A pápai várról és a ferencesekről hallhatott előadást a KDNP tagsága
2014-06-27 13:23:29 | cikk: pt | fotó: pt |
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) pápai szervezete is megemlékezett Pápa városának 800 éves jubileumáról csütörtökön kora este. Ehhez kapcsolódóan Mezei Zsolt főkönyvtáros, helytörténész a ferencesek pápai szerepéről, míg Bali István középiskolai történelemtanár a pápai vár történetéről tartott előadást a KDNP helyi tagságának.
Dr. Hauber Károly, a KDNP pápai szervezetének elnöke érdeklődésünkre elmondta, pártjuk az előadások előtt taggyűlést tartott, melyen a közelgő önkormányzati választások szolgáltatták a központi témát.
– Köztudomású, hogy a Fidesz és a KDNP országosan egymás szövetségesei. Pápán is arra törekszünk, hogy ez a szövetség fennmaradjon, és ebből a következő ciklusban is profitáljon a jobboldal, a polgári oldal. Tehát a célunk, hogy az eddigieknél is hatékonyabb városvezetés jöjjön létre – fogalmazott dr. Hauber Károly.Pápa város 800 éves történetében mintegy 400 esztendőn keresztül jelen voltak a ferences szerzetesek – tudtuk meg Mezei Zsolttól. – A ferencesek nemcsak a hitéletbeli tevékenységükkel, hanem a szociális és más jellegű munkásságukkal is erőteljesen meghatározták a város életét. Különösen igaz ez a 18. századra és a 19. század első felére. Mindezt 1950 óta – amikor is a szerzetesrendeket feloszlatták – nélkülözni kénytelen a város. Pápára azóta sem telepedtek vissza a ferencesek – mutatott rá a főkönyvtáros.
Mint mondta, a ferences templom a pápai műemlékek között egy jelentős helyet elfoglaló épületegyüttes, ugyanis a kolostorépület, a régi kolostorszárny a második legrégebbi épülete a városnak, azt 1678 és 1680 között építette gróf Esterházy Ferenc. A templom is hasonló korú, azonban az a 18. század folyamán több alkalommal leégett, és így többször újjá kellett építeni. – A kolostoregyüttes sajnos nagyon elhanyagolt állapotban lévő műemléke a városnak. Szomorú, hogy 25 évvel a rendszerváltás után még mindig ebben az állapotban található, megérdemelné a felújítást – jegyezte meg Mezei Zsolt. Hozzáfűzte, a kolostoregyüttes a város szerkezetének a középkori emlékeit is őrzi, hiszen ez a telek ugyanígy nézett ki a középkorban.Bali István kérdésünkre elmondta, az egykori pápai vár maradványait, mementóit ma már csak rejtve, véletlenszerűen lehet felfedezni a város különböző pontjain. Legszembetűnőbben talán a Bástya lakótelepen, a tűzoltóság épülete mellett láthatóak a váralapok. – A várost körülvevő fal, a vár már szinte teljesen eltűnt, mint a legtöbb hasonló létesítmény Magyarországon – közölte a történelemtanár. Megtudtuk tőle, a pápai vár eléggé későn, a 15. században épült meg. – A belvárost körülvevő falak csak a török korban, a mohácsi csatát követő időszakban épületek meg, amikor végvári vonal húzódott ezen a területen keresztül. Ennek kapcsán szükség volt a város megerősítésére – hangsúlyozta, majd kiemelte: a város szempontjából nagyon fontos volt a várfalak megépítése, hiszen mindez jelentős szerepet játszott a mai belváros kialakulásában.
– Nagyobb szerep még a Rákóczi-szabadságharcban jutott a várnak. Ebben az időszakban összesen nyolcszor cserélt gazdát a város és a vár. Utána az összes többi magyar várhoz hasonlóan elvesztette jelentőségét katonai értelemben – tette hozzá Bali István, aki kifejtette, ekkor már az uralkodó, a király esetleges lázadások kiindulópontjaiként tekintett a várakra. Emellett a várfalak funkciójukat is elvesztették, és akadályát jelentették a város további fejlődésének, így szisztematikusan elbontották a falakat.
Dr. Hauber Károly, a KDNP pápai szervezetének elnöke érdeklődésünkre elmondta, pártjuk az előadások előtt taggyűlést tartott, melyen a közelgő önkormányzati választások szolgáltatták a központi témát.
– Köztudomású, hogy a Fidesz és a KDNP országosan egymás szövetségesei. Pápán is arra törekszünk, hogy ez a szövetség fennmaradjon, és ebből a következő ciklusban is profitáljon a jobboldal, a polgári oldal. Tehát a célunk, hogy az eddigieknél is hatékonyabb városvezetés jöjjön létre – fogalmazott dr. Hauber Károly.Pápa város 800 éves történetében mintegy 400 esztendőn keresztül jelen voltak a ferences szerzetesek – tudtuk meg Mezei Zsolttól. – A ferencesek nemcsak a hitéletbeli tevékenységükkel, hanem a szociális és más jellegű munkásságukkal is erőteljesen meghatározták a város életét. Különösen igaz ez a 18. századra és a 19. század első felére. Mindezt 1950 óta – amikor is a szerzetesrendeket feloszlatták – nélkülözni kénytelen a város. Pápára azóta sem telepedtek vissza a ferencesek – mutatott rá a főkönyvtáros.
Mint mondta, a ferences templom a pápai műemlékek között egy jelentős helyet elfoglaló épületegyüttes, ugyanis a kolostorépület, a régi kolostorszárny a második legrégebbi épülete a városnak, azt 1678 és 1680 között építette gróf Esterházy Ferenc. A templom is hasonló korú, azonban az a 18. század folyamán több alkalommal leégett, és így többször újjá kellett építeni. – A kolostoregyüttes sajnos nagyon elhanyagolt állapotban lévő műemléke a városnak. Szomorú, hogy 25 évvel a rendszerváltás után még mindig ebben az állapotban található, megérdemelné a felújítást – jegyezte meg Mezei Zsolt. Hozzáfűzte, a kolostoregyüttes a város szerkezetének a középkori emlékeit is őrzi, hiszen ez a telek ugyanígy nézett ki a középkorban.Bali István kérdésünkre elmondta, az egykori pápai vár maradványait, mementóit ma már csak rejtve, véletlenszerűen lehet felfedezni a város különböző pontjain. Legszembetűnőbben talán a Bástya lakótelepen, a tűzoltóság épülete mellett láthatóak a váralapok. – A várost körülvevő fal, a vár már szinte teljesen eltűnt, mint a legtöbb hasonló létesítmény Magyarországon – közölte a történelemtanár. Megtudtuk tőle, a pápai vár eléggé későn, a 15. században épült meg. – A belvárost körülvevő falak csak a török korban, a mohácsi csatát követő időszakban épületek meg, amikor végvári vonal húzódott ezen a területen keresztül. Ennek kapcsán szükség volt a város megerősítésére – hangsúlyozta, majd kiemelte: a város szempontjából nagyon fontos volt a várfalak megépítése, hiszen mindez jelentős szerepet játszott a mai belváros kialakulásában.
– Nagyobb szerep még a Rákóczi-szabadságharcban jutott a várnak. Ebben az időszakban összesen nyolcszor cserélt gazdát a város és a vár. Utána az összes többi magyar várhoz hasonlóan elvesztette jelentőségét katonai értelemben – tette hozzá Bali István, aki kifejtette, ekkor már az uralkodó, a király esetleges lázadások kiindulópontjaiként tekintett a várakra. Emellett a várfalak funkciójukat is elvesztették, és akadályát jelentették a város további fejlődésének, így szisztematikusan elbontották a falakat.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!