A Csángó Rádióért szólt a Csángó Zsoltár


2015-04-24 22:15:12  | cikk: pgya  | 


A Csángó Rádióért szólt a Csángó Zsoltár főképe
A Csángó Zsoltár című filmvetítésen vehettek részt az érdeklődők tegnap este a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központban (JMSZK). Faragó Annamária fesztiváldíjas filmjét jótékonysági célból vetítik le a Csángó Rádió javára – mondta el a JMSZK részéről Róka Norbert művelődésszervező. A film bemutatása előtt Kincses László Reményik Sándor Csendes csodák című versét szavlta el, mintegy lelkileg felkészítendő a közönséget a megjelenő filmkockák nyújtotta élményre.

A Csángó Rádiót a mozgáskorlátozott Lőrinc Celesztin alapította és működteti a moldvai Rekecsin községhez tartozó Csíkfaluban egy kis parasztházban, adásai a nap tizenhat órájában hallgatható interneten keresztül. A rádió léte azonban veszélybe került, anyagi támogatás nélkül nem tud tovább működni. A Moldvában működő Csángó Rádió kivételes lehetőséget nyújt a csángók anyanyelvi kultúrájának ápolására. A moldvai csángók ugyanis nem használhatják hivatalosan anyanyelvüket, néhány egyéni kezdeményezéstől eltekintve.

A jótékonysági eseményen dr. Áldozó Tamás polgármester mondott köszöntő beszédet:
- Aztán kitárult Csángóföld: ahány falu, annyi megrázó találkozás. Ha a térképre egy körzőt szegezek Budapestnél, aztán kinyitom és a másik szárával Magyarfalut vagy Lábnyikot jelölöm meg, túl a Szereten, majd ezzel a sugárral húzok egy kört, akkor Nyugat-Európában Berlin, Lipcse, Augsburg és Észak-Itália környékén járunk. Térben iszonyú a távolság, időben is nehezen értelmezhető: Julian Bucurral, azaz Bokor Gyulával, a ferdinándújfalusi, archaikus nyelvjárást beszélő néprajzossal beszélgetni a bákói múzeumban magyar nyelvet szerető embernek folyamatos katarzis és borzongás; utazás valahova a 14-15. századba. Térben és időben messze, de lélekben mégis egybeforrva: összetart nyelv, kultúra, Csíksomlyó bennünket. Bori ángyóka, akivel a saját nyelvváltozatunkat és szókincsünket mértük össze folyton, nagy titkot árult el: „Tudja, van nekem minden évben 1500 kg borom. Azt én úgy csányom, hogy leszüreteljük a szőlőt, aztán bévisszük a … no… azt felénk úgy mondják, hogy pince!” És nevettünk időn és téren túl: az alapszókincs az örökkévalóságnak teremtetett. Oda kell menni! Somoskára Paulinához és Palihoz, Budára Legedi István bácsihoz, Magyarfaluba nénje Klárához, Lészpedre Daniellához, a Külső-Rekecsinből való csángó tanítónőhöz, Csíkfaluba meg még sok tucat faluba, rácsodálkozni a huncut legényekre és az okos szemű cinkákra, babonás történeteket hallgatni a sokat látott öregektől, megkeresni a magyar feliratot kereszteken, vagy épp a forrófalusi fatemplom deszkáin – szólt a szép számban megjelent közönséghez a Csángóföldet évente többször is megjáró polgármester, majd átadta a színpadot a vetítővásznon megjelenő messzi tájaknak, igaz embereknek.

A film a Nemzeti Kamara Színház egyik csángóföldi „turnéjáról” szól, ahogy Usztics Mátyás igazgató a filmben fogalmaz „életmódszerűen járja az elszakított országrészeket.” A filmben bemutatott előadás-sorozaton a színház 3 művésze és Usztics Mátyás igazgató vett részt. A színészek olyan csángó embereknek közvetítik a magyar kultúrát, kik színházat még sohasem láttak, sőt olyan vidékekre vitték el előadásaikat, ahol a történelem során nem volt soha színház. A kis csapatot elkísérte útjára Faragó Annamária rendező és Ócskay László operatőr, hogy filmen örökítsék meg a csángóföldi színi előadásokat, az ott élők mindennapjait, a magyarságukat őrző csángók világát, a magyar nyelv megtartásáért vívott nemes küzdelmet és a természeti környezet szépségét. Idős emberek, kamasz gyerekek vallanak magyarságukról, nemzeti hovatartozásukról. Ezekből született meg a Csángó Zsoltár című, 94 perces, meghatóan szép film, amelynek helyi  vonatkozása is van: Kincses László pápai huszár hagyományőrző saját terepjáróját, szabadidejét és sofőri szolgálatát ajánlotta fel a nyolc napos forgatás alatt megtett 2400 kilométeres „göröngyös úthoz”.

A filmbemutatón részt vett Faragó Annamária rendező is, aki a film végén köszönetét fejezte ki a pápai meghívásért.
- Ma olyan világban élünk, amikor csak valódi dolgokról szabad beszélni. A szeretetről kell beszélni, és úgy gondolom, hogy az elszakított országrészek magyarjai közül a csángók vannak a legnehezebb helyzetben. Ebben a gyönyörű és nemes, de nehéz elzártságban, ott találja az ember azt, ami emberré teszi. A film úgy készült, hogy Usztics Mátyás keresett meg a kéréssel, hogy készítsek filmet a turnéról, a jó ügyhöz a Jóisten is megoldást nyújtott, két héten belül már szponzor is volt – mesélte el a rendezőnő röviden a film keletkezésének történetét. Egy felkérésnek eleget téve, a Csángó Rádió számára gyűjt adományokat, annak a rádiónak, amely a megmaradás erejével üzen a nagyvilágnak. Az adományok segítségével pedig szeretnék elősegíteni azt, hogy ne csak az interneten, hanem rövidhullámú sávban is fogható legyen, az idősek is bekapcsolódhassanak a rádióműsorok hallgatásába.
A filmvetítést követően kötetlen beszélgetésen vehettek részt a közönség tagjai, közvetlenül is kérdezhettek Faragó Annamáriától.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!