Nemcsak csontvázak dőlnek majd ki a szekrényekből, de tömegsírokat is fogunk találni - Varga Mihály találkozott a helyi gazdasági élet képviselőivel
2010-03-01 21:03:27 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Varga Mihály, volt és - amennyiben a Fidesz kap a választóktól kormányalakításra szóló felhatalmazást a választásokon - leendő pénzügyminiszter volt dr. Kovács Zoltán vendége azon a fórumon, amely hétfő este háromnegyed hétkor kezdődött az Arany Griff tükörtermében. A rendezvényre a város meghatározó gazdasági társaságainak vezetői, tulajdonosai, valamint az Ipartestület képviselői kaptak meghívót.
A Fidesz gazdaságpolitikusa négy pontban foglalta össze mondanivalóját. Beszélt először is arról, hogy foglalkoztatás-központú gazdaságpolitikát kell a következő kormánynak képviselnie, hisz míg a Magyarországgal hasonló nagyságú és népességű Csehországban 1 millióval több a foglalkoztatott, addig nálunk ugyanennyivel magasabb az inaktívak száma. A két nemzetgazdaság összehasonlításában ez számunkra óriási versenyhátrányt jelent, ennek a leküzdésén kell dolgozni.
Súlyosbítja a bajt Varga szerint, hogy nálunk a munka becsülete leértékelődött; ezért is a változás garanciája nem elsősorban a törvénymódosítások körében keresendő, hanem a mentális megújulásban. Ma az adórendszer a foglalkoztatást bünteti, ezzel párhuzamosan az állam a munkakerülést segíti; a kiutat a munkaalapú gazdaság újjáépítése jelenti. A közcélú foglalkoztatással kapcsolatban úgy fogalmazott a politikus, hogy alapvetően az irány helyes, ám nem szabadna azt sem elfelejteni, hogy mi az eredményeként létrejövő új érték, egyáltalán beszélhetünk-e ilyenről; bevezetését, kiterjesztését egyáltalán megelőzte-e valamiféle költség-haszon számítás.
Második alapvetésként az adó- és járulékrendszer jelenlegi terheinek csökkentéséről beszélt a volt pénzügyminiszter. A közterhek csökkentését elsősorban ott látja szükségesnek, ahol az a foglalkoztatás bővítésével jár együtt; nem az ÁFA csökkentése a legfontosabb - fogalmazott -, de a társasági adó és a helyi adók újragondolása mindenképp szükségszerű. A helyi iparűzési adó jelenlegi rendszere például néhány tucat önkormányzatot hoz kivételezett helyzetbe, az összes többi pedig a vesztesek közé sorolható. A közterhek mértékével összefüggésben szólt Varga Mihály azokról a demográfiai folyamatokról, amelyeknek köszönhetően egyre kevesebb a befizető a nagy elosztórendszerekben. A kiutat nem a bevándorlásban látja - mint mondta, ez kezelhetetlen kulturális és szociális krízishez vezetne a magyar táradalomban -, hanem abban, hogy a szülőkorba lépő fiataloknak két biztos lehetőséget tudjon kínálni a magyar valóság: egyrészt munkahelyet, másrészt az otthonteremtés lehetőségét. Utóbbi esetben a következő kormánynak az Orbán-kormány idején már bevezetett otthonteremtési támogatásokat kell a fiatalok számára felkínálnia.
Harmadikként kormányzati gazdaságfejlesztési program elindításában látja a kivezető utat a politikus. Mint mondta, 2002-ben azzal a cinikus kitétellel szüntette meg a Széchenyi-tervet az akkori kormány s annak gazdasági minisztere, Csillag István, hogy Angliában sincs Cromwell-terv, meg Ausztriában sincs Mária Terézia-terv. Azon túl, hogy gazdaságfejlesztési programok a megidézett országokban is vannak, legfeljebb arról a szabaddemokraták nem tudtak, a szabadpiac mindenhatóságában hívők épp a jelenlegi gazdasági világválságban élik meg napról napra teóriájuk érvénytelenségét: új gazdaságpolitikára van szükség, emelyben az állam szerepe nem lehet túlsúlyos, ám felelőssége elvitathatatlan.
Negyedik gondolatként az euró-bevezetés céldátumának kitűzéséről szólt a fideszes gazdaságpolitikus. Az Orbán-kormány működésének utolsó évében egyetértés mutatkozott aban, hogy a céldátum 2006, legfeljebb 2007 lehet. Ehhez képest 2003-ban László Csaba akkori pénzügyminiszter 2008-ra, 2004-ben Draskovics Tibor pénzügyér 2010-re módosította a dátumot, ma pedig már - szocialista politikusnak - nincs is értelme ilyenről beszélni. Mindeközben - hangsúlyozta Varga Mihály - a 2002-ben lesajnált Szlovákia ma már euróval fizet, vásárlóerő-paritáson pedig már meg is előzött bennünket. Nyolc év alatt a régió legversenyképesebb államából odajutott Magyarország, hogy ma már nem Szlovénia a versenytárs, de inkább Bulgária vagy Románia. Minden magyar polgárra 2 millió Ft államadósság jut, a helyzet mégsem reménytelen: józan gondolkodással, a hangsúlyok áthelyezésével, világos értékrendszerrel van remény a kilábalásra.
Kérdésekre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy meggyőződése szerint az IMF-fel (Nemzetközi Valutaalap) újra kell tárgyalni a hitelszerződéseket, hisz olyan nagyságrendű adósság jár le 2011-ben és 2012-ben, aminek fedezetét a nemzetközi pénzpiacokon lehetetlen megteremteni. Van másik stratégia, a Jobbiké, amelyik azt javasolja, hogy ne fizessük vissza ezeket. Ebben az esetben a nemzetközi piacon a forint elértéktelenedne, hozzávetőleg ezer forintba is kerülhetne 1 euró, ez pedig annak az 1,7 millió magyar háztartásnak a végét jelentené, amelyek euróban adósodtak el. Felelős pénzügypolitika ilyet nem tehet - szögezte le a politikus.
A korrupció évente 200 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, s nem kell azon csodálkozni, ha a BKV járatain egy-egy ellenőr feltűnése lincshangulatot okoz akkor, amikor a szocialista politikusok talicskán tolták ki a cégből a pénzt - utalt napjaink egyik napvilágra került botrányára a sok közül Varga Mihály. A következő kormánynak alapos, minden apró részletre kiterjedő átadás-átvétel után szabad csak programot hirdetnie, hisz - amint fogalmazott: Nemcsak csontvázak dőlnek majd ki a szekrényekből, de tömegsírokat is fogunk majd találni.
A Fidesz gazdaságpolitikusa négy pontban foglalta össze mondanivalóját. Beszélt először is arról, hogy foglalkoztatás-központú gazdaságpolitikát kell a következő kormánynak képviselnie, hisz míg a Magyarországgal hasonló nagyságú és népességű Csehországban 1 millióval több a foglalkoztatott, addig nálunk ugyanennyivel magasabb az inaktívak száma. A két nemzetgazdaság összehasonlításában ez számunkra óriási versenyhátrányt jelent, ennek a leküzdésén kell dolgozni.
Súlyosbítja a bajt Varga szerint, hogy nálunk a munka becsülete leértékelődött; ezért is a változás garanciája nem elsősorban a törvénymódosítások körében keresendő, hanem a mentális megújulásban. Ma az adórendszer a foglalkoztatást bünteti, ezzel párhuzamosan az állam a munkakerülést segíti; a kiutat a munkaalapú gazdaság újjáépítése jelenti. A közcélú foglalkoztatással kapcsolatban úgy fogalmazott a politikus, hogy alapvetően az irány helyes, ám nem szabadna azt sem elfelejteni, hogy mi az eredményeként létrejövő új érték, egyáltalán beszélhetünk-e ilyenről; bevezetését, kiterjesztését egyáltalán megelőzte-e valamiféle költség-haszon számítás.
Második alapvetésként az adó- és járulékrendszer jelenlegi terheinek csökkentéséről beszélt a volt pénzügyminiszter. A közterhek csökkentését elsősorban ott látja szükségesnek, ahol az a foglalkoztatás bővítésével jár együtt; nem az ÁFA csökkentése a legfontosabb - fogalmazott -, de a társasági adó és a helyi adók újragondolása mindenképp szükségszerű. A helyi iparűzési adó jelenlegi rendszere például néhány tucat önkormányzatot hoz kivételezett helyzetbe, az összes többi pedig a vesztesek közé sorolható. A közterhek mértékével összefüggésben szólt Varga Mihály azokról a demográfiai folyamatokról, amelyeknek köszönhetően egyre kevesebb a befizető a nagy elosztórendszerekben. A kiutat nem a bevándorlásban látja - mint mondta, ez kezelhetetlen kulturális és szociális krízishez vezetne a magyar táradalomban -, hanem abban, hogy a szülőkorba lépő fiataloknak két biztos lehetőséget tudjon kínálni a magyar valóság: egyrészt munkahelyet, másrészt az otthonteremtés lehetőségét. Utóbbi esetben a következő kormánynak az Orbán-kormány idején már bevezetett otthonteremtési támogatásokat kell a fiatalok számára felkínálnia.
Harmadikként kormányzati gazdaságfejlesztési program elindításában látja a kivezető utat a politikus. Mint mondta, 2002-ben azzal a cinikus kitétellel szüntette meg a Széchenyi-tervet az akkori kormány s annak gazdasági minisztere, Csillag István, hogy Angliában sincs Cromwell-terv, meg Ausztriában sincs Mária Terézia-terv. Azon túl, hogy gazdaságfejlesztési programok a megidézett országokban is vannak, legfeljebb arról a szabaddemokraták nem tudtak, a szabadpiac mindenhatóságában hívők épp a jelenlegi gazdasági világválságban élik meg napról napra teóriájuk érvénytelenségét: új gazdaságpolitikára van szükség, emelyben az állam szerepe nem lehet túlsúlyos, ám felelőssége elvitathatatlan.
Negyedik gondolatként az euró-bevezetés céldátumának kitűzéséről szólt a fideszes gazdaságpolitikus. Az Orbán-kormány működésének utolsó évében egyetértés mutatkozott aban, hogy a céldátum 2006, legfeljebb 2007 lehet. Ehhez képest 2003-ban László Csaba akkori pénzügyminiszter 2008-ra, 2004-ben Draskovics Tibor pénzügyér 2010-re módosította a dátumot, ma pedig már - szocialista politikusnak - nincs is értelme ilyenről beszélni. Mindeközben - hangsúlyozta Varga Mihály - a 2002-ben lesajnált Szlovákia ma már euróval fizet, vásárlóerő-paritáson pedig már meg is előzött bennünket. Nyolc év alatt a régió legversenyképesebb államából odajutott Magyarország, hogy ma már nem Szlovénia a versenytárs, de inkább Bulgária vagy Románia. Minden magyar polgárra 2 millió Ft államadósság jut, a helyzet mégsem reménytelen: józan gondolkodással, a hangsúlyok áthelyezésével, világos értékrendszerrel van remény a kilábalásra.
Kérdésekre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy meggyőződése szerint az IMF-fel (Nemzetközi Valutaalap) újra kell tárgyalni a hitelszerződéseket, hisz olyan nagyságrendű adósság jár le 2011-ben és 2012-ben, aminek fedezetét a nemzetközi pénzpiacokon lehetetlen megteremteni. Van másik stratégia, a Jobbiké, amelyik azt javasolja, hogy ne fizessük vissza ezeket. Ebben az esetben a nemzetközi piacon a forint elértéktelenedne, hozzávetőleg ezer forintba is kerülhetne 1 euró, ez pedig annak az 1,7 millió magyar háztartásnak a végét jelentené, amelyek euróban adósodtak el. Felelős pénzügypolitika ilyet nem tehet - szögezte le a politikus.
A korrupció évente 200 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, s nem kell azon csodálkozni, ha a BKV járatain egy-egy ellenőr feltűnése lincshangulatot okoz akkor, amikor a szocialista politikusok talicskán tolták ki a cégből a pénzt - utalt napjaink egyik napvilágra került botrányára a sok közül Varga Mihály. A következő kormánynak alapos, minden apró részletre kiterjedő átadás-átvétel után szabad csak programot hirdetnie, hisz - amint fogalmazott: Nemcsak csontvázak dőlnek majd ki a szekrényekből, de tömegsírokat is fogunk majd találni.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!