Emlékünnepséggel és kamaraelőadással köszönt el az örmény nemzetiségi önkormányzat
2014-09-23 21:53:59 | cikk: Babos Petra |
Az Örmény Köztársaság kikiáltásának 23. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget a Pápai Örmény Nemzetiségi Önkormányzat (PÖNÖ) a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében. A program egyben a PÖNÖ búcsúrendezvénye is volt, hiszen a nemzetiségi önkormányzat megszűnik. Az október 12-én esedékes nemzetiségi választásokon már nem indulhatnak, mivel Pápán a népszámláláskor nem vallották magukat megfelelő számban örménynek.
A megjelenteket Keller Ludmilla, a nemzetiségi önkormányzat elnöke köszöntötte, aki köszönetét fejezte ki eddigi támogatóiknak, s azoknak, akik rendszeresen részt vettek programjaikon, népszerűsítve az örmény kultúrát. Háláját fejezte ki munkatársainak is, akik nélkül nem valósulhatott volna meg az elmúlt nyolc év 52 rendezvénye sem.
Ezt követően Unger Tamás alpolgármester emlékezett vissza az 1991-ben kikiáltott örmény köztársaságra.
- Az örmény nép útjának első nagy lépése a függetlenség felé az 1918.május 28-án kikiáltott köztársaság volt. Az újkori Örményország történetében ez fordulópontnak tekinthető, mert a több évszázadon át tartó török uralom, a függetlenségi törekvések leverése és a genocídium után önálló köztársaságuk alakulhatott. A sévres-i békeszerződésben a győztes hatalmak elismerték Örményországot és területeket csatoltak hozzá. Az 1920 második felében lezajlott heves török-örmény háború következtében Örményország elvesztette háború előtti területeinek felét. Ezzel a rövid életű örmény köztársaság összeomlott. Később 1990. augusztus 23-án elfogadta saját függetlenségi nyilatkozatát, majd 1991. szeptember 21-én népszavazást rendeztek, amelynek eredményeként kikiáltották az ország függetlenségét. A huszonegyedik századba lépve Örményország számos nehézséggel szembesült, de a magas munkanélküliség ellenére fejlődik gazdasága, teljes körű a piaci szabadság, növekszik a kereskedelem Európával, s a Közel-Kelettel is. A legfontosabb azonban, hogy az oly sokat szenvedett, szorgalmas örmény nép már szabadon énekelheti nemzeti himnuszát, amelynek első versszaka így hangzik: „Hazánk, szabad, független, mely századok óta fenn áll, fiai úgy hívják: Szabad, független Örményország!” - fogalmazott az alpolgármester.A rendezvény folytatásában a tavaly alakult Urartu Örmény Nemzetiségi Színház mutatkozott be, akik ismerősek lehettek a pápaiak körében, hiszen már többször felléptek a nemzetiségi önkormányzat programjain. A színház megbízott igazgatója, megálmodója, Keller Linda, aki egyben Keller Ludmilla lánya, érdeklődésünkre elmondta, társulatuk célja, hogy az örmény kultúrát, hagyományokat megismertesse az érdeklődőkkel. A színház általában a nemzetiségi önkormányzatok rendezvényein lép fel az ország különböző részein.
- Az Aznavour című zenés játékunk bemutatója a budapesti Bethlem téri színházunkban volt nemrégiben. Charles Aznavour örmény származású francia sanzonénekes, zeneszerző és színész. Az előadás az ő életét és munkásságát mutatja be zenés pillanatokkal színesítve. A színdarabban férfi és női szerepek egyaránt megtalálhatók.
A darabot játszották Baj László, Bardóczy Attila, Koncz Eszter és Keller Linda. Zongorán kísért Kecskeméti Gábor, míg harmonikán Berec Péter játszott. A darabot Gergely László rendezte. Az kamaraelőadás a híres sanzonénekes életének fontosabb pillanatait mutatta be, gyönyörű énekekkel kísérve.
A színvonalas műsort követően állófogadással zárult a rendezvény.
A megjelenteket Keller Ludmilla, a nemzetiségi önkormányzat elnöke köszöntötte, aki köszönetét fejezte ki eddigi támogatóiknak, s azoknak, akik rendszeresen részt vettek programjaikon, népszerűsítve az örmény kultúrát. Háláját fejezte ki munkatársainak is, akik nélkül nem valósulhatott volna meg az elmúlt nyolc év 52 rendezvénye sem.
Ezt követően Unger Tamás alpolgármester emlékezett vissza az 1991-ben kikiáltott örmény köztársaságra.
- Az örmény nép útjának első nagy lépése a függetlenség felé az 1918.május 28-án kikiáltott köztársaság volt. Az újkori Örményország történetében ez fordulópontnak tekinthető, mert a több évszázadon át tartó török uralom, a függetlenségi törekvések leverése és a genocídium után önálló köztársaságuk alakulhatott. A sévres-i békeszerződésben a győztes hatalmak elismerték Örményországot és területeket csatoltak hozzá. Az 1920 második felében lezajlott heves török-örmény háború következtében Örményország elvesztette háború előtti területeinek felét. Ezzel a rövid életű örmény köztársaság összeomlott. Később 1990. augusztus 23-án elfogadta saját függetlenségi nyilatkozatát, majd 1991. szeptember 21-én népszavazást rendeztek, amelynek eredményeként kikiáltották az ország függetlenségét. A huszonegyedik századba lépve Örményország számos nehézséggel szembesült, de a magas munkanélküliség ellenére fejlődik gazdasága, teljes körű a piaci szabadság, növekszik a kereskedelem Európával, s a Közel-Kelettel is. A legfontosabb azonban, hogy az oly sokat szenvedett, szorgalmas örmény nép már szabadon énekelheti nemzeti himnuszát, amelynek első versszaka így hangzik: „Hazánk, szabad, független, mely századok óta fenn áll, fiai úgy hívják: Szabad, független Örményország!” - fogalmazott az alpolgármester.A rendezvény folytatásában a tavaly alakult Urartu Örmény Nemzetiségi Színház mutatkozott be, akik ismerősek lehettek a pápaiak körében, hiszen már többször felléptek a nemzetiségi önkormányzat programjain. A színház megbízott igazgatója, megálmodója, Keller Linda, aki egyben Keller Ludmilla lánya, érdeklődésünkre elmondta, társulatuk célja, hogy az örmény kultúrát, hagyományokat megismertesse az érdeklődőkkel. A színház általában a nemzetiségi önkormányzatok rendezvényein lép fel az ország különböző részein.
- Az Aznavour című zenés játékunk bemutatója a budapesti Bethlem téri színházunkban volt nemrégiben. Charles Aznavour örmény származású francia sanzonénekes, zeneszerző és színész. Az előadás az ő életét és munkásságát mutatja be zenés pillanatokkal színesítve. A színdarabban férfi és női szerepek egyaránt megtalálhatók.
A darabot játszották Baj László, Bardóczy Attila, Koncz Eszter és Keller Linda. Zongorán kísért Kecskeméti Gábor, míg harmonikán Berec Péter játszott. A darabot Gergely László rendezte. Az kamaraelőadás a híres sanzonénekes életének fontosabb pillanatait mutatta be, gyönyörű énekekkel kísérve.
A színvonalas műsort követően állófogadással zárult a rendezvény.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!