Pósa Lajos emléke előtt tisztelegnek a refisek


2014-11-04 20:49:52  | cikk: Babos Petra  | 


Pósa Lajos emléke előtt tisztelegnek a refisek főképe
A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája dísztermében nyílt ma délután kiállítás Pósa Lajos dalszerző, a magyar gyermekirodalom klasszikusa halálának 100. évfordulója alkalmából. A vándortárlat a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma és magángyűjtők anyagaiból készült. A kiállításmegnyitón a szép számban megjelenteket elsőként Gránásiné Bácsi Tünde iskolaigazgató, majd dr. Jókay Károly, a Jókay Család Alapítvány elnöke köszöntötte, aki örömét és háláját fejezte ki, hogy ez a tárlat Pápán is bemutatkozhatott, hiszen a gyermekirodalom egyik híres alakjáról nem szabad elfeledkeznünk.
A tárlatot Pósa Judit, a Pósa Lajos Emlékbizottság elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
Mint mondta, a kiállítás ötlete onnan eredt, hogy az értékes Pósa-anyagot mindenképp közszemlére kellett hozni, mivel 100 évvel ezelőtt hunyt el a magyar gyermekirodalom jeles személye, Pósa Lajos, s ezért a 2014-es évet Pósa-emlékévnek nyilvánították.
- Közoktatási intézményeket kerestünk fel elsősorban, ahol be szerettük volna mutatni ezt az anyagot. Ebben nagy segítségünkre volt Alexander Brody és dr. Jókay Károly, akik teljes mértékben támogatták az ötletünket. Eddig már hat településen járt a vándorkiállítás, Pápáról Veszprémbe, onnan pedig Székesfehérvárra visszük el, majd pedig a felvidéki iskolákba is eljuttatjuk azt a 42 panelt, mely az írót mutatja be - mondta Pósa Judit, akinek Pósa Lajos szépnagybátyja volt.
A kiállítás Pósa Lajos életének és munkásságának keresztmetszetét tárja a néző elé fényképek, kéziratok és személyes tárgyak segítségével.
Mayerné Pátkai Tünde, a kiállítás helyi szervezője érdeklődésünkre elmondta, november végén egy vers-és prózamondó versenyt is szerveznek a Pósa-emlékév kapcsán.
A megnyitón közreműködött Pakó Mária gömöri tanárnő és a gimnázium három diákja. A tárlat november végéig látogatható.

Képek:

Pósa Lajos (Radnót (Gömör és Kis-Hont vármegye), 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.),
Pósa Lajos sokat nyomorogva szerezte meg tanári diplomáját, tanított is, ám útját a sors, a hírlapírás tövises pályáján, a költészet felé terelte. Előbb fővárosi lapokba írt, majd 1881-ben, Mikszáth Kálmán utódaként, Enyedi Lukács hívására (feltehetően a korábban vele együtt katonáskodó Kulinyi Zsigmond ajánlására), a Szegedi Napló munkatársa lett. Szegeden borult virágba költészete; itt ismerte meg Dankó Pistát, akinek első és legjobb szövegírója volt, s mindvégig igaz pártfogója maradt. A nagy nótaköltő halála után országos gyűjtést kezdett, és ellenállást, közömbösséget leküzdve, márványszobrot emeltetett az emlékére.
Egykori iskolatársa, Mikszáth baráti ösztönzésére fordult a gyermekköltészet felé. Ez irányú, költői alkatának inkább megfelelő tevékenysége a jó szemű kiadók figyelmét sem kerülte el (irodalmi működésének jelentőségét Tömörkény István már 1888 elején hangsúlyozta, aki Pósában – pályatársai közül elsőként – az ifjúsági irodalomnak mint új műfajnak a megteremtőjét látta), mi több, Wolfnerék újonnan indítandó gyermeklapjuk szerkesztésével is megbízták. 
Visszaköltözött a fővárosba, és 1889. december 15-én Benedek Elekkel megindította, majd haláláig szerkesztette Az Én Újságom c., első irodalmi értékű, hazafias szellemű és európai színvonalú gyermeklapunkat.
1890 végén a Magyar Salon című folyóiratban ismertette a szegedi közönségtől történt búcsúja során vázolt törekvéseivel összhangban álló gyermekköltői hitvallását, melyet 1893-ban, az első komolyan számba vehető  - de válogatási elvei miatt alaposan megbírált -, óvodás-antológiánk előszavában lényegében megismételt. Mintegy ötvenkötetnyi gyermekverse jelent meg. Munkái A Hét, a Budapest, és az Új Idők hasábjain is napvilágot láttak. Gondozta a Filléres Könyvtárat, Szegeden Irmei Ferenc és Vass Mátyás, Budapesten Havas István és Peres Sándor társaságában szerkesztette az elemi népiskolák olvasókönyveit.
Sok száz versét zenésítették meg, a legtöbbet Dankó Pista és – Blaha Lujza cimbalmosa – Lányi Géza, Vágvölgyi Béla és Zsadányi Armand; hatot a Juhász Gyula első kötetét kiadó hódmezővásárhelyi ügyvéd és hírlapíró: Balassa Ármin; négyet az ifjú Bartók Béla; a Petőfit: Lányi Ernő; A kis gyűrűs legényt: Serly Lajos; a Kossuth néphimnuszt Csanády Virgil; a magyar nóta "himnuszává" vált Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje című alkotását: a felejthetetlen Jákó Vera. Számos gyermekverse épült be az óvodai foglalkoztatók anyagába: Bán Lajos, a gyermekversköltőként is ismert kovásznai óvónő, Csánky Mariska, Grillné Wohlfahrt Anna, Erődi Ernő, Exner Leo, Kacsoh Pongrác, Kohányi Sámuel, Tihanyi Ágost és mások dallamaival.
Forrás: posalajos.com
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!