220 éves a Nagytemplom


2015-05-03 20:27:07  | cikk: pgya  | 


220 éves a Nagytemplom főképe
A város emblematikus épületének, a Szent István vértanúról elnevezett Nagytemplom felszentelésének 220 évfordulóját ünnepelték ma a pápaiak. Ünnepi szentmisét dr. Mail József apát-plébános, érseki helynök mutatott be Eszterházy Károly, a templomot építtető egri püspök, pápai gróf lelki üdvéért. A jubiláló Fő téri templom a reggeli szentmisére megtelt a hívek sokaságával, a város elöljáróságát Unger Tamás alpolgármester képviselte az ünnepi eseményen.

Az ünnepi szentmise evangéliuma Szent János könyvéből szólt: „Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.”

- Számunkra, keresztényeknek nem a kőből épült templom a fontos, hanem az ember, amely Isten temploma. Mégis szükségünk van egy látható kőtemplomra, ahol Istennel találkozhatunk. A templomoknak két nagy ünnepük van. Az egyik a születésnapja, a Nagytemplomot 1795. május 3-án, 220 éve szentelték fel. A másik nagy ünnepe a templomunknak pedig a védőszentjének a napja, december 26-a, Szent István vértanú napja – szólt a hívekhez dr. Mail József, majd röviden ismertette a Nagytemplom történetét.

1225-től Pápa főesperességi székhely volt. Az első templom a román stílus jegyében születhetett, valószínűleg a mai templom körülbelüli helyén, Szent István király templomépítő törvénye alapján. Smaragdus, a király diplomatája volt a főesperes ekkor Pápán az oklevelek tanúsága szerint. A templom növekedhetett, bővülhetett, kiegészülhetett hajókkal, és így létrejöhetett a mostani templom közvetlen elődje, amelynek szentélye keletre volt. Ez a templom – amelyet az Esterházy-kastély Nádor termében található festmény is megörökített – a XVII-XVIII. századra olyan rossz állapotba került, például már csak az egyik tornya állt, és annyi viszontagságon esett át, hogy gróf Berényi Zsigmond püspök újra szentelte 1732-ben. A templomot több csapás mellett egy 1751-ben keletkezett tűzvész tette tönkre.

Gróf Eszterházy Károly 1771-ben határozta el egy új templom megépítését, amelyet a kastély épületéhez igazított, ezért van délen a szentélye. Több javítás és festést követően a jelenlegi templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly költségén kezdték el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész által készített tervek alapján, az ő halála utána a megkezdett munkát Grossmann József vezette. A templom tizenöt év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József tinini püspök, aki elhelyezte az oltáron Szent István első vértanú ereklyéjét, amely a kiállításon is megtekinthető volt.

A templom már nem teljesen a barokk túldíszített stílusában épült, de annak jegyeit még erősen magán viseli, az úgynevezett copf stílusban, más néven a klasszicizáló késő barokkban valósult meg. A Dunántúl legnagyobb hatású temploma: hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. A két torony magassága eléri a 72 métert.
A templomba a főkapu vezet be, ahonnan a falakat borító, Süttőről és Bakonyszücsről származó márványburkolat vöröses és sárgás színe fogja meg és vezeti tovább a látogatót a főoltár felé. A hatalmas vasajtón belépő látogató látásmódjához készültek el a mennyezetfreskók is. A freskókat Franz Anton Maulbertsch alkotta 1781-1783 között. A három kupolafreskó, a szegélyképek és a főoltárkép együttesen mondják el Szent István első vértanú életét. A főoltár hatalmas tömegét többek között Szent István és Szent László carrarai márvány szobrait Procop Fülöp készítette. Különösen szép és értékes alkotások a templom bronz keresztelőmedencéje és a libanoni cédrusból faragott szószék. A falakon lévő terrakottából készült stációkat Cziráki Lajos készítette. A festőművésznek április 17-én nyílt állandó kiállítása az Esterházy kastélyban. A nagytemplom alatt található egy kripta, amelyben nyugszik az Esterházy-család több tagja és néhány pápai nemes, polgár.

A szentmise a Himnusz eléneklésével zárult, 10 órától pedig dr. Mail József megnyitotta a Marciális kápolnában a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatták a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális  római katona-vértanú egészalakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kaptak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot tekinthették meg az érdeklődők az apát-plébános szakszerű tárlatvezetésével. Délután 17 órától hangversennyel várták a híveket, 18 órakor imaórát tartott a plébánia imacsoportja, az ünnepi program 19 órakor esti szentmisével zárult.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!