Azt kell termelni, amit el lehet adni - agrárfórumot tartott Gráf József miniszter és Gőgös Zoltán államtitkár


2010-03-22 22:04:44  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Azt kell termelni, amit el lehet adni - agrárfórumot tartott Gráf József miniszter és Gőgös Zoltán államtitkár főképe
Szakmai egyeztetést tartott az MSZP a földmoratórium meghosszabbításának kérdéséről és a pályázatok elbírálásáról az érdekképviseleti szervekkel ma délelőtt. Erről sajtótájékoztatón számolt be Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter és Gőgös Zoltán államtitkár.
- A mai délelőtt folyamán a szakmai érdekképviseleti szerveknek tartottunk tájékoztatót a földmoratórium kérdéséről, továbbá megegyeztünk egy menetrendben. Ez a menetrend azt jelenti, hogy ma minden adatot a szakma rendelkezésére bocsájtottunk 8 napos felkészülési időt biztosítva számukra, hogy a következő találkozásunk alkalmával, mely jövő hét szerdára esik, megfogalmazzák véleményüket az általunk elkészített anyagról. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit tegyünk még bele, mit hagyjunk ki belőle. Tulajdonképpen ez egy érvrendszer amellett, hogy miért kell meghosszabbítani Magyarországon a moratórium lejárta után még három évvel a külföldiek földvásárlási tilalmát - mondta Gráf József.
Gráf József beszélt arról is, hogy Magyarországon a földárak - amelyek jelenleg átlagosan hektáronként 500-700 ezer forintosak - 4-5 évente megduplázódnak. Ezért a most kezdeményezett moratórium lejártakor már lényegesen közelebb állnának a fejlett ipari országok földáraihoz, mint jelenleg.
A külföldiek földvásárlási moratóriumának lejárta után olyan földtörvényre van szükség, amelybe beépíti a jogalkotó a sok európai országban ma már gyakorlatnak számító földszerzési normákat is, amelyek például képzettséghez, helyben lakáshoz, esetleg szakmai szervezet vagy a helyi közigazgatás engedélyéhez kötné a földvásárlást - vélekedett a miniszter.
A miniszter elmondta azt is, hogy azért most kezdtek el ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert két bizottsághoz kell benyújtani ezt az anyagot: az egyik a tőke, munkaerő szabad áramlásával foglalkozó bizottság, a másik maga a mezőgazdasági bizottság.
- A kiküldött anyagunkra a bizottság ki fog jelölni raportőröket, akik kérdéseket fognak feltenni nekünk. Tehát ez egy olyan ügy, amit mi elkezdünk, de a következő kormánynak kell befejeznie. Nem tudunk tovább várni, mert nagyon sokáig tart, mire mind a két bizottság rábólint, el kellett indítani ezt a folyamatot - tette hozzá a miniszter.
A sajtótájékoztatót követő agrárfórumon a miniszter beszámolót tartott az elmúlt öt év agrárkormányzatnak a politikájáról és 2007-2013 közötti időszak fő célkitűzéseiről.
 - Mi azt láttuk, hogy a 2003. előtti időszakban a támogatások versenyeztek az Európai Unióban, ez azt jelentette, hogy egy liter tejhez fix összeg támogatást adott.  2003. után az új reform elválasztotta a termeléstől a támogatásokat. Azt kell termelni, amit értékesíteni lehet - mondta Gráf József.
Az agrártárca vezetője kiemelte a kormány agrárpolitikájának lényegét: az ember gondolkodással versenyképes agráriumot hozzon létre. Továbbá célként tűzték ki az ország fejlesztési hátrányának nagyon gyorsan és rövid idő alatti ledolgozását.
- Ezért a hét év alatt rendelkezésünkre álló 1370 milliárd forintos forrás felét a magyar mezőgazdaság versenyképességének a javítására fordítottuk, elsősorban az állattartó telepek korszerűsítésére és újjáépítésére. Közel 2700 állattartó telep nyert támogatást, nyert pályázatot Magyarországon, sertés, baromfi, szarvasmarha, vadgazdálkodási ágazatban. Itt húsz évig mindenki beszélt az állattartók csökkenéséről, de érdemit ennek megakadályozására eddig senki sem tett. Amikor átvettük az agrártárca irányítását, a magyar intézményi rendszer nem volt kiépítve pályázatok befogadására, kifizetésére. Nekünk onnan kellett elindulnunk, hogy a traktorok rendeltetésszerűen nem a földeken, hanem a Kossuth téren voltak - mondta az agrártárca vezetője.
Összefoglalva elmondta, az első fő céljuk a mezőgazdaság versenyképessé tétele, a második a források és a pénzek a gazdálkodókhoz való eljuttatása, a harmadik pedig az azonnali értékesítési kényszer megszűntetése volt, melyet 7, 5 millió tonna gabonatároló raktár építésével oldottak meg. A borágazatban 14 milliárd forint érékben adott a tárca forrásokat a termelőknek. A miniszter úgy fogalmazott, azt a célt tűzték ki, hogy a bor előállításához jó minőséget tudjanak biztosítani a bortermelők, s ehhez szállodai és vendéglátó-ipari fejlesztéseket is hajtsanak végre a pályázók. Mint mondta, a növénytermesztésben a kormány célja a műszaki technológiai színvonal fejlesztése volt, 80 milliárd forint értékben hirdettek ki támogatást, melyből a szántóföldi gépparkok mintegy25 százalékát sikerült lecserélni a mezőgazdaságban.
A helyi fejlesztésekről Gőgös Zoltán államtitkár beszélt.
 - A megyében 136 kérelem érkezett az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program fejlesztési részére. A beruházások összértéke 21 milliárd 612 millió forint, melynek 50 százaléka támogatási igény. Veszprém megye termelői 2009-ben 13,5 milliárd forint közvetlen a termelésüket segítő támogatásban részesültek. A Vidékfejlesztési Programra 156 támogatási kérelem érkezett a tárcához, és összesen kifizettünk 28 millió 689 ezer forintot. Ebből az egyik legjelentősebb fejlesztés eredményeként 75 darab falusi busz került a megyénkbe. Ez egy olyan típusú javítása a vidéki szolgáltatásoknak, mely egyértelműen abba az irányba mutat, hogy nagyon jó programot készítettünk - mondta Gőgös Zoltán.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!