Kényes téma a Petőfi Asztaltársaság összejövetelén


2014-02-11 00:31:51  | cikk: pt  | fotó: pt  | 


Kényes téma a Petőfi Asztaltársaság összejövetelén főképe
Krausz Tamás történész, Oroszország-szakértő, az ELTE egyetemi tanára vendégeskedett hétfőn kora este a Petőfi Asztaltársaságnál. A Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színházépületének emeleti előadótermében lezajlott összejövetelen a magyarok második világháborús szerepvállalásának egy vitatott és eddig kevésbé kutatott fejezete szolgált vitaindító gyanánt.
Az egybegyűlteket Kerecsényi Zoltán, a Petőfi Asztaltársaság ügyvivője köszöntötte, majd röviden bemutatta az alkalom vendégét, valamint a történész főszerkesztésében kiadott, A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című, meglehetősen nagy port kavart kötetet. Mint mondta, a több mint 600 oldalas mű orosz levéltári dokumentumokra hagyatkozva mutatja be – Krausz Tamás szóhasználatával élve érzelemmentesen – a magyar megszálló csapatok számlájára rótt háborús bűncselekményeket szovjet területeken.
Az ügyvivő bevezetője után történelmi és aktuálpolitikai kérdéseknek megágyazó vitaindító prezentáció következett Krausz Tamás előadásában. Az Oroszország-szakértő A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című könyvvel kapcsolatban elmondta, a nevezett kötetet véleménye szerint politikai megrendelésre támadták meg hadtörténészek és további személyek, akik leginkább a forrásként szolgáló dokumentumok eredetiségét, hitelességét vonták kétségbe. A szerző meglátása alapján a könyv ellen irányuló lejáratás legfőképpen a második világháborús magyar szerepvállalás, valamint a Horthy-rendszer tisztára mosását szolgálja. A Petőfi Asztaltársaság vendége hangsúlyozta meggyőződését: a könyv megírásához felhasznált dokumentumok hitelességéhez nem férhet kétség.
Krausz Tamás hírportálunknak úgy fogalmazott: a dokumentumok tükrében be kell ismerni, hogy a magyar megszálló csapatok tömeggyilkosságokat és különféle atrocitásokat követtek el szovjet területeken, miközben részt vettek a zsidók kiirtásában a nácik irányítása alatt. – A háborús bűncselekményeket mindegy, hogy milyen korban és milyen körülmények között követik el, azok sohasem évülnek el – jelentette ki a történész. – Magyarország a rossz oldalon háborúzott, és ezt a tényt nem lehet eliminálni, relativizálni, ezzel a ténnyel szembe kell nézni. Ez a Horthy-rendszer alapvető történelmi felelőssége – fűzte hozzá.
Kérdésünkre, miszerint mennyire volt szabad mozgástere Magyarországnak az említett időszakban és helyzetben, Krausz Tamás így felelt: – Háborúban sosincs alternatívátlan történelmi helyzet. Nem volt kötelező megtámadni a Szovjetuniót, nem volt kötelező hadat üzenni az Egyesült Államoknak, nem volt kötelező részt venni a náci népirtásban. Azonban a magyar hatalmi elit sok összefüggésben önként kiszolgálta a nácikat. Persze 1944. március 19. (ekkor szállta meg a náci Németország Magyarországot – a szerk.) után már sok minden meghatározott volt, ez igaz. Viszont a történelem egy folyamat, az abban résztvevő politikai erőknek, egyéneknek, csoportoknak mindig felelőssége van a döntésben. Akik ezt el akarják vitatni, azok tévútra akarnak bennünket vinni, és a történelemhamisítás területén politikai célokat akarnak szolgálni.

A vitaindító előadás után Krausz Tamás a hozzá intézett kérdésekre, a szóba hozott témákra reagált. A rendezvényen részt vett Gőgös Zoltán, a baloldali ellenzéki összefogás országgyűlési képviselő-jelöltje is.

Képek:


Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!