Maszat-hegyen innen - A Weöres-iskolában járt Varró Dániel költő


2015-03-25 18:01:11  | cikk: pgya  | 


Maszat-hegyen innen - A Weöres-iskolában járt Varró Dániel költő főképe
Varró Dániel költővel találkoztak ma délelőtt a Weöres Sándor Általános Iskola tanulói a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ szervezésében, a Kortárs-Társas rendezvénysorozat keretében. Schmidt Orsolya programfelelős hírportálunk érdeklődésére elmondta, hogy a rendezvénysorozattal az a céljuk, hogy a kortárs írókat, költőket olvasóközelbe hozzák. Két hónap folyamán négy tollforgatót hívtak-hívnak le Pápára, Simon Márton a református gimnáziumban, Nyulász Péter a Tarczy-iskolában találkozott a tanuló ifjúsággal, ma Varró Dániellel ismerkedhettek meg a kisdiákok a Weöres-iskolában, illetve Sirokai Mátyás jön a Türr-gimnáziumba április 15-én.

A fiatal költővel Mógor Adrienn, a Weöres Sándor Általános Iskola intézményvezető-helyettese beszélgetett, aki több alkalommal is megadta a szót a jelenlévő kisdiákoknak. A költő szívesen és készségesen válaszolt a gyerekek érdeklődő kérdéseire, kezdve azzal, hogy honnan az ihlet, egészen addig, hogy merre utazott eddig a nagyvilágban. Verseket írni fiatalon kezdett, féltékenységből, ugyanis nővére - aki szintén verseket írt - halmozta az elismeréseket, ugyanakkor híres is szeretett volna lenni, mint minden kisfiú. Az iskolában tanulta, hogy volt egy költő, Petőfi Sándor, aki a János Vitéz megírásával fiatalon híres lett, majd tanult Arany Jánosról is, aki szintén egy elbeszélő költeménnyel vált közismertté. Ezért ő megírta 12 évesen a Nyuszika című eposzt, majd a Nyuszika szerelmét, és a Nyuszika estéjét. A hírnévre még várnia kellett, de már nem sokáig...

A kisdiákok készültek is a költő fogadására, olvasmányélményeik alapján rajzolták, festették meg kedvenc szereplőjüket Varró Dániel verses történeteiből, amelyek közül a költő szinte mindegyiket felismert. Igaz adódott egy-két rajz, ahol elbizonytalanodott, hogy az valójában kit vagy mit is akar ábrázolni, de a gyerekek segítségével sikerült ráismernie saját hősére.

A kérdezz-felelek interaktív játékból a gyerekek megtudhatták, hogy Varró Dánielt négy dolog ihleti verselésre: az évszakok változása, a nátha, a szerelem és mostanában az apai érzések. Általában a hajnali magányban tud dolgozni. Sokat van a négy fal között, ezért nem az a nagy utazó típus, jelenleg pedig rengeteg időt tölt két fiával, az ötéves Misivel és a kétéves Jancsival. A versek többek között arra jók, hogy a síró csecsemőket megnyugtassa, ezt tapasztalatból mondja, ugyanis mikor nagyobb fiát a kezébe adták a szülészeten és nem tudott mit kezdeni a sírással, Ady Endre Párisban járt az Ősz című versét kezdte el neki szavalni, maga sem tudja miért, a lényeg, hogy Misi elhallgatott. Biztatta a jelenlévő kisdiák fiúkat is, hogy a lányokhoz ne csokival és virággal, hanem egy-egy szép poémával közeledjenek, hihetetlen sikereket lehet elérni. Közben Varró Dániel is felolvasott a verseiből, a gyerekeket is bevonva a szavalásba, akár egy kórusműbe.

Varró Dániel verseiben gyakran jelennek meg hétköznapi elemek, amelyek nagyon jól hangzanak, mókás hangulatot keltenek. Mint mondta, nem akar mély létkérdéseket boncolgatni, elsősorban az életéből veszi a témákat. Műveit nyelvi játékosság, humor, szójáték fűszerezi, amitől különösen könnyed és gyermekbarát a költészete.
A verseit jellemző humor a személyes találkozásban is föllelhető volt, így az egész előadás nagyon jó hangulatban telt, sok nevetéssel.

Képek:

Varró Dániel 1977. szeptember 11-én született Budapesten. Ott is érettségizett, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban 1996-ban, s már gimnazistaként is publikált verseket különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban. Később az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt. Munkásságának egy rész a gyermekirodalom tárgykörébe sorolható, amely felé gyakorló apukaként fordult.
Öt önálló kötete jelent meg: Bögre azúr (1999), Túl a Maszat-hegyen – verses meseregény (2003), Szívdesszert (2007), Akinek a lába hatos – Korszerű mondókák kisbabáknak (2010), Akinek a foga kijött – Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak (2011), Műfordítóként verseket, színdarabokat ültet át magyar nyelvre. Drámafordításait és egyéb színházi munkáit fővárosi és vidéki színházak egyaránt előszeretettel tűzik műsorukra.
Tagja a József Attila Körnek (JAK), a Szépírók Társaságának. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták már, közülük a legrangosabbak a Petőfi-díj (2003), a József Attila-díj (2005).

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!