai uradalmat 1762-ig, akkor Károly püspöké lett, de a kancellár utána is rendszeresen ellátogatott ide.Az már László Péter, egykori pápai múzeumigazgató előadásából derült ki, hogy Eszterházy Ferenc nagyon gondos gazda volt. Rendszeres levelezésben állt a tiszttartójával, figyelemmel kísérte az uradalom ügyeit. Olyannyira, mesélte László Péter, hogy például egy alkalommal a kastély leltárában felfedezte, hogy az egyik szoba kályhájához tartozó piszkafa és szeneslapát az egyik évben még ott volt a felsorolásban, a következő esztendőben pedig már nem. Ezt azonnal számon kérte.
A résztvevők átfogó képet kaptak Eszterházy Ferencről és korárólAz emlékkonferencián Hudi József az Esterházy család és Pápa város XVIII. századi történetéről adott átfogó képet, Nagy-L. István a pápai kastély reprezentációs tereiről tartott előadást, László Péter pedig a pápai uradalomról beszélt. Az alkalomnak volt egy külföldi előadója is, Olga Khavanova. Az orosz történészt annyira magával ragadta hazánk történelme, hogy megtanult magyarul, így nem volt szükség tolmácsra, amikor Esterházy Miklós, szentpétervári követ életútját ismertette. A programterv szerint a szünet után Mezei Zsolt a pápai szerzetesrendekről tartott előadást, Soós István gróf Eszterházy Ferenc közéleti szerepét vizsgálta, Lázár Balázs pedig a rendek és az uralkodó közti közvetítő tevékenységét tekintette át. Kulcsár Krisztina az Udvari Kancellária épületének átalakítási terveiről beszélt, Horváth Gyula pedig gróf Eszterházy Ferencről, mint horvát-szlavón bánról szólt. A konferencia befejezéseként Eszterházy Ferenc gannai sírjánál koszorúztak a tanácskozás résztvevői.Képek:
Kapcsolódó cikk(ek):
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!