A megmaradás ünnepe.. - Államalapító Szent Istvánra emlékeztek
2014-08-20 21:35:03 | cikk: mo |
Államalapító Szent István király ünnepén a Bakonyalja Barátai Egyesület, a Bakonyalja Népművészeti Egyesület és a Parolás Kulturális Egyesület játszóházzal, kézműves foglalkozással és népi játékokkal idézte meg néphagyományainkat ma délután. Esteledvén Pápa Város Fúvószenekara pattogós ritmusára gyűltek össze az emlékezők az Erzsébet ligetben, a Pápa Város Önkormányzata által Államalapító Szent István tiszteletére szervezett ünnepség helyszínén. A Himnusz hangjait követően Áldozó Tamás mondott emlékbeszédet. A polgármester kiemelte, augusztus 20-a a megmaradás, az ellentmondást nem tűrően, sikeresen állammá szerveződő magyarság ünnepe. A városvezető szerint az államférfit talán az teszi, hogy a szabadság és a kényszer koordináta rendszerében pontosan látja a helyét, és a kínálkozó lehetőségek közül képes azt kiválasztani, amely az általa képviselt, megszemélyesített közösség számára a legtöbb szabadságot és a legkevesebb kényszert tartalmazza.
- Szent István uralkodásának közel negyven esztendeje egyvégtében döntések sorozata, vélhetően a szabadság és a kényszer közötti egyensúly folyamatos keresésének az időszaka: véres csatákban győzelmesen megvívott háború az ország határain belül, idegenek segítségével elért győzelmek a szabadságról másként gondolkodó magyar törzsfők ellen, a kereszténység államvallássá tétele, a közigazgatás megszervezése: kényszer, szervezés, jogalkotás, végrehajtás, büntetés és jutalmazás, egyszóval: államalapítás – fogalmazott Áldozó Tamás, majd hangsúlyozta: Szent István alakja tiszteletet követel. Magyarrá, egy közösséghez tartozóvá más – például a közös nyelv, a közös mítoszok – mellett az tehet bennünket, ha van az értékeknek egy olyan csoportja, egy olyan rendje, amit együttesen vallunk, valamennyien a magunkénak érzünk. Szent István tisztelete, az Államalapítás elsőbbsége feltételek nélkül ehhez a rendhez tartozik.
A polgármester beszélt arról is, a magyarság ügyét mindig azok vitték előre, akik a szabadság és a kényszer közötti helyes pontot megtalálták.
- A Szent István utáni évszázadokban nem feltétlenül őket tartjuk számon a legnagyobb államférfiak között, a történelem azonban ha később is, de mégis inkább igazságot szolgáltat nekik, mint a hirtelen nemzeti indulatot nagy csatazajjal megélő személyiségeknek. A vallásháborúk idején Bethlen Gábor, a Rákóczi szabadságharcot lezáró Károlyi Sándor, vagy az ország XIX. századi felemelkedését megalapozó Deák Ferenc az Intelmekben is megfogalmazott helyes kormányzást, illetve az azt megalapozó erényeket tartották szem előtt, amikor a helyes irányba terelték közös ügyeinket. De nem kell századokat visszalapozni a történelemkönyvekben: vitáink, veszekedéseink, konfliktusaink ma is a szabadság mértékének, az elvárások iránti megfelelésnek, a kényszereknek az értelmezéséről szólnak; azoknak a lehetőségeknek, esélyeknek vagy tévutaknak a mérlegeléséről, amit a Kelet vagy a Nyugat kínál. A legtöbb esélyt akkor őrizzük meg magunknak, ha a Szent István-i példa nyomán helyesen mérjük fel az erőnket és csak annyit választunk és engedünk a keleti és a nyugati elvárásokból, hogy önállóságunkat, szabadságunkat ezekben az évtizedekben is meg tudjuk őrizni – zárta gondolatait Áldozó Tamás. Az emlékbeszédet követően a „Küldd le uram, szent egedből!” című zenés irodalmi műsorral folytatódott a rendezvény. Az archaikus, gyökereinkhez visszanyúló összeállítást Komáromi Sándor, a Teleszterion Színházi Műhely vezetője szerkesztette. A színvonalas műsorban 15-17. századi szekvenciák, korabeli irodalmi alkotások és István király intelmei kapták a főszerepet. Autentikus táncok, irodalmi részletek, felolvasások és a magyar mondavilágot idéző koncert hangolta emlékezésre a megjelenteket. A műsorban közreműködött Nemes Levente énekes-zenész, Horváth László, a soproni Petőfi Színház színművésze, a JMSZK Vadvirág néptáncegyüttese és a Teleszterion Színházi Műhely tagjai. Az ünnepségen az egybegyűltek közösen keresték fel az Országzászló emlékművet, ahol az emlékezők elhelyezték koszorúikat, tisztelegve Szent István és az ezeréves magyar állam előtt. A Teleszterion Színházi Műhely két sikeres augusztus 20-ához kapcsolódó darab után, idén újabb tűzszínházi produkcióval készült közönségének. A Csillagtánc címet viselő műsorra ebben az esztendőben is táborban készültek a fiatalok. Komáromi Sándor elmondta, a darab a magyar népmesei világból táplálkozó, keleti motívumokkal átitatott mese, amely valójában egy saját elképzelések mentén kibontakozó eredetmítosz a Hajnalcsillag születéséről. A műsorban fellépő csaknem 20 diákszínjátszó kemény munkával készült az előadásra, mely még több tűzszínházi elemmel és még színvonalasabb színészi játékkal kápráztatta el a publikumot. A műsor koreográfiáját Benkó Zsófia állította össze, a produkció technikai munkatársa Kovács Mónika volt, míg a darabot Komáromi Sándor rendezte, s a szövegkönyv is az ő érdemeit dicséri.
- Szent István uralkodásának közel negyven esztendeje egyvégtében döntések sorozata, vélhetően a szabadság és a kényszer közötti egyensúly folyamatos keresésének az időszaka: véres csatákban győzelmesen megvívott háború az ország határain belül, idegenek segítségével elért győzelmek a szabadságról másként gondolkodó magyar törzsfők ellen, a kereszténység államvallássá tétele, a közigazgatás megszervezése: kényszer, szervezés, jogalkotás, végrehajtás, büntetés és jutalmazás, egyszóval: államalapítás – fogalmazott Áldozó Tamás, majd hangsúlyozta: Szent István alakja tiszteletet követel. Magyarrá, egy közösséghez tartozóvá más – például a közös nyelv, a közös mítoszok – mellett az tehet bennünket, ha van az értékeknek egy olyan csoportja, egy olyan rendje, amit együttesen vallunk, valamennyien a magunkénak érzünk. Szent István tisztelete, az Államalapítás elsőbbsége feltételek nélkül ehhez a rendhez tartozik.
A polgármester beszélt arról is, a magyarság ügyét mindig azok vitték előre, akik a szabadság és a kényszer közötti helyes pontot megtalálták.
- A Szent István utáni évszázadokban nem feltétlenül őket tartjuk számon a legnagyobb államférfiak között, a történelem azonban ha később is, de mégis inkább igazságot szolgáltat nekik, mint a hirtelen nemzeti indulatot nagy csatazajjal megélő személyiségeknek. A vallásháborúk idején Bethlen Gábor, a Rákóczi szabadságharcot lezáró Károlyi Sándor, vagy az ország XIX. századi felemelkedését megalapozó Deák Ferenc az Intelmekben is megfogalmazott helyes kormányzást, illetve az azt megalapozó erényeket tartották szem előtt, amikor a helyes irányba terelték közös ügyeinket. De nem kell századokat visszalapozni a történelemkönyvekben: vitáink, veszekedéseink, konfliktusaink ma is a szabadság mértékének, az elvárások iránti megfelelésnek, a kényszereknek az értelmezéséről szólnak; azoknak a lehetőségeknek, esélyeknek vagy tévutaknak a mérlegeléséről, amit a Kelet vagy a Nyugat kínál. A legtöbb esélyt akkor őrizzük meg magunknak, ha a Szent István-i példa nyomán helyesen mérjük fel az erőnket és csak annyit választunk és engedünk a keleti és a nyugati elvárásokból, hogy önállóságunkat, szabadságunkat ezekben az évtizedekben is meg tudjuk őrizni – zárta gondolatait Áldozó Tamás. Az emlékbeszédet követően a „Küldd le uram, szent egedből!” című zenés irodalmi műsorral folytatódott a rendezvény. Az archaikus, gyökereinkhez visszanyúló összeállítást Komáromi Sándor, a Teleszterion Színházi Műhely vezetője szerkesztette. A színvonalas műsorban 15-17. századi szekvenciák, korabeli irodalmi alkotások és István király intelmei kapták a főszerepet. Autentikus táncok, irodalmi részletek, felolvasások és a magyar mondavilágot idéző koncert hangolta emlékezésre a megjelenteket. A műsorban közreműködött Nemes Levente énekes-zenész, Horváth László, a soproni Petőfi Színház színművésze, a JMSZK Vadvirág néptáncegyüttese és a Teleszterion Színházi Műhely tagjai. Az ünnepségen az egybegyűltek közösen keresték fel az Országzászló emlékművet, ahol az emlékezők elhelyezték koszorúikat, tisztelegve Szent István és az ezeréves magyar állam előtt. A Teleszterion Színházi Műhely két sikeres augusztus 20-ához kapcsolódó darab után, idén újabb tűzszínházi produkcióval készült közönségének. A Csillagtánc címet viselő műsorra ebben az esztendőben is táborban készültek a fiatalok. Komáromi Sándor elmondta, a darab a magyar népmesei világból táplálkozó, keleti motívumokkal átitatott mese, amely valójában egy saját elképzelések mentén kibontakozó eredetmítosz a Hajnalcsillag születéséről. A műsorban fellépő csaknem 20 diákszínjátszó kemény munkával készült az előadásra, mely még több tűzszínházi elemmel és még színvonalasabb színészi játékkal kápráztatta el a publikumot. A műsor koreográfiáját Benkó Zsófia állította össze, a produkció technikai munkatársa Kovács Mónika volt, míg a darabot Komáromi Sándor rendezte, s a szövegkönyv is az ő érdemeit dicséri.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!