Színházak egy letűnt korból


2014-03-04 00:28:29  | cikk: pt  | fotó: pt  | 


Színházak egy letűnt korból főképe
Ismét egy nem mindennapi gyűjteménynek ad otthont a Jókai Mór Városi Könyvtár, ahol Az Osztrák-Magyar Monarchia színházai képeslapokon cím kiállítást tekinthetik meg a letűnt korok mementói iránt fogékony érdeklődők. A számos érdekességet felvonultató tárlatot hétfőn délután nyitották meg a könyvtár olvasótermében.
Az egybegyűlteket dr. Hermann István könyvtárigazgató köszöntötte, majd röviden bemutatta a kalocsai Czajtányi Endrét, a különleges gyűjtemény gazdáját. – Már többször láthattak nálunk képeslap-kiállítást, azonban most egy igazi unkiummal sikerült szolgálnunk, ami az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe repít vissza bennünket. Azokba a boldog békeidőkbe, amikor mintegy 60 éven keresztül Magyarországon és környékén nem volt háború, viszont volt prosperáló gazdaság, volt fejlődés, voltak kiváló építészeink, kiváló íróink és kiváló művészeink. Az építészek megépítették a színházakat, az írók megírták a színdarabokat. Aztán a művészek előadták ezeket a színdarabokat azokban a színházakban, amelyeket könyvtárunk falain láthatunk – fogalmazott dr. Hermann István.
A tárlatot dr. Baloghné Uracs Marianna, a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ intézményvezetője nyitotta meg. Mint mondta, a képeslapokat tartalmazó tablók mindegyike szinte egy egész kis történetet foglal magában, hiszen ezeken a képeken nem csak csodás épületeket láthatunk, hanem felbukkan a környezet, megfigyelhetjük például a korabeli ruhákat, esetleg autókat. Emellett megtudhatjuk a színház építészének nevét, az épület átadásának idejét, az átadáskor bemutatott színdarab címét, de postabélyegzők, valamint személyes megjegyzések is felbukkannak a levelezőlapokon.
A helyi művelődési központ vezetője tartalmas beszédében megidézte többek között a dualizmus korának színházi világát, építészetét és kultúráját is. – Nagy szükség volt ezekre a kőszínházakra a 19. század közepe táján, hiszen a magyar nemzeti színészetnek ez az időszak volt a hőskora. A kiegyezést követő években a magyar színészet a maga eszközeivel tudatosan próbálta segíteni a nemzeti önazonosság megteremtéséért folyó küzdelmet a Kárpát-medencében. Arra törekedett, hogy a nemzet nyelvén népének érzelemvilágát öntudatára ébressze, továbbá szellemét és nyelvét áthassa, formálja – jegyezte meg dr. Baloghné Uracs Marianna, aki a nevezett időszak pápai viszonyaira is kitért. Ezáltal megismerkedhettünk egyebek mellett városunk kőszínházának történetével is.
A pápai teátrumot 1881. december 7-én adták át, az impozáns épület a jelenlegi református templom helyén állt. A kor követelményeinek megfelelő, magas színvonalú színház hét hónap alatt elkészült. Korszerű színpadtechnikával és gépészettel, valamint közel 550 fős nézőtérrel rendelkezett, a tervek pedig Vojta Adolf, a neves pápai építész lángelméjét dicsérik. A létesítmény csaknem fél évszázadon keresztül volt otthona a jobbnál jobb színdaraboknak, mígnem 1931 októberében a pápai kőszínház akkora már meglehetősen megkopott épületét lebontották.
Czajtányi Endre hírportálunknak elárulta, már több mint tíz éve gyűjti a színházi témájú képeslapokat. Pápára közel 150 darabot hozott el a kollekciójából, a legrégebbi kiállított levelezőlap pedig 100 évnél is öregebb.

Képek:


Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!