Nemzet vagyunk, jogunk is, erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni - Kövér László mondott ünnepi beszédet a városi megemlékezésen
2014-03-15 21:11:21 | cikk: HuHa | fotó: Babos Petra |
Pápa Város Fúvószenekarának toborzó zenéje fogadta az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulója tiszteletére rendezett városi megemlékezésre érkezőket ma kora délután. A március 15. téren tartott emlékünnepség az MH Pápa Bázisrepülőtér katonai díszalegységének és a Pápai Huszár Egyesület lovasainak bevonulásával kezdődött, a Himnusz hangjai után pedig Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Pápa város díszpolgára mondott ünnepi beszédet. Szónoklata elején Kossuth Lajost idézte: Nemzet vagyunk, jogunk is, erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni. Jogunk is, erőnk is van, hogy öncél legyünk, ne idegen céloknak eszköze.
-Nem engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni, mondták az 1848-as forradalmár magyarok. 2012-ben több százezer magyar ember békemenetben vonult Budapest utcáin, a hatalmas tömegoszlop elején egyetlen üzenet volt olvasható: nem leszünk gyarmat – fogalmazott és emlékeztetett, hét nemzedéknyi idő választja el a mai magyarokat Kossuth nemzedékétől.
-Ami azonban örökre összeköt bennünket, az a küzdelem azért, hogy a magyar élet ne legyen soha idegen célok eszköze. Ezért nem tudott és nem tud 1848-49 múlttá válni sem a 20. sem a 21. században. Nekünk, mai magyaroknak jó tudnunk, a régiek hite szerint mindig a hetedik gyermek a legszerencsésebb, neki kell beteljesítenie az előtte járók vágyait, céljait. 1848 tavaszán Európa, a szent szövetségi Európa válságba került és alapjaiban rendült meg. Tovább úgy élni, mint addig, nem tudott. A szabadság eszméje országról országra haladva egyszer s mindenkorra megváltoztatott mindent. Március 15-én aztán Magyarországon is visszafordíthatatlanul elindult a változás.
A szónok Vasvári Pált idézte, aki akkoriban a nemzet mozgalmát egy órához hasonlította, aminek kerekei Pozsonyban voltak az országgyűlésben, de nemigen akartak forogni és a pesti forradalom volt az a rugó, ami ezeket a kerekeket gyors mozgásba hozta.
-Az óra egy új korszak kezdetét jelezte. Azt, hogy véget ért a feudalizmus, vége volt a jobbágyságnak, vége a kiváltságoknak, vége a helytartóság önkényének. A magyarságnak felelős kormánya alakult és az idő kereke előre lendült, a nemzet az áprilisi törvények elfogadása után a közös jogokkal, közös kötelességekkel egy testté forrott. Velünk van Isten és az igazság – írta Kossuth a Jellasicsot üldözőbe vevő magyar honvédekhez intézett kiáltványában – idézte fel a múlt eseményeit Kövér László kiemelve - a magyar forradalom ezért nem hozott tömeggyilkosságokat és a jakobinusok óta megismert terrort.
-A magyar forradalom változást követelő akarata nem rombolt, hanem épített, azonnal egy új élet kereteinek megteremtésére sarkallta a forradalmárokat. 1848 áprilisában nem hőzöngő, gyűlölködő, bosszúért lihegő, hanem felelős, dolgozni, építeni, változtatni kész és képes emberek álltak Magyarország élére. Olyan vezetők, akik nem másolták az idegen mintákat, hanem az országnak saját pályát teremtettek, nem a régi ruhát foltozgatták, hanem új ruhát szabtak. Rendkívül rövid történelmi idő, néhány hónap alatt jó törvényekkel egy erős, korszerű magyar államot építettek, olyan erős államot, hogy a magyar szabadságharc vérbe fojtásához a világ egyik nagyhatalmának segítségül kellett hívnia egy másikat.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, Magyarország 1848-ban polgári állammá vált, amely előtt hatalmas távlatok nyíltak meg, és ahogy gróf Széchenyi István írta, Magyarország elkezdett a saját tengelye körül forogni, azaz ura lenni önmagának.
-Önmaga ura lenni! Ez az a történelmi tapasztalat, ez az a közösségi képesség, amely egy államalkotó nemzet életében a vereséget győzelemmé, a megaláztatást dicsőséggé és a rabságot szabadsággá tudja változtatni. Vérbe fojtása ellenére ezért örök győztes a magyarok 1848-49-es forradalma, ez adott és ad erőt, követendő eszményt a magyarok 20. és 21. századi küzdelmeihez is – emelte ki, párhuzamot vonva a 166 évvel ezelőtti és mai Európa és Magyarország között. Mint mondta, Európát ma is aggasztó válságok sújtják. A gazdasági, pénzügyi válság mellett népesedési válság, erkölcsi válság, a demokrácia működési zavarai és az Európai Uniót megalapozó értékek mellőzése miatt létrejött hitelességi válság is gyötri az európai politikát, keseríti azt európai országok mindennapjait.
-Európában ma egy olyan nemzetközinek mondott világban élünk, amelyben a gondolat és a betűk szabadságát, azaz a vélemény- és sajtószabadságot egy politikailag korrektnek nevezett, de a valósággal és az igazsággal szemben nagyon is inkorrekt nyelvezet veszélyezteti. Olyan világban élünk, melyben félő, hogy a politikusok és a kormányok nem a választópolgárokkal, hanem üzleti érdekcsoportokkal szemben viselnek felelősséget. Olyan világban élünk, amelyben a közös teherviselés gyakran azt jelenti, hogy a pénzt onnan veszik el, ahol kevés van, és azok veszik el, akiknek sok van. Ahol nem az értékteremtő munkának, hanem a spekulációnak van becsülete és haszna. Olyan világban élünk, amelyben a vallást, a családot és a nemzetet nem a jövő zálogaként, hanem a végképp eltörlendő múlt részeként kezelik.
A politikus Magyarország közelmúltjának válságát mutató eseményeit sorolta. Úgy fogalmazott, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság elsőként éreztette hatását Magyarországon. A magyar állam rendszerváltást megelőző tudatos eladósítását 2002 és 2010 között az abban érdekeltek szinte a végletekig súlyosbították, eladósították az önkormányzatokat és devizahitelek csapdájába csalták a családokat is. 2004. december 5-én a magyar államot szembefordították a magyar nemzettel, 2006. október 23-án vérbe és könnybe, szégyenbe fojtották az 1956-os forradalom 50. évfordulóját. A magyar állam teljes intézményrendszere: a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok éppúgy, mint az iskolarendszer, a nyugdíjrendszer, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás a szétesés, a leépülés, a működésképtelenség irányába sodródott.
-Ilyen körülmények között vállalkozott 2010-ben a magyar nemzet arra, hogy visszaszerezze uralmát önnön élete felett, a választópolgárok erre adtak megbízást a magyar állam vezetőinek – emelte ki, hozzátéve, a választópolgárok azt akarták, hogy a magyar állam vezetői a magyarság érdekeit képviseljék külföldön és ne a külföldi érdekeket a magyarok között. Azt akarták, hogy legyen ismét becsülete az értékteremtő munkának és legyen egy olyan ország a világon, ahol a magyar emberek érdekei az elsődlegesek és ahol nem rombolják, hanem építik a magyar nemzetet.
-És még valamit üzentek a magyar polgárok. Azt mondták világosan, hogy mindenki megértse: nem leszünk gyarmat! – hangsúlyozta és azzal folytatta beszédét, az üzenetet és a feladatot megértették és legjobb tudásuk szerint igyekeznek végrehajtani, majd az elért eredményeket sorolta.
-Az a politikai közösség, melynek egyik alapító tagja voltam, jómagammal egyetemben életünk legnehezebb politikai feladatát kapta meg 2010-ben. Magyarország új Alaptörvényének elfogadásával keretet teremtettünk a magyar állam újjáépítésének és a nemzeti összetartozás megerősítésének. Az ország gazdasága a korábbi zuhanás után növekedési pályára állt, a nyomasztó adósságokat sikerült mérsékelni, pénzügyeinket rendbe tenni. A nemzetközi együttműködésekben vállalt minden kötelezettségünket sikerült teljesíteni, az állami intézményrendszer ésszerű átalakítása megkezdődött, a magyar gazdasági megoldások több vonatkozásban is nemzetközi példaként szolgálnak. A nemzetközi vitákat vállaltuk, a magyar érdekeket megvédtük. Mindezen eredményeket az önök, a magyar emberek teljesítménye, bátorsága és kitartása nélkül nem lehetett volna elérni. Ma, 2014. március 15-én ez a legnagyobb elégtétel, amivel az 1848-as forradalom ismert és ismeretlen hősei előtt tiszteleghetünk!
Kövér László beszéde végén emlékeztetett, hamarosan ismét választás következik és dönteni kell arról, hogy a haza folytassa megkezdett útját, haladjon és ne álljon meg, ne forduljon vissza. Mint mondta, dönteni kell arról, hogy Magyarország ura maradjon önmagának és a magyar emberek élete ne válhasson ismét idegen célok eszközévé.
-Döntenünk kell arról, hogy az 1848-as forradalom hetedik nemzedéke, azaz mi, mai magyarok a 21. században beteljesítjük az 1848-as szabadságharcunk céljait. Rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés válasszatok!
Az ünnepi beszédet követően Emelkedj nemzetem címmel irodalmi összeállítást láthattak az ünnepségen megjelentek, a műsorban közreműködött a Teleszterion Színházi Műhely, a Dűvő zenekar, a JMSZK Vadvirág néptáncegyüttes, a Pápai Nyugddíjas Egyesület irodalmi önképző köre és kórusa valamint a pápai iskolák művészeti csoportjai: a TheaTürr, a PSG Színkör, a Tehátrum Színkör, a Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium énekkara, valamint az Erkel Ferenc Ének-zenei Általános Iskola zászlóforgatói. Műsorukban az 1848-as forradalom eseményeit és az azt követő szabadságharcot idézték meg.
A díszőrség váltás után Áldozó Tamás polgármester adta át a Pápa Város Önkormányzata által alapított elismeréseket. Az idei esztendőben példamutató és kiemelkedő tevékenységükért ketten Pápa Városért Érdemérem kitüntetésben részesültek, négy személy illetve szervezet pedig Pápa Város Díszoklevele elismerést vehetett át. Az ünnepi műsor a hagyományos díszsortüzzel és koszorúzással folytatódott, a várost képviselő politikusok mellett, politikai pártok, fegyveres testületek, civil szervezetek helyezték el a tisztelet koszorúit az Ihászi csata emlékművénél, illetve a Petőfi és Jókai szobornál. Az emlékműsor a Szózat hangjaival és a díszalegység és lovas huszárok elvonulásával ért véget, majd a Dűvő zenekar muzsikált a Március 15. téren.
Az ünnepi programot 48-as játszóház és a Szó és Kép Színpad esti műsora egészítette ki.
-Nem engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni, mondták az 1848-as forradalmár magyarok. 2012-ben több százezer magyar ember békemenetben vonult Budapest utcáin, a hatalmas tömegoszlop elején egyetlen üzenet volt olvasható: nem leszünk gyarmat – fogalmazott és emlékeztetett, hét nemzedéknyi idő választja el a mai magyarokat Kossuth nemzedékétől.
-Ami azonban örökre összeköt bennünket, az a küzdelem azért, hogy a magyar élet ne legyen soha idegen célok eszköze. Ezért nem tudott és nem tud 1848-49 múlttá válni sem a 20. sem a 21. században. Nekünk, mai magyaroknak jó tudnunk, a régiek hite szerint mindig a hetedik gyermek a legszerencsésebb, neki kell beteljesítenie az előtte járók vágyait, céljait. 1848 tavaszán Európa, a szent szövetségi Európa válságba került és alapjaiban rendült meg. Tovább úgy élni, mint addig, nem tudott. A szabadság eszméje országról országra haladva egyszer s mindenkorra megváltoztatott mindent. Március 15-én aztán Magyarországon is visszafordíthatatlanul elindult a változás.
A szónok Vasvári Pált idézte, aki akkoriban a nemzet mozgalmát egy órához hasonlította, aminek kerekei Pozsonyban voltak az országgyűlésben, de nemigen akartak forogni és a pesti forradalom volt az a rugó, ami ezeket a kerekeket gyors mozgásba hozta.
-Az óra egy új korszak kezdetét jelezte. Azt, hogy véget ért a feudalizmus, vége volt a jobbágyságnak, vége a kiváltságoknak, vége a helytartóság önkényének. A magyarságnak felelős kormánya alakult és az idő kereke előre lendült, a nemzet az áprilisi törvények elfogadása után a közös jogokkal, közös kötelességekkel egy testté forrott. Velünk van Isten és az igazság – írta Kossuth a Jellasicsot üldözőbe vevő magyar honvédekhez intézett kiáltványában – idézte fel a múlt eseményeit Kövér László kiemelve - a magyar forradalom ezért nem hozott tömeggyilkosságokat és a jakobinusok óta megismert terrort.
-A magyar forradalom változást követelő akarata nem rombolt, hanem épített, azonnal egy új élet kereteinek megteremtésére sarkallta a forradalmárokat. 1848 áprilisában nem hőzöngő, gyűlölködő, bosszúért lihegő, hanem felelős, dolgozni, építeni, változtatni kész és képes emberek álltak Magyarország élére. Olyan vezetők, akik nem másolták az idegen mintákat, hanem az országnak saját pályát teremtettek, nem a régi ruhát foltozgatták, hanem új ruhát szabtak. Rendkívül rövid történelmi idő, néhány hónap alatt jó törvényekkel egy erős, korszerű magyar államot építettek, olyan erős államot, hogy a magyar szabadságharc vérbe fojtásához a világ egyik nagyhatalmának segítségül kellett hívnia egy másikat.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, Magyarország 1848-ban polgári állammá vált, amely előtt hatalmas távlatok nyíltak meg, és ahogy gróf Széchenyi István írta, Magyarország elkezdett a saját tengelye körül forogni, azaz ura lenni önmagának.
-Önmaga ura lenni! Ez az a történelmi tapasztalat, ez az a közösségi képesség, amely egy államalkotó nemzet életében a vereséget győzelemmé, a megaláztatást dicsőséggé és a rabságot szabadsággá tudja változtatni. Vérbe fojtása ellenére ezért örök győztes a magyarok 1848-49-es forradalma, ez adott és ad erőt, követendő eszményt a magyarok 20. és 21. századi küzdelmeihez is – emelte ki, párhuzamot vonva a 166 évvel ezelőtti és mai Európa és Magyarország között. Mint mondta, Európát ma is aggasztó válságok sújtják. A gazdasági, pénzügyi válság mellett népesedési válság, erkölcsi válság, a demokrácia működési zavarai és az Európai Uniót megalapozó értékek mellőzése miatt létrejött hitelességi válság is gyötri az európai politikát, keseríti azt európai országok mindennapjait.
-Európában ma egy olyan nemzetközinek mondott világban élünk, amelyben a gondolat és a betűk szabadságát, azaz a vélemény- és sajtószabadságot egy politikailag korrektnek nevezett, de a valósággal és az igazsággal szemben nagyon is inkorrekt nyelvezet veszélyezteti. Olyan világban élünk, melyben félő, hogy a politikusok és a kormányok nem a választópolgárokkal, hanem üzleti érdekcsoportokkal szemben viselnek felelősséget. Olyan világban élünk, amelyben a közös teherviselés gyakran azt jelenti, hogy a pénzt onnan veszik el, ahol kevés van, és azok veszik el, akiknek sok van. Ahol nem az értékteremtő munkának, hanem a spekulációnak van becsülete és haszna. Olyan világban élünk, amelyben a vallást, a családot és a nemzetet nem a jövő zálogaként, hanem a végképp eltörlendő múlt részeként kezelik.
A politikus Magyarország közelmúltjának válságát mutató eseményeit sorolta. Úgy fogalmazott, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság elsőként éreztette hatását Magyarországon. A magyar állam rendszerváltást megelőző tudatos eladósítását 2002 és 2010 között az abban érdekeltek szinte a végletekig súlyosbították, eladósították az önkormányzatokat és devizahitelek csapdájába csalták a családokat is. 2004. december 5-én a magyar államot szembefordították a magyar nemzettel, 2006. október 23-án vérbe és könnybe, szégyenbe fojtották az 1956-os forradalom 50. évfordulóját. A magyar állam teljes intézményrendszere: a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok éppúgy, mint az iskolarendszer, a nyugdíjrendszer, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás a szétesés, a leépülés, a működésképtelenség irányába sodródott.
-Ilyen körülmények között vállalkozott 2010-ben a magyar nemzet arra, hogy visszaszerezze uralmát önnön élete felett, a választópolgárok erre adtak megbízást a magyar állam vezetőinek – emelte ki, hozzátéve, a választópolgárok azt akarták, hogy a magyar állam vezetői a magyarság érdekeit képviseljék külföldön és ne a külföldi érdekeket a magyarok között. Azt akarták, hogy legyen ismét becsülete az értékteremtő munkának és legyen egy olyan ország a világon, ahol a magyar emberek érdekei az elsődlegesek és ahol nem rombolják, hanem építik a magyar nemzetet.
-És még valamit üzentek a magyar polgárok. Azt mondták világosan, hogy mindenki megértse: nem leszünk gyarmat! – hangsúlyozta és azzal folytatta beszédét, az üzenetet és a feladatot megértették és legjobb tudásuk szerint igyekeznek végrehajtani, majd az elért eredményeket sorolta.
-Az a politikai közösség, melynek egyik alapító tagja voltam, jómagammal egyetemben életünk legnehezebb politikai feladatát kapta meg 2010-ben. Magyarország új Alaptörvényének elfogadásával keretet teremtettünk a magyar állam újjáépítésének és a nemzeti összetartozás megerősítésének. Az ország gazdasága a korábbi zuhanás után növekedési pályára állt, a nyomasztó adósságokat sikerült mérsékelni, pénzügyeinket rendbe tenni. A nemzetközi együttműködésekben vállalt minden kötelezettségünket sikerült teljesíteni, az állami intézményrendszer ésszerű átalakítása megkezdődött, a magyar gazdasági megoldások több vonatkozásban is nemzetközi példaként szolgálnak. A nemzetközi vitákat vállaltuk, a magyar érdekeket megvédtük. Mindezen eredményeket az önök, a magyar emberek teljesítménye, bátorsága és kitartása nélkül nem lehetett volna elérni. Ma, 2014. március 15-én ez a legnagyobb elégtétel, amivel az 1848-as forradalom ismert és ismeretlen hősei előtt tiszteleghetünk!
Kövér László beszéde végén emlékeztetett, hamarosan ismét választás következik és dönteni kell arról, hogy a haza folytassa megkezdett útját, haladjon és ne álljon meg, ne forduljon vissza. Mint mondta, dönteni kell arról, hogy Magyarország ura maradjon önmagának és a magyar emberek élete ne válhasson ismét idegen célok eszközévé.
-Döntenünk kell arról, hogy az 1848-as forradalom hetedik nemzedéke, azaz mi, mai magyarok a 21. században beteljesítjük az 1848-as szabadságharcunk céljait. Rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés válasszatok!
Az ünnepi beszédet követően Emelkedj nemzetem címmel irodalmi összeállítást láthattak az ünnepségen megjelentek, a műsorban közreműködött a Teleszterion Színházi Műhely, a Dűvő zenekar, a JMSZK Vadvirág néptáncegyüttes, a Pápai Nyugddíjas Egyesület irodalmi önképző köre és kórusa valamint a pápai iskolák művészeti csoportjai: a TheaTürr, a PSG Színkör, a Tehátrum Színkör, a Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium énekkara, valamint az Erkel Ferenc Ének-zenei Általános Iskola zászlóforgatói. Műsorukban az 1848-as forradalom eseményeit és az azt követő szabadságharcot idézték meg.
A díszőrség váltás után Áldozó Tamás polgármester adta át a Pápa Város Önkormányzata által alapított elismeréseket. Az idei esztendőben példamutató és kiemelkedő tevékenységükért ketten Pápa Városért Érdemérem kitüntetésben részesültek, négy személy illetve szervezet pedig Pápa Város Díszoklevele elismerést vehetett át. Az ünnepi műsor a hagyományos díszsortüzzel és koszorúzással folytatódott, a várost képviselő politikusok mellett, politikai pártok, fegyveres testületek, civil szervezetek helyezték el a tisztelet koszorúit az Ihászi csata emlékművénél, illetve a Petőfi és Jókai szobornál. Az emlékműsor a Szózat hangjaival és a díszalegység és lovas huszárok elvonulásával ért véget, majd a Dűvő zenekar muzsikált a Március 15. téren.
Az ünnepi programot 48-as játszóház és a Szó és Kép Színpad esti műsora egészítette ki.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!