Vízikönyv a pápateszéri malmokról


2014-11-30 16:28:06  | cikk: mo  | 


Vízikönyv a pápateszéri malmokról főképe
A pápateszéri malomtörténettel foglalkozók bibliája – így méltatta dr. Hermann István azt a kötetet, melyet a napokban a Jókai Mór Városi Könyvtárban mutattak be. A könyvtárigazgató Nagy Péter A pápateszéri malmok vízikönyve című munkáját ajánlotta a megjelentek figyelmébe. Az intézményvezető röviden szólt a pápai malmok történetéről is, majd megjegyezte, Pápa Város Önkormányzata elkötelezett amellett, hogy a pápaiak közül egy malmot pályázati forrás segítségével rekonstruáljon, s múzeumként működtessen.

A szerzővel a festő, grafikus Molnár Lajos beszélgetett, akinek a közelmúltban jelent meg a pápai vízimalmoknak emléket állító kötete. A beszélgetésből kirajzolódott Nagy Péter munkássága, elköteleződése a természeti értékek és épített örökség megőrzése iránt és természetesen a kötet keletkezésének körülményei, valamint tartalma.

Nagy Péter a győri székhelyű Reflex Környezetvédő Egyesületnél tevékenykedik, s miután a szervezet Ökológiai Központja és Erdei Iskolája Pápateszéren helyezkedik el, így nem volt nehéz észrevennie a területen egykor működő malmok árnyképeit. Pápateszéren ugyanis valaha 25 vízimalom működött – derült ki a könyvbemutatón.
A szerző elárulta, érdeklődését fokozatosan keltette fel a téma, eleinte két helyi fiatal szakdolgozatát olvasta el, majd eljutott a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum dokumentumtárába. Itt derült ki, hogy 1975-ben – még egyetemistaként – olyan népszerű művészek és szakemberek is kutatták a teszéri malmok történetét, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Jordán Tamás vagy Halmos Béla. Mindez kellő inspirációt adott Nagy Péternek ahhoz, hogy mélyen beleássa magát a az épített örökség emlékeibe, dokumentumaiba.

A kis bakonyi faluban csörgedező három patak mentén az elmúlt századokban vízimalmok rendszere működött. Ellentétben a pápai malmokkal, a pápateszériek kizárólag gabonát őröltek – tudtuk meg a szerzőtől. Nagy Péter elárulta azt is, ezek a patakmalmok naponta csupán 4-5 mázsa gabonát őröltek, de számukat tekintve unikális értékkel bírnak, mivel 25 egységről beszélhetünk egyetlen településen. A könyv a levéltári forrásdokumentumok feltárásával pontosan ezt hangsúlyozza – fogalmazott a szerző.
A kötet az 1886-tól az 1950-es évek végéig működő pápateszéri malmokat veszi sorra, bemutatva a levéltári vízikönyvek dokumentumainak digitalizált változatait.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!