Hagyományok és korszerűség a néptánc kutatásban


2015-09-27 10:20:03  | cikk: Babos Petra  | 


Hagyományok és korszerűség a néptánc kutatásban főképe
Megtartotta az idei évad első összejövetelét a Jókai Kör. A foglalkozásnak a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasóterme adott otthont, ahol Müller Anita, a Pápai Református Kollégium Tánc-Lánc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója tartott előadást Hagyományok és korszerűség a néptánc kutatásban címmel a nagyérdeműnek.

Előadásában kitért a néptánc létjogosultságára, a pápai tánctörténeti emlékekre és részletesen beszélt a pápai kötődésű Réthei Prikkel Mariánról is, aki a magyar néptánc kutatás alapjainak lerakója, a néptáncosok Kodály Zoltánja és Bartók Bélája. Mint mondta, Rétheire egyetemi tanára hívta fel figyelmét, hogy pápai lévén írnia kellene munkásságáról. Müller Anita örömmel vállalta a nem könnyű feladatot, így készült el a Réthei Prikkel Marián pápai évei című tanulmány.
- Réthei Prikkel Csémen született, iskoláit Nyitrán, Pannonhalmán és Budapesten végezte. Paptanári tevékenységének helyszínei Pápa, Sopron, Kőszeg és Győr voltak. 1900 és 1907 között élt Pápán a bencés gimnázium magyar-latin szakos tanáraként. A neves tanár e városban munkálkodva határozta el magát a Magyarság táncai című könyvének megírására, mely a néptáncos szakma egyik alapművének tekinthető. Pápa a helyszíne azoknak az eseményeknek, amelyek Réthei Prikkelt a tánckutatás útján elindították. A táncoktatás a XIX. és XX. század fordulóján már jó ideje az időlegesen vagy hosszabb időre megtelepedő táncmesterek kezébe került és a polgárias táncélet fő színterei az egyesületi bálok lettek. A városban ekkor közel félszáz egyesület működött, közülük a legjelentősebbnek a Polgári Kör és a Jókai Kör számított. Az 1925-ben kiadott „A Magyarság táncai” című könyvében láthatjuk, hogy Réthei figyelemmel kísérte a pápai hagyományos táncokra vonatkozó történeti, nyelvészeti, néprajzi forrásokat is. Réthei Prikkel Marián számára a Pápán eltöltött évek inspirálóak voltak és gyökeresen megváltoztatták kutatói pályáját. Itt fogalmazódtak meg első fontos tánctudományi tanulmányai a hajdú-tánc eredetéről és a magyar halottas táncokról. Ezért lehetünk büszkék, hogy e neves tanárember korszakalkotó művei városunkhoz kötődnek – mondta Müller Anita.

Az előadó kifejtette, a néptánc pedagógia a XXI. században érdekesen értelmezhető, vagyis az, hogy hogyan lehet egyszerre hagyományos és korszerű. A hagyomány tisztelete, a mozgás szeretete, a kultúra ápolása mind szép hagyomány. Viszont ami e köré épül, a tudományosság, a történeti háttér, ami ezt alátámasztja, ahhoz meg kell tanulni az irodalmat, a történelmet, fejleszteni földrajzi ismereteket. A korszerűség pedig azért fontos, mert új módszereket dolgoztak ki a mozgásfejlesztés terén, amelyek képesek haladni a mai korral.

Müller Anita előadásában azt is elmondta, a néptánc tanulás kiválóan hat a különböző agyi funkciókra. A mozgás segíti a reál és a humán tantárgyak tanulását, minden mozgás más és más tantárgyakra hat. Például a forgás a bal agyfélteke működésére, a reáltárgyak tanulásának segítségére szolgál. Tehát amennyiben a diák jól elsajátíthatja a forgástechnikát, akkor vélhetően sokkal könnyebben tanulja a reáltárgyakat. A nyelvtanulást nagyban segítik az énekek, mivel szinte minden egyes mondatunkban vannak idegen szavak, s ha megtanulják ezek szövegeit, s értelmezni is tudják ezeket, akkor könnyebb a nyelvtanulás.
A Jókai Kör soron következő összejövetelét október végére tervezi.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!