Időutaztam

2014-08-01 07:07:10 | cikk: |

Nagy érdeklődéssel és hasonlóan nagy izgalommal mentem szülővárosomba, hogy a már sok helyütt „beharangozott”, egyedülálló tablókiállítást megnézzem. Azt kell mondjam, a látvány, a Sportcsarnokban hatalmába kerített érzés, minden várakozásomat felülmúlta: egy profin meg-és berendezett kiállítás várt, tablórengeteg, melyben mámorító volt „elveszni”. A monumentális keretek, a megállj-t parancsoló képek, színek, a diákévek idézet-üzenetei bizsergetően szép időutazásra hívtak. A diákváros „megkövült” (akarom mondani: „megtablósodott”) történelme elevenedett meg: láttam szüleink, nővéreink, bátyáink megsárgult képeit, a tablókon régmúlt idők „divatját”, eleink üzenetét. Régi tanáraink képe előtt főt hajtott a szívem, az iskolapad, osztályterem illatát véltem érezni, hallottam a hangunkat, szemeztem osztálytársaimmal-kikkel a gimnáziumi évek óta csak az osztálytalálkozón beszélhetünk. Sokunk elszármazott már, az a bizonyos nagybetűs élet és annak szele máshová fújt bennünket, de ott, a tablórengetegben,mondom, egy pillanatra ismét együtt voltunk. Nem tudom, kinek a fejéből pattant ki ez az ötlet, de a szívem mélyén én adtam neki egy Nobel díjat.
Mert egyesítette a múlt, jelen s jövendő szíveit, a diákváros szeretetét, és feledhetetlen élménnyel ajándékozott meg.
Felteszem, nem csak engem.
Örök és egyedi élményt kaptam. Köszönöm.

Képek:

nincsenek képek

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!