Pedagógusokat köszöntöttek
2015-06-05 23:59:49 | cikk: HuHa | fotó: Babos Petra |
Pedagógusnap alkalmából rendezett ünnepséget ma délután Pápa Város Önkormányzata és a Pápai Járási Tankerület. A Városháza aulájában tartott rendezvényen az Erkel-iskola diákjainak verses-zenés műsora fogadta a meghívott pedagógusokat, intézményvezetőket, majd Venczel Csaba önkormányzati képviselő mondott ünnepi köszöntőt. Beszédét köszönetnyilvánítással kezdte, köszönetet mondott a mindenkori intézményfenntartóknak, pedagógusoknak, akik mindig szívügyüknek tekintették a feladatellátás minőségi szervezését, így köszönetet mondott a pápai bölcsődékben, óvodákban, általános- és középiskolákban, a felnőttképzésben és a sportegyesületek utánpótlás nevelésében napjainkban dolgozó pedagógusoknak is.
-Hálásak vagyunk azért, hogy intézményeik kapui nyitottak városunk felé, hogy nevelési programjukban, helyi tantervükben elsődleges partnerként tekintenek a településre, az itt működő civil szervezetekre és egyéb közösségekre. Bekapcsolódnak programjainkba, gazdagítják rendezvényeinket, emelkedettebbé teszik az ünnepi alkalmakat gyermekeik, diákjaik produkcióival – fogalmazott, és kiemelte, az intézmények is számíthatnak a városra, hiszen mindig elsődleges szempontnak tekintette az önkormányzat a nevelési intézmények korszerűsítését, európai színvonalú fejlesztését.
A képviselő külön köszönettel illette azokat a kollégákat, akik nem munkának, hanem lelkiismeretes szolgálatnak tekintik hivatásukat, hiszen ők munkájukat nem időkeretben, hanem fizikai és szellemi időkorlát nélkül végzik.
-Nincs életének szűkre szabott időkeretében olyan pillanat, melyet előre tervezhet, de szolgálatában talán ez a legszebb és legizgalmasabb. Egyik pillanatban mérnök, a másikban művész, a harmadikban lelkész. Ha kell felügyelő, gondviselő, pótanyuka vagy pótapuka.
Venczel Csaba Hermann Ottót idézte beszéde végén, aki a pedagógus tevékenységét áldásosnak és felelősségteljesnek nevezte, és így fogalmazta meg a pedagógusi munka lényegét: Egy zsarátot kap, s rajta áll, hogy hamu vagy fáklya lesz belőle.
-A fáklyává formáló pedagógust köszöntjük ma – emelte ki a képviselő, s olyan pápai pedagógusokat idézett meg, akik eképp munkálkodtak pályájuk során.Az ünnepségen Unger Tamás alpolgármester Pro Publico díjat adott át Horváth Attilának, a Pápai Weöres Sándor Általános Iskola leköszönő igazgatójának, aki csaknem 31 éve dolgozik pedagógusként és 21 esztendőn át irányította az intézményt.Pedagógusnap alkalmából három nyugdíjba vonuló és a pedagógusi pályától elköszönő pedagógus – Dr. Hermann Istvánné, dr. Vargáné Harmati Irén és Varga Mária Erika – kapott Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, és további hét pedagógus vehetett át Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Unger Tamás alpolgármestertől, egy pedagógust pedig nyugdíjba vonulása alkalmából köszöntöttek.-Mindig volt előttem olyan pedagógus, akinek a példája megragadott, és hatással volt rám édesanyám is, aki ugyan nem pedagógus, hanem agrármérnök volt, de olyan hozzáértéssel foglalkozott a falu kisgyermekeivel, hogy őket látva már kicsi gyermek koromban elhatároztam, hogy pedagógus leszek – mesélte az ünnepség után dr. Hermann Istvánné, aki 40 éves pályafutás után a múlt év végén vonult nyugdíjba. A leköszönő pedagógus óvónőként kezdte pályáját, 1976-ban került Pápára, az akkori Honvéd Óvodába, majd gyermeke születése után végezte el a tanítóképzőt és a gyógypedagógiai szakot, így kezdte meg tanítói munkáját a kisegítő iskolában. 1992-ben az elsők között jelentkezett az újrainduló katolikus iskola tantestületébe és 22 évet töltött ott az alsós kisdiákok tanításával.
-A gyógypedagógia területén dolgozók munkájához nagy türelem, sok szeretet és felelősség szükséges, én pedig úgy éreztem, bennem megvannak ezek a képességek, ezért választottam ezt az irányt – mesélte. A katolikus iskolai munkájáról elmondta, vallásos neveltetésben részesült, a középiskolát a debreceni Svetits Gimnáziumban, zárdában végezte, így a pápai katolikus intézmény újraindításakor azonnal érezte, hogy ott a helye. Nagyon szeretett ebben az intézményben tanítani és ma is visszajár, s ha fiatalabb kollégái kérik, segíti őket, megosztja velük tapasztalatait. Nyugdíjba vonulása ellenére ma is aktív, a katolikus közoktatás eredményesebbé tételén tevékenykedik szakértőként és alsós tantárgygondozóként, ami azt jelenti, hogy előadásokat, továbbképzéseket szervez és tart pedagógusok számára, emellett pedig korrepetálást, felzárkóztatást is vállal. Dr. Hermann Istvánné azt is megosztotta velünk, szeret nyugdíjas lenni, hiszen négy unokája van – a legfiatalabb 4 hónapos – és nagyon szívesen besegít gyermekeinek, ha szükség van rá. Az elmúlt négy évtized emlékeiből legszívesebben az akkor kisegítő iskolának nevezett intézményben végzett munkáját idézi fel.
-Azok a tanulók, akiket egykor tanítottam megismernek, beszélgetnek velem. Több olyan tanítványom is volt, aki amikor családot alapított megkeresett és elmondta, úgy nevelem a kislányomat, ahogy ön mesélt nekünk róla, ahogy tanította. Mert akkor olyan órákat is tartottunk, ahol a tisztálkodásról, a gyermeknevelésről és hasonlókról volt szó.Szekér Lászlóné 1974-ben kezdte óvónői pályafutását, egy évvel később megbízták az újonnan induló nyárádi óvoda vezetésével, majd szakfelügyelőként dolgozott, 1988-tól pedig Pápán az akkori 1.számú óvodai körzet vezető óvónői állását töltötte be, később - a Pápai Városi Óvodák létrejöttétől kezdve - pedig intézményvezető-helyettesként dolgozott egészen 2014 végéig, nyugdíjba vonulásáig.
-Még nem csináltam számvetést, de ezer és kétezer között mozog azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiknek óvónénije voltam. Boldog vagyok, hogy ennyi gyermek volt a kezem alatt és a kollégáimmal azon dolgozhattunk, hogy az ő fejlődésüket, javukat szolgáljuk – emlékezett kissé meghatódva és hozzáfűzte - aki szívből csinálja ezt a hivatást, az tudja, mit kell tennie és így nem nehéz feladat a sok kicsi nevelése. Meglátása szerint, nagyon fontos, hogy megismerjék és elfogadják a gyermeket olyannak, amilyen, és csak utána jöhet az, hogy egy kicsit változtassák, jó irányba. Azt is elengedhetetlennek tartja, hogy a szülők, családok partnerek legyenek, hiszen az ő bizalmuk nagyon jó az óvodapedagógusok számára.
-Az elmúlt évtizedekben sok nehézsége volt az óvodapedagógusi munkának és sok minden meg is változott. De mindig úgy tekintettünk a pedagógiai változásokra, hogy a mi fejlődésünket szolgálják és a gyermekek érdekeit veszik figyelembe. Az intézmények gyermekcentrikusabbak lettek és szeretetteljesebb lett a légkör. A pedagógus akkor tud bármit elérni a gyermekeknél, ha azt szívből, szeretetből teszi – fogalmazta meg. Pedagógusi pályájának emlékei közül legszívesebben a nyárádi óvoda indítását idézi fel, hiszen az rendkívül nagy kihívás volt számára és fiatalként nagyon lelkesen végezte munkáját 37 kisgyermekkel. A másik kiemelkedő időszak az volt számára, amikor Pápára került és több óvoda tevékenységét kellett összefognia. Szekér Lászlóné múlt év végén vonult nyugdíjba. Nehezen vált meg az óvodapedagógusi munkától, mint mondta, szíve egy része ott maradt a Nátuskerti oviban, ahol csaknem 26 éven át dolgozott. Napjainak egy részét édesapja gondozása tölti ki, de mindig szívesen gondol vissza a sok-sok apróságra, a szülőkre, kollégákra.
-Hálásak vagyunk azért, hogy intézményeik kapui nyitottak városunk felé, hogy nevelési programjukban, helyi tantervükben elsődleges partnerként tekintenek a településre, az itt működő civil szervezetekre és egyéb közösségekre. Bekapcsolódnak programjainkba, gazdagítják rendezvényeinket, emelkedettebbé teszik az ünnepi alkalmakat gyermekeik, diákjaik produkcióival – fogalmazott, és kiemelte, az intézmények is számíthatnak a városra, hiszen mindig elsődleges szempontnak tekintette az önkormányzat a nevelési intézmények korszerűsítését, európai színvonalú fejlesztését.
A képviselő külön köszönettel illette azokat a kollégákat, akik nem munkának, hanem lelkiismeretes szolgálatnak tekintik hivatásukat, hiszen ők munkájukat nem időkeretben, hanem fizikai és szellemi időkorlát nélkül végzik.
-Nincs életének szűkre szabott időkeretében olyan pillanat, melyet előre tervezhet, de szolgálatában talán ez a legszebb és legizgalmasabb. Egyik pillanatban mérnök, a másikban művész, a harmadikban lelkész. Ha kell felügyelő, gondviselő, pótanyuka vagy pótapuka.
Venczel Csaba Hermann Ottót idézte beszéde végén, aki a pedagógus tevékenységét áldásosnak és felelősségteljesnek nevezte, és így fogalmazta meg a pedagógusi munka lényegét: Egy zsarátot kap, s rajta áll, hogy hamu vagy fáklya lesz belőle.
-A fáklyává formáló pedagógust köszöntjük ma – emelte ki a képviselő, s olyan pápai pedagógusokat idézett meg, akik eképp munkálkodtak pályájuk során.Az ünnepségen Unger Tamás alpolgármester Pro Publico díjat adott át Horváth Attilának, a Pápai Weöres Sándor Általános Iskola leköszönő igazgatójának, aki csaknem 31 éve dolgozik pedagógusként és 21 esztendőn át irányította az intézményt.Pedagógusnap alkalmából három nyugdíjba vonuló és a pedagógusi pályától elköszönő pedagógus – Dr. Hermann Istvánné, dr. Vargáné Harmati Irén és Varga Mária Erika – kapott Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, és további hét pedagógus vehetett át Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Unger Tamás alpolgármestertől, egy pedagógust pedig nyugdíjba vonulása alkalmából köszöntöttek.-Mindig volt előttem olyan pedagógus, akinek a példája megragadott, és hatással volt rám édesanyám is, aki ugyan nem pedagógus, hanem agrármérnök volt, de olyan hozzáértéssel foglalkozott a falu kisgyermekeivel, hogy őket látva már kicsi gyermek koromban elhatároztam, hogy pedagógus leszek – mesélte az ünnepség után dr. Hermann Istvánné, aki 40 éves pályafutás után a múlt év végén vonult nyugdíjba. A leköszönő pedagógus óvónőként kezdte pályáját, 1976-ban került Pápára, az akkori Honvéd Óvodába, majd gyermeke születése után végezte el a tanítóképzőt és a gyógypedagógiai szakot, így kezdte meg tanítói munkáját a kisegítő iskolában. 1992-ben az elsők között jelentkezett az újrainduló katolikus iskola tantestületébe és 22 évet töltött ott az alsós kisdiákok tanításával.
-A gyógypedagógia területén dolgozók munkájához nagy türelem, sok szeretet és felelősség szükséges, én pedig úgy éreztem, bennem megvannak ezek a képességek, ezért választottam ezt az irányt – mesélte. A katolikus iskolai munkájáról elmondta, vallásos neveltetésben részesült, a középiskolát a debreceni Svetits Gimnáziumban, zárdában végezte, így a pápai katolikus intézmény újraindításakor azonnal érezte, hogy ott a helye. Nagyon szeretett ebben az intézményben tanítani és ma is visszajár, s ha fiatalabb kollégái kérik, segíti őket, megosztja velük tapasztalatait. Nyugdíjba vonulása ellenére ma is aktív, a katolikus közoktatás eredményesebbé tételén tevékenykedik szakértőként és alsós tantárgygondozóként, ami azt jelenti, hogy előadásokat, továbbképzéseket szervez és tart pedagógusok számára, emellett pedig korrepetálást, felzárkóztatást is vállal. Dr. Hermann Istvánné azt is megosztotta velünk, szeret nyugdíjas lenni, hiszen négy unokája van – a legfiatalabb 4 hónapos – és nagyon szívesen besegít gyermekeinek, ha szükség van rá. Az elmúlt négy évtized emlékeiből legszívesebben az akkor kisegítő iskolának nevezett intézményben végzett munkáját idézi fel.
-Azok a tanulók, akiket egykor tanítottam megismernek, beszélgetnek velem. Több olyan tanítványom is volt, aki amikor családot alapított megkeresett és elmondta, úgy nevelem a kislányomat, ahogy ön mesélt nekünk róla, ahogy tanította. Mert akkor olyan órákat is tartottunk, ahol a tisztálkodásról, a gyermeknevelésről és hasonlókról volt szó.Szekér Lászlóné 1974-ben kezdte óvónői pályafutását, egy évvel később megbízták az újonnan induló nyárádi óvoda vezetésével, majd szakfelügyelőként dolgozott, 1988-tól pedig Pápán az akkori 1.számú óvodai körzet vezető óvónői állását töltötte be, később - a Pápai Városi Óvodák létrejöttétől kezdve - pedig intézményvezető-helyettesként dolgozott egészen 2014 végéig, nyugdíjba vonulásáig.
-Még nem csináltam számvetést, de ezer és kétezer között mozog azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiknek óvónénije voltam. Boldog vagyok, hogy ennyi gyermek volt a kezem alatt és a kollégáimmal azon dolgozhattunk, hogy az ő fejlődésüket, javukat szolgáljuk – emlékezett kissé meghatódva és hozzáfűzte - aki szívből csinálja ezt a hivatást, az tudja, mit kell tennie és így nem nehéz feladat a sok kicsi nevelése. Meglátása szerint, nagyon fontos, hogy megismerjék és elfogadják a gyermeket olyannak, amilyen, és csak utána jöhet az, hogy egy kicsit változtassák, jó irányba. Azt is elengedhetetlennek tartja, hogy a szülők, családok partnerek legyenek, hiszen az ő bizalmuk nagyon jó az óvodapedagógusok számára.
-Az elmúlt évtizedekben sok nehézsége volt az óvodapedagógusi munkának és sok minden meg is változott. De mindig úgy tekintettünk a pedagógiai változásokra, hogy a mi fejlődésünket szolgálják és a gyermekek érdekeit veszik figyelembe. Az intézmények gyermekcentrikusabbak lettek és szeretetteljesebb lett a légkör. A pedagógus akkor tud bármit elérni a gyermekeknél, ha azt szívből, szeretetből teszi – fogalmazta meg. Pedagógusi pályájának emlékei közül legszívesebben a nyárádi óvoda indítását idézi fel, hiszen az rendkívül nagy kihívás volt számára és fiatalként nagyon lelkesen végezte munkáját 37 kisgyermekkel. A másik kiemelkedő időszak az volt számára, amikor Pápára került és több óvoda tevékenységét kellett összefognia. Szekér Lászlóné múlt év végén vonult nyugdíjba. Nehezen vált meg az óvodapedagógusi munkától, mint mondta, szíve egy része ott maradt a Nátuskerti oviban, ahol csaknem 26 éven át dolgozott. Napjainak egy részét édesapja gondozása tölti ki, de mindig szívesen gondol vissza a sok-sok apróságra, a szülőkre, kollégákra.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!