Rossz pénz nem vész el - Éremgyűjtők találkoztak


2015-04-13 22:19:53  | cikk: pgya  | 


Rossz pénz nem vész el - Éremgyűjtők találkoztak főképe
A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének (MÉE) pápai csoportja 34. alkalommal rendezte meg a Bakonyvidéki Éremgyűjtő Találkozót vasárnap délelőtt. A rangos találkozónak ezúttal is a Petőfi Sándor Gimnázium napfényes aulája adott otthont.

- 1982-ben kezdtük el a Bakonyvidéki Éremgyűjtő találkozók szervezését, amely eseményt az országszerte fellelhető éremgyűjtő csoportok kölcsönösen látogatnak, így nagyon messziről is érkeztek kiállító vendégek, sokan a fővárosból, de kecskeméti gyűjtő is bejelentkezett. A találkozó nagyon népszerű a szakma körében, idén 132 asztal telt meg különböző méretű, évjáratú, formájú és értékű érmével. Az érdeklődőkkel együtt 5-600 fő szokott összejönni egy-egy ilyen találkozó alkalmából - nyilatkozta hírportálunknak Lóky György, a Magyar Éremgyűjtő Egyesület (MÉE) pápai csoportjának elnöke.
Elmondta azt is, hogy idén a Gróf Esterházy Ferenc 300. jubileumi év kapcsán készítettek alkalmi pénzt, amelynek egyik oldalára a pápai gróf portréját, a másik oldalára pedig a gannai Esterházy-mauzóleumot tervezték meg a pápai találkozó szervezői.

A találkozó idén is sok érdekességet kínált, voltak római kori pénzérmék, fegyverek, katonai kitüntetések, jelvények, képeslapok, régi okiratok, könyvek és ásványok is helyet kaptak az egyes asztalokon. Sőt, kivételesen az egyik asztalnál hibás pénzekre is rábukkantunk. Pál József, névjegykártyája szerint „hibáspénz-gyűjtő” Szombathelyről érkezett a találkozóra, aki hírportálunkat készségesen tájékoztatta szenvedélyéről, miközben az elcsúszott vízjeles vagy teljesen vízjelhiányos papírpénzeket mutatott fel a fény felé:
- A papír bankjegy a diósgyőri papírgyárban készül, amely a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos tulajdonában áll. Ott kerül a speciális bankjegy papír anyagába ez az elsődleges védelmi elem, a vízjel. Minden címlethez rendszeresítve van egy történelmi személyiség, akinek a tükörképe szerepel a bankjegy anyagában vízjel formájában. A mai bankjegyeinket 28-as ívekben nyomtatják, de ezek sokkal nagyobb terjedelműek, mint a kész bankjegy mérete, ezért fordulhat elő az, hogy a papírpénz gyártásakor, ha nem figyelnek az ív elhelyezkedésére, előfordul, hogy nem a rendeltetési helyére kerülnek a kész bankjegyeken a vízjelek. Természetesen precíz munkával készülnek a bankjegyek, hiszen a színeknek harmonizálni kell, a gyártás folyamán több ellenőrzésen átesnek, viszont azt is tudni kell, hogy napi több tonnás tömegtermelésről beszélünk. Az ellenőrzés csak szúrópróbaszerűen lehetséges ilyen mennyiségnél, így forgalomba kerülhetnek olyan vad, durva gyártáshibás bankjegyek is, mint például az a kétezer forintos, amelynek a hátoldalán számszakilag csak 200 van, mert nem kapott festéket az utolsó nulla. Ebből nyolc darab ismert az országban, az egyik az én tulajdonomban van – részletezte Pál József különös hobbijának szakmai miértjét.
Arra a kérdésünkre, hogy az ilyen hibás bankjegy miként különböztethető meg a hamistól, Pál József elmondta, hogy egy eredeti bankjegyen több szemmel látható és több, szemmel nem látható, nem érzékelhető védelmi elem található. A leglényegesebb jelnek a papírpénz mindkét oldalán fellelhető ábratöredéket nevezte meg, amely az ország nemzetközi jelét, a H betűt adja ki, ha fény felé fordítjuk a papírpénzt. Ezt nevezik illeszkedő jelnek, amelyek század-milliméteres pontossággal passzolnak.
A programot kisárverés és tombolasorsolás is színesítette.


Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!