Pápa - Bergen-Belsen - Pápa: Koltai Ferenc emlékei Pápáról és második világháború borzalmairól
2014-12-14 19:57:59 | cikk: mo |
Memoár az 1945 előtti Pápáról, s egyben történelmi visszatekintés a második világháború eseményeire egy olyan ember tollából, aki megjárta a koncentrációs táborok poklát, túlélte a holokauszt embertelen borzalmait. Egy mondatban talán így lehetne összefoglalni, mit nyújt az olvasó számára a Jókai Mór Városi Könyvtár által kiadott, a Jókai Füzetek sorozatban megjelent legújabb kötet. Koltai Ferenc életének utolsó évében emlékeit mondta tollba, memoárját egy valamikori Pápáról, amikor még virágzó zsidó közösség élt, dolgozott a városban, s tett annak ipari, kereskedelmi fejlődéséért. A 88 éves holokauszt-túlélő a könyvben mesél a korabeli pápai hétköznapokról, az akkori zsidóságról, a megbélyegzésről, a gettó felépítéséről, a munkaszolgálatról, a bergen-belseni koncentrációs táborról és a felszabadulásról.
A Koltai Ferenc emlékeiből összeállt, Pápa – Bergen-Belsen – Pápa című kötet a közelmúltban jelent meg, és ma délután mutatták be a városi könyvtárban. A programon részt vett Koltai Ferenc családja, Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke, valamint a kiadvány megjelenését segítő, támogató személyek, Farkas László, a Tekintet folyóirat főszerkesztője és dr. Hermann István könyvtárigazgató. Koltai Ferenc a város felkérésére tavaly januárban, a holokauszt megemlékezés alkalmából a pápai zsinagógában foglalta össze gondolatait a második világháború borzalmairól. Ez jelentette az első lépést a könyv megszületéséig. A szerző fia, Koltai László elárulta, édesapja tavaly márciusban vágott bele emlékeinek kötetbe rendezésébe, majd 2013 decemberében gondolatainak végére ért. A memoár megszületett, nem sokkal később, napra pontosan egy évvel ezelőtt, december 14-én Koltai Ferenc elhunyt.
Koltai László azt hangsúlyozta, édesapja mindig sokat adott arra, hogy a környezete és az őt követő generációk tájékozottak legyenek, ez az attitűd sarkallta arra, hogy összefoglalja emlékeit: „...hogy a megtörténtek ne merüljenek feledésbe” - hangzik a kötet alcíme.
- Ez a könyv nemcsak arról szól, hogy Koltai (született Klein) Ferenc megjárta a poklok poklát, majd visszatért. Ez rendkívül fontos része, de szól Pápáról egy lokálpatrióta visszaemlékezésében, egy zsidó ember történetéről, okulásul. Nem egyszerű emlékirat ez. Hanem egy igazi memoár.Dr. Hermann István a pápai zsidóság városi életet meghatározó jelenlétéről beszélt, majd szólt arról is, az idősebb generációk tisztán emlékeznek e közösségre. A könyvtár igazgatója és egyben a kötet felelős kiadója elmondta, Pápa történetében rendkívül fontos gazdasági és kulturális szerepet töltött be a zsidóság. A 20. század derekán közel 2700 zsidó élt Pápán, lélekszámuk mintegy fél százalékkal meghaladta a református vallású pápai polgárok számát. Minden területen tevékenykedtek, a kereskedőktől, a gyárosoktól kezdve, a hivatalnokokon, tisztviselőkön át a pedagógusokig minden szakmában, hivatásban jelen voltak, így a város kulturális életének is meghatározó szereplőivé váltak.
- A pápaiak, az én generációm, de leginkább a szüleim korosztálya nem feledkezett meg erről a 2700 emberről, élénken él az emlékezetben. Nyilván nekem jobbára azokról vannak emlékeim, akik visszatértek a háborúból és a későbbiekben jelentős szerepet játszottak a városban. Így például említhetném Preyer Gyula bácsit, Hertz Andrást, Singer Lajcsi bácsit, de az első munkahelyem, még gyermekként, a Heimlich kárpitosnál volt, aki az ismeretségi körébe tartozók gyermekeit egy-egy hétre a szárnyai alá vette, és ott dolgoztunk nála. Tehát az itt továbbélő zsidóság ugyanúgy beletartozott a város gazdasági életébe, mint ahogy a korábbi, nagyobb létszámú közösség. A pápaiak idősebb generációja tehát emlékszik arra a zsidó közösségre, amely itt élt és amellyel együtt működött a város – foglalta össze gondolatait a könyvtár igazgatója.A könyvbemutatón a résztvevők visszaemlékezései, méltató szavai mellett rajzolódott ki Koltai Ferenc alakja, s életének egy szelete, melyet emlékeinek visszaidézésével örökíti meg a ma bemutatott Pápa – Bergen-belsen – Pápa című kiadvány.
A Koltai Ferenc emlékeiből összeállt, Pápa – Bergen-Belsen – Pápa című kötet a közelmúltban jelent meg, és ma délután mutatták be a városi könyvtárban. A programon részt vett Koltai Ferenc családja, Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke, valamint a kiadvány megjelenését segítő, támogató személyek, Farkas László, a Tekintet folyóirat főszerkesztője és dr. Hermann István könyvtárigazgató. Koltai Ferenc a város felkérésére tavaly januárban, a holokauszt megemlékezés alkalmából a pápai zsinagógában foglalta össze gondolatait a második világháború borzalmairól. Ez jelentette az első lépést a könyv megszületéséig. A szerző fia, Koltai László elárulta, édesapja tavaly márciusban vágott bele emlékeinek kötetbe rendezésébe, majd 2013 decemberében gondolatainak végére ért. A memoár megszületett, nem sokkal később, napra pontosan egy évvel ezelőtt, december 14-én Koltai Ferenc elhunyt.
Koltai László azt hangsúlyozta, édesapja mindig sokat adott arra, hogy a környezete és az őt követő generációk tájékozottak legyenek, ez az attitűd sarkallta arra, hogy összefoglalja emlékeit: „...hogy a megtörténtek ne merüljenek feledésbe” - hangzik a kötet alcíme.
- Ez a könyv nemcsak arról szól, hogy Koltai (született Klein) Ferenc megjárta a poklok poklát, majd visszatért. Ez rendkívül fontos része, de szól Pápáról egy lokálpatrióta visszaemlékezésében, egy zsidó ember történetéről, okulásul. Nem egyszerű emlékirat ez. Hanem egy igazi memoár.Dr. Hermann István a pápai zsidóság városi életet meghatározó jelenlétéről beszélt, majd szólt arról is, az idősebb generációk tisztán emlékeznek e közösségre. A könyvtár igazgatója és egyben a kötet felelős kiadója elmondta, Pápa történetében rendkívül fontos gazdasági és kulturális szerepet töltött be a zsidóság. A 20. század derekán közel 2700 zsidó élt Pápán, lélekszámuk mintegy fél százalékkal meghaladta a református vallású pápai polgárok számát. Minden területen tevékenykedtek, a kereskedőktől, a gyárosoktól kezdve, a hivatalnokokon, tisztviselőkön át a pedagógusokig minden szakmában, hivatásban jelen voltak, így a város kulturális életének is meghatározó szereplőivé váltak.
- A pápaiak, az én generációm, de leginkább a szüleim korosztálya nem feledkezett meg erről a 2700 emberről, élénken él az emlékezetben. Nyilván nekem jobbára azokról vannak emlékeim, akik visszatértek a háborúból és a későbbiekben jelentős szerepet játszottak a városban. Így például említhetném Preyer Gyula bácsit, Hertz Andrást, Singer Lajcsi bácsit, de az első munkahelyem, még gyermekként, a Heimlich kárpitosnál volt, aki az ismeretségi körébe tartozók gyermekeit egy-egy hétre a szárnyai alá vette, és ott dolgoztunk nála. Tehát az itt továbbélő zsidóság ugyanúgy beletartozott a város gazdasági életébe, mint ahogy a korábbi, nagyobb létszámú közösség. A pápaiak idősebb generációja tehát emlékszik arra a zsidó közösségre, amely itt élt és amellyel együtt működött a város – foglalta össze gondolatait a könyvtár igazgatója.A könyvbemutatón a résztvevők visszaemlékezései, méltató szavai mellett rajzolódott ki Koltai Ferenc alakja, s életének egy szelete, melyet emlékeinek visszaidézésével örökíti meg a ma bemutatott Pápa – Bergen-belsen – Pápa című kiadvány.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!