„Hűségesek Krisztus ügyéhez” - Évnyitó a Pápai Református Teológiai Akadémián

2015-09-07 22:05:00 | cikk: pgya |

Vasárnap délután megtartotta tanévnyitó közgyűlését a Pápai Református Teológiai Akadémia. A tanévnyitó istentiszteleten és közgyűlésen, amelyet a Pápai Református Teológiai Akadémia dísztermében tartottak, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten Igéjét.

– Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy ti hogyan ítélkeztek felettem, vagy más emberek hogyan ítélkeznek egy napon; sőt magam sem ítélkezem önmagam felett. Mert semmi vádat nem tudok önmagamra mondani, de nem ez tesz igazzá, mert aki felettem ítélkezik, az Úr az. Egyáltalában ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait, és akkor mindenki Istentől kapja meg a dicséretet – olvasta fel a püspök Pál első levelének rövid részletét, amit a korinthusbeliekhez írt.

- Milyen csoda és milyen felelősség Isten titkainak sáfárainak lenni. Most nem a belső szobában való elmélkedések, a hitviták idejét éljük. Krisztus szolgái ebben a sáfárkodásban hűségesek ahhoz az ügyhöz, amihez elhívattak. Lássák rajtunk, hogy hűségesek vagyunk Krisztus ügyéhez. A mindennapi életben látszódjék rajtunk, hogy Isten titkainak sáfárai vagyunk. És jó lelkiismerettel szolgáljunk. Az apostol biztos benne, hogy mindent megtett, nem tudja vádolni önmagát, de ugyanakkor kijelenti, hogy a teljes megoldás Isten kezében van. Ha így cselekszünk, akkor a dicséret sem marad el – magyarázta az Igét Steinbach József püspök a díszteremben helyet foglaló hallgatóknak, szülőknek, tanároknak és egyházi tisztségviselőknek.

Az ünnepi istentiszteletet követő tanévnyitó közgyűlésen dr. Vladár Gábor rektor köszöntötte a megjelenteket, beszédében megemlékezett arról, hogy 425 éves Vizsolyi Biblia, az első teljes magyar nyelvű Szentírás. A rektor ebből az alkalomból nem Károli Gáspár, gönci református lelkész életét és munkásságát ismertette, hanem a fordítás tudományáról, annak céljáról.

- Az ókori zsidóságnak és az őskeresztyéneknek is egyértelmű volt, hogy a Szentírást mindenki az anyanyelvén olvashassa, tanulmányozhassa, szemben az iszlám vallással, amelyben csak az arab nyelvű Koránt ismerik el hitelesnek – hasonlította össze a világvallások szent szövegeinek érvényességét dr. Vladár Gábor, majd folytatta a Biblia-fordítások történetét kezdve a Septuaginta-val, Jeromos leveleivel, Friedrich Schleiermacher elméleteivel a fordítás szabadságáról, annak célszerűségéről, a bibliafordítás modern kori atyjának, Eugene A. Nida nézeteivel és másokkal egészen napjainkig. A végszó egyértelmű volt: a cél nem szentesíti az eszközt, a fordítás ne legyen hatásvadász, ne legyen öncélú, hanem maradjon hű az eredeti szöveghez és etikus – zárta előadását a pápai teológia rektora.

A tanévnyitók hagyományaihoz híven a közgyűlésen tettek fogadalmat az első éves hallgatók, hét református teológus, illetve hét katechéta, hitoktató.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!