Gróf Eszterházy Ferencre emlékeztek Pápa Város Napján
2015-06-16 23:49:30 | cikk: HuHa | fotó: Babos Petra |
Immár huszonegy esztendeje, hogy június 16-án ünnepeljük Pápa Város Napját, emlékezve és tisztelegve az első – 1848-ban ezen a napon tartott - helyhatósági választásokra. Az ünnep témája minden esztendőben a város történetének egy-egy jeles évfordulójához, eseményéhez vagy személyiségéhez kapcsolódik, így természetes volt, hogy idén, az Eszterházy emlékévben gróf Eszterházy Ferenc munkássága áll a városnapi program középpontjában.A Városházán megtartott program azonban más témákat is érintett, hiszen a rendezvény a Napló című megyei napilap sajtófotó kiállításának megnyitójával kezdődött. A Városháza emeleti előadótermében Áldozó Tamás polgármester köszöntötte a megjelenteket és üdvözölte a vándorkiállítás Pápára érkezését. Mint mondta, a sajtófotó ma már természetes részévé vált az újságoknak, s talán ma már sokak számára a fotók megnézésével kezdődik az újságolvasás.
-Számomra azért nagyrabecsült a fotósok munkája, mert rendelkeznek egy olyan képességgel, mellyel más senki, meg tudják állítani az időt. Az az időfolyam, mely halad és melynek részesei vagyunk az ő munkájuknak köszönhetően egy bizonyos pillanatban megáll és őrzi azt a pillanatot örök időkig. Ráadásul módjukban ál, hogy olyan perspektívából állítsák meg az időt, ami lehet, nekünk fel sem tűnik.
A polgármester hozzátette, a kiállításon lévő képekkel a fotósok jó helyen állították meg az időt, szép állapotokat örökítettek meg. A tárlatot Németh F. Bernadett, nyitotta meg a nagyközönség előtt, a napló főszerkesztője beszédében elmondta, a lap egy fotósa évente átlagban kétezer fotót készít, ez pedig mutatja, mennyire hangsúlyos a képek szerepe a médiumokban.
-Alapelvünk a lapkészítésben a vizualitás prioritása, a kép a kiindulópont, melyből felépül a mondanivaló. A rosszul megkomponált kép bosszantó, a jó kép viszont felkelti a figyelmet, odavonza a tekintetet, informál, alátámaszt, megerősít, plusz jelentést hordoz.
A főszerkesztő kiemelte, mára elértünk oda, hogy a vizualitás, a képi megjelenítés fontosabbá vált, mint a szöveg. A kép elszakadt a szövegtől és önmagában is elmesél egy történet, éppúgy, mint azok a fotók, melyeket elhoztak a kiállítással, ami a Napló 70 éves fennállásának évfordulójára készült.
A tárlat Penovác Károly és Szabó Péter Dániel fotóit vonultatja fel, rajtuk sportesemények – köztük több pápai -, életképek, rendezvények érdekes pillanatai elevenednek meg, idéznek hangulatokat, emlékeket.A kiállításmegnyitót követően gróf Eszterházy Ferencnek állított emléket a városnapi rendezvény. A gróf munkásságát feldolgozó két előadás előtt a városvezető mondott beszédet, aki a nagy városépítő elődök kapcsán Winkler Gáborra, a város közelmúltban elhunyt főépítészére emlékezett. Úgy fogalmazott, Winkler Gábor az utóbbi évtizedek városépítészetéért felelős, tudós ember volt Pápán. Megközelítésében mindig egyszerre volt jelen az egész város, de nem csak ez a nagy egész volt együtt, nem csak annak összefüggéseit látta, hanem a legapróbb részleteit, mozzanatait is.
-Hihetetlen műgonddal - meggyőződésem szerint - az utánunk következő évtizedek iránt érzett felelősséggel viselte gondját a picitől az óriásig mindennek, ami pápai. Sok-sok olyan seb begyógyításán dolgozott, amit a megelőző évtizedek hagytak itt a városon.
Áldozó Tamás beszéde végén a főépítész egy korábbi nyilatkozatát idézte, melyben Winkler Gábor azt mondta, a Kossuth utca és a Fő tér helyreállítása lenne az, amelynek szeretne részese lenni.
-Megadatott neki, hogy a Fő tér helyreállításának és átépítésének részese lehetett. A Kossuth utca még várat magára, de Winkler Gábor akkor is velünk lesz és érteni fogjuk mindazt, amit a megelőző évtizedekben akár a Kossuth utcáról is elmondott. Mert ne feledjük el azt, amit örök üzenetül itt hagyott nekünk, amikor Pápa Város Érdemrendjét vehette át: önök egy nagyon szép városban laknak, s ha Pápa a kezem munkája nyomán egy kicsit még szebbé válik az büszkévé és elégedetté tesz, és a hivatalos elismerés mellett ez legalább akkora jutalom nekem.Winkler Gábor emlékének érzékletes megidézése után gróf Eszterházy Ferenc munkásságára emlékeztek a városnapi rendezvény résztvevői. Mezei Zsolt, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei könyvtárvezetője Gróf Eszterházy Ferenc és a pápai kórház alapítása címmel tartott előadást. Felidézte a középkorban létrehozott korai egészségügyi intézmények, ispotályok és szegényházak alapításának és működésének történetét és beszélt az 1757-ben alapított kórházról, melyet pápai és ugodi birtokain élő beteg jobbágyainak ellátásra hozott létre.
-Gróf Eszterházy Ferenc kórházalapítása azért volt jelentős, mert a korábbi ispotályok ellátási területe nagyon kicsi volt és elszigetelt jelenségként működtek. Eszterházynak koncepciója volt a kórház alapításával, az emberbaráti intézményeknek egy olyan kiterjesztését hajtotta végre, mely a mai napig is hatással van a városra, hiszen ez a kórház működik ma is.
Sajnos korabeli dokumentumok a kórház alapítólevelén túl nem nagyon maradtak meg, nem ismert, hogyan működött, hány embert tudott ellátni, milyen felszereltsége volt, annyi azonban tudott, hogy egy vendéglő épületét jelölte ki a gróf kórházzá alakításra. Az emeltes, de kicsi épület helyett az 1760-as években Fellner Jakab tervei alapján épült meg a ma is álló kórházépület. Ez a maga korában tekintélyes és nagy betegforgalmat bíró kórház volt. Mezei Zsolt arról is beszélt, az alapító úgy rendelkezett, hogy letelepíti a városban az irgalmasrendet azzal a határozott szándékkal, hogy betegápoló tevékenységet folytassanak és ennek finanszírozására engedélyezte a gyógyszertár nyitását.Dr. Nagy-L. István, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója előadásában Ferenc gróf országos politikai szerepét mutatta be. Előadásában vázolta az Esterházy-családfát, ismertette az 1715-1785 között élt gróf Eszterházy Ferenc munkásságát, aki a kancellári pozícióig jutott. Az igazgató úgy fogalmazott, a kancellár korának legmeghatározóbb magyar politikusa volt, bár sajnos őt a magyar történelmi közismeret kevésbé tartja számon, pedig ott van a helye a 18. század legbefolyásosabb magyar politikusai sorában, annak is az elején.
-A kancellári cím az uralkodó és az akkor betöltetlen nádori funkció utáni legmagasabb közjogi méltóság volt, azt lehet mondani, hogy Mária Terézia és fia, II. József uralkodása alatt a legmagasabb posztot töltötte be.
A gróf (egyébként a családban a harmadik Ferenc) Pápához is sok szállal kötődött, a város földesura volt és már édesapja életében is sokszor megfordult a Pápán, jó kapcsolatot ápolt a pápaiakkal, kereskedőkkel, polgárokkal, nem véletlen, hogy első alkalommal, amikor megtehette kórházat alapított. Az országos politikában több kisebb funkció betöltése után lett a legmagasabb közjogi méltóság.
-A 18. században az Esterházy-család nagyon fontos szerepet játszott az országos politikában, hiszen a családban volt nádor is és magas tisztséget betöltő személy. Gróf Eszterházy Ferenc azonban a nagyon jó személyes kapcsolatainak köszönhette ezt a tisztségét, hiszen Mária Terézia férjének, Lotaringiai Ferenc Istvánnak személyes jó barátja volt és Mária Teréziával is nagyon jó kapcsolatot ápolt. Mindemellett nagyon fontos kiemelni azt is, hogy roppant nagy műveltségű és erős személyiségű államférfi volt a gróf, ami nyilván felkeltette az uralkodó figyelmét és nem méltatlanul kerülhetett ebbe a funkcióba – mondta el dr. Nagy-L. István.A városnapi ünnepi program a hagyományokhoz hűen gróf Esterházy Károly püspökért mondott szentmisével folytatódott, melyet ezúttal a közelmúltban újraszentelt Eszterházy-kastély kápolnájában tartottak, majd a városépítő Fő téri szobránál koszorúzással ért véget.
-Számomra azért nagyrabecsült a fotósok munkája, mert rendelkeznek egy olyan képességgel, mellyel más senki, meg tudják állítani az időt. Az az időfolyam, mely halad és melynek részesei vagyunk az ő munkájuknak köszönhetően egy bizonyos pillanatban megáll és őrzi azt a pillanatot örök időkig. Ráadásul módjukban ál, hogy olyan perspektívából állítsák meg az időt, ami lehet, nekünk fel sem tűnik.
A polgármester hozzátette, a kiállításon lévő képekkel a fotósok jó helyen állították meg az időt, szép állapotokat örökítettek meg. A tárlatot Németh F. Bernadett, nyitotta meg a nagyközönség előtt, a napló főszerkesztője beszédében elmondta, a lap egy fotósa évente átlagban kétezer fotót készít, ez pedig mutatja, mennyire hangsúlyos a képek szerepe a médiumokban.
-Alapelvünk a lapkészítésben a vizualitás prioritása, a kép a kiindulópont, melyből felépül a mondanivaló. A rosszul megkomponált kép bosszantó, a jó kép viszont felkelti a figyelmet, odavonza a tekintetet, informál, alátámaszt, megerősít, plusz jelentést hordoz.
A főszerkesztő kiemelte, mára elértünk oda, hogy a vizualitás, a képi megjelenítés fontosabbá vált, mint a szöveg. A kép elszakadt a szövegtől és önmagában is elmesél egy történet, éppúgy, mint azok a fotók, melyeket elhoztak a kiállítással, ami a Napló 70 éves fennállásának évfordulójára készült.
A tárlat Penovác Károly és Szabó Péter Dániel fotóit vonultatja fel, rajtuk sportesemények – köztük több pápai -, életképek, rendezvények érdekes pillanatai elevenednek meg, idéznek hangulatokat, emlékeket.A kiállításmegnyitót követően gróf Eszterházy Ferencnek állított emléket a városnapi rendezvény. A gróf munkásságát feldolgozó két előadás előtt a városvezető mondott beszédet, aki a nagy városépítő elődök kapcsán Winkler Gáborra, a város közelmúltban elhunyt főépítészére emlékezett. Úgy fogalmazott, Winkler Gábor az utóbbi évtizedek városépítészetéért felelős, tudós ember volt Pápán. Megközelítésében mindig egyszerre volt jelen az egész város, de nem csak ez a nagy egész volt együtt, nem csak annak összefüggéseit látta, hanem a legapróbb részleteit, mozzanatait is.
-Hihetetlen műgonddal - meggyőződésem szerint - az utánunk következő évtizedek iránt érzett felelősséggel viselte gondját a picitől az óriásig mindennek, ami pápai. Sok-sok olyan seb begyógyításán dolgozott, amit a megelőző évtizedek hagytak itt a városon.
Áldozó Tamás beszéde végén a főépítész egy korábbi nyilatkozatát idézte, melyben Winkler Gábor azt mondta, a Kossuth utca és a Fő tér helyreállítása lenne az, amelynek szeretne részese lenni.
-Megadatott neki, hogy a Fő tér helyreállításának és átépítésének részese lehetett. A Kossuth utca még várat magára, de Winkler Gábor akkor is velünk lesz és érteni fogjuk mindazt, amit a megelőző évtizedekben akár a Kossuth utcáról is elmondott. Mert ne feledjük el azt, amit örök üzenetül itt hagyott nekünk, amikor Pápa Város Érdemrendjét vehette át: önök egy nagyon szép városban laknak, s ha Pápa a kezem munkája nyomán egy kicsit még szebbé válik az büszkévé és elégedetté tesz, és a hivatalos elismerés mellett ez legalább akkora jutalom nekem.Winkler Gábor emlékének érzékletes megidézése után gróf Eszterházy Ferenc munkásságára emlékeztek a városnapi rendezvény résztvevői. Mezei Zsolt, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei könyvtárvezetője Gróf Eszterházy Ferenc és a pápai kórház alapítása címmel tartott előadást. Felidézte a középkorban létrehozott korai egészségügyi intézmények, ispotályok és szegényházak alapításának és működésének történetét és beszélt az 1757-ben alapított kórházról, melyet pápai és ugodi birtokain élő beteg jobbágyainak ellátásra hozott létre.
-Gróf Eszterházy Ferenc kórházalapítása azért volt jelentős, mert a korábbi ispotályok ellátási területe nagyon kicsi volt és elszigetelt jelenségként működtek. Eszterházynak koncepciója volt a kórház alapításával, az emberbaráti intézményeknek egy olyan kiterjesztését hajtotta végre, mely a mai napig is hatással van a városra, hiszen ez a kórház működik ma is.
Sajnos korabeli dokumentumok a kórház alapítólevelén túl nem nagyon maradtak meg, nem ismert, hogyan működött, hány embert tudott ellátni, milyen felszereltsége volt, annyi azonban tudott, hogy egy vendéglő épületét jelölte ki a gróf kórházzá alakításra. Az emeltes, de kicsi épület helyett az 1760-as években Fellner Jakab tervei alapján épült meg a ma is álló kórházépület. Ez a maga korában tekintélyes és nagy betegforgalmat bíró kórház volt. Mezei Zsolt arról is beszélt, az alapító úgy rendelkezett, hogy letelepíti a városban az irgalmasrendet azzal a határozott szándékkal, hogy betegápoló tevékenységet folytassanak és ennek finanszírozására engedélyezte a gyógyszertár nyitását.Dr. Nagy-L. István, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója előadásában Ferenc gróf országos politikai szerepét mutatta be. Előadásában vázolta az Esterházy-családfát, ismertette az 1715-1785 között élt gróf Eszterházy Ferenc munkásságát, aki a kancellári pozícióig jutott. Az igazgató úgy fogalmazott, a kancellár korának legmeghatározóbb magyar politikusa volt, bár sajnos őt a magyar történelmi közismeret kevésbé tartja számon, pedig ott van a helye a 18. század legbefolyásosabb magyar politikusai sorában, annak is az elején.
-A kancellári cím az uralkodó és az akkor betöltetlen nádori funkció utáni legmagasabb közjogi méltóság volt, azt lehet mondani, hogy Mária Terézia és fia, II. József uralkodása alatt a legmagasabb posztot töltötte be.
A gróf (egyébként a családban a harmadik Ferenc) Pápához is sok szállal kötődött, a város földesura volt és már édesapja életében is sokszor megfordult a Pápán, jó kapcsolatot ápolt a pápaiakkal, kereskedőkkel, polgárokkal, nem véletlen, hogy első alkalommal, amikor megtehette kórházat alapított. Az országos politikában több kisebb funkció betöltése után lett a legmagasabb közjogi méltóság.
-A 18. században az Esterházy-család nagyon fontos szerepet játszott az országos politikában, hiszen a családban volt nádor is és magas tisztséget betöltő személy. Gróf Eszterházy Ferenc azonban a nagyon jó személyes kapcsolatainak köszönhette ezt a tisztségét, hiszen Mária Terézia férjének, Lotaringiai Ferenc Istvánnak személyes jó barátja volt és Mária Teréziával is nagyon jó kapcsolatot ápolt. Mindemellett nagyon fontos kiemelni azt is, hogy roppant nagy műveltségű és erős személyiségű államférfi volt a gróf, ami nyilván felkeltette az uralkodó figyelmét és nem méltatlanul kerülhetett ebbe a funkcióba – mondta el dr. Nagy-L. István.A városnapi ünnepi program a hagyományokhoz hűen gróf Esterházy Károly püspökért mondott szentmisével folytatódott, melyet ezúttal a közelmúltban újraszentelt Eszterházy-kastély kápolnájában tartottak, majd a városépítő Fő téri szobránál koszorúzással ért véget.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!