„Mi nem színészek vagyunk, ez a trükk lényege” - Abszurd mese a L'art pour l'art Társulat estjén
2013-12-08 11:02:53 | cikk: mo |
A magyar abszurd humor nagyjai, a L'art pour l'art Társulat tagjai léptek színpadra csütörtök este a pápai színházban. Besenyő család, Naftalin Ernő, Ede Bede bácsi, Boborján, Kancácska – a sokak által ismert szereplők új történetekkel köszöntik a rajongókat az abszurd mesében. A több mint húsz éve népszerű társulat időről-időre megújul és újabb szerzeményekkel szolgálja ki közönségét. A L'art pour l'art Társulat ugyanis büszke arra, hogy kizárólag saját kútfőből származó műsorral szórakoztatja a rajongókat. Méltán hangsúlyozzák ezt, hiszen a kilencvenes években ezzel tűntek ki az abszurd képviselői közül. A Piroska, a farkas újabb izgalmakat ígért és be is teljesedett a közönség várakozása, hiszen a társulatot vastapssal jutalmazta a publikum a pápai fellépés után.
A rekeszizmokat kiválóan átmozgató est után Laár Andrással, a L'art pour l'art Társulat alapító tagjával beszélgettünk. - A Piroska, a farkas már a sokadik bemutatón van túl. Volt szerencsém két alkalommal is látni az előadást, egyszer márciusban és most itt Pápán. Rengeteg új elemet fedeztem fel benne. Egyazon színházi est, de egyáltalán nem ugyanaz a kettő. Nagyon sok a műsoraitokban az improvizáció.
- Igen valóban sok benne az impro. Nem lehet teljesen megtanulni ezeket a szövegeket. A pillanat angyalának kell hagyni valamit. Mindenki tudja a saját szerepében, hogy honnan hova kell eljutni. És persze meg kell jegyezni a szófordulatokat. De egyfajta malter adódik az építőkockák közé, ami a hangulattól függően alakul. Van mikor hosszabb egy történet és van mikor rövidebb. Például az Ede Bede bácsi meséjét tudom hosszabban is mondani, vannak benne olyan kurflik, amiket itt nem mondtam, mert látszott, hogy ez a közönség a pergősebb ütemet szereti. Jó példa erre Boborján szerepe, amit Robi (Dolák-Saly Róbert) úgy alakít az est során, ahogy csak akar és mindig van valami újdonság benne. Én itt a színfalak mögött mindig jókat röhögök rajta. Az est során figyelem a közönséget, a szemek csillogásán, az arcokon látom, ha váltani kell. A trükk lényege, hogy mi nem színészek vagyunk. Mi nem azt csináljuk, amit más mond. Mi azt szoktuk meg, hogy azt csináljuk, amit akarunk. Nem tartjuk be a színészi szabályokat, például a szöveghűséget.. - A L'art pour l'art Társulat kizárólag saját szerzeményekből építkezik. Hogy néz ki a szellemi a feladatmegosztás a társulaton belül? Mindenki maga írja a szerepeit?
- Igen, a szerepét mindenki maga írja, de van kivétel, mert Móni (Szászi Móni), mint a társulat szellemileg legtermékenyebb tagja, minden figurára tud írni. Az első Besenyő-jelenetet a Piroska, a farkasban például teljes egészében ő írta. De alapjában véve magunk írjuk a szövegeinket. - Nehéz megújulni ebben a műfajban?
- Ezt erőlködve nem lehet csinálni. Ha eljutnánk abba a tudati állapotba, hogy a hétköznapi életünk során nem jutna eszünkbe ilyesmi, akkor már nem tudnánk olyan jó poénokat írni, mert ezt nem lehet erőltetni. Ehhez hangulat kell és egyfajta tudati nyitottság. Szeretünk elidőzni egy-egy ilyen abszurd tudatállapotban. Egymást is ugratjuk ilyenkor, sajátos módokon. Ez ihletből fakad, és szerintem nem nehéz csinálni, mert ha az lenne, nem is lehetne csinálni... - Gondolom van kedvenc karaktere...
- Saját kedvenc karakterem is van, és a társulatból is van. Mostanság az Ede Bede bácsit szeretem a legjobban, mert az a legborzalmasabb az enyéim közül. Írtam is megint néhány borzasztó mesét, ezt nagyon tudom élvezni. De általában Besenyő a fő kedvenc. Bár most Ede Bede bácsi leelőzte, mert annyira hülye. A társulatból pedig a Naftalin Ernő. Ez vérlázító, olyan szinten kritikán aluli a figura, és olyan végtelenül pofátlanul szemétláda, hogy emiatt mulatságos. Haragudni nem lehet rá, mert pont ezért szellemes. - Milyen tervek állnak most Önök előtt?
- Most a télen írunk egy új estet. Még a tavasszal bemutatjuk. Nagyon kezdeti állapotban van, elemei vannak készen. Mindig úgy szokott lenni, hogy kitalálunk egy címet. És ez a cím adja, meg hogy arra milyen logikával fűzzük fel a történeteket. Nem kell, hogy szigorú legyen a logika, de valahogy asszociatíve kapcsolódni kell a címhez. És most még nincs meg a cím.
A rekeszizmokat kiválóan átmozgató est után Laár Andrással, a L'art pour l'art Társulat alapító tagjával beszélgettünk. - A Piroska, a farkas már a sokadik bemutatón van túl. Volt szerencsém két alkalommal is látni az előadást, egyszer márciusban és most itt Pápán. Rengeteg új elemet fedeztem fel benne. Egyazon színházi est, de egyáltalán nem ugyanaz a kettő. Nagyon sok a műsoraitokban az improvizáció.
- Igen valóban sok benne az impro. Nem lehet teljesen megtanulni ezeket a szövegeket. A pillanat angyalának kell hagyni valamit. Mindenki tudja a saját szerepében, hogy honnan hova kell eljutni. És persze meg kell jegyezni a szófordulatokat. De egyfajta malter adódik az építőkockák közé, ami a hangulattól függően alakul. Van mikor hosszabb egy történet és van mikor rövidebb. Például az Ede Bede bácsi meséjét tudom hosszabban is mondani, vannak benne olyan kurflik, amiket itt nem mondtam, mert látszott, hogy ez a közönség a pergősebb ütemet szereti. Jó példa erre Boborján szerepe, amit Robi (Dolák-Saly Róbert) úgy alakít az est során, ahogy csak akar és mindig van valami újdonság benne. Én itt a színfalak mögött mindig jókat röhögök rajta. Az est során figyelem a közönséget, a szemek csillogásán, az arcokon látom, ha váltani kell. A trükk lényege, hogy mi nem színészek vagyunk. Mi nem azt csináljuk, amit más mond. Mi azt szoktuk meg, hogy azt csináljuk, amit akarunk. Nem tartjuk be a színészi szabályokat, például a szöveghűséget.. - A L'art pour l'art Társulat kizárólag saját szerzeményekből építkezik. Hogy néz ki a szellemi a feladatmegosztás a társulaton belül? Mindenki maga írja a szerepeit?
- Igen, a szerepét mindenki maga írja, de van kivétel, mert Móni (Szászi Móni), mint a társulat szellemileg legtermékenyebb tagja, minden figurára tud írni. Az első Besenyő-jelenetet a Piroska, a farkasban például teljes egészében ő írta. De alapjában véve magunk írjuk a szövegeinket. - Nehéz megújulni ebben a műfajban?
- Ezt erőlködve nem lehet csinálni. Ha eljutnánk abba a tudati állapotba, hogy a hétköznapi életünk során nem jutna eszünkbe ilyesmi, akkor már nem tudnánk olyan jó poénokat írni, mert ezt nem lehet erőltetni. Ehhez hangulat kell és egyfajta tudati nyitottság. Szeretünk elidőzni egy-egy ilyen abszurd tudatállapotban. Egymást is ugratjuk ilyenkor, sajátos módokon. Ez ihletből fakad, és szerintem nem nehéz csinálni, mert ha az lenne, nem is lehetne csinálni... - Gondolom van kedvenc karaktere...
- Saját kedvenc karakterem is van, és a társulatból is van. Mostanság az Ede Bede bácsit szeretem a legjobban, mert az a legborzalmasabb az enyéim közül. Írtam is megint néhány borzasztó mesét, ezt nagyon tudom élvezni. De általában Besenyő a fő kedvenc. Bár most Ede Bede bácsi leelőzte, mert annyira hülye. A társulatból pedig a Naftalin Ernő. Ez vérlázító, olyan szinten kritikán aluli a figura, és olyan végtelenül pofátlanul szemétláda, hogy emiatt mulatságos. Haragudni nem lehet rá, mert pont ezért szellemes. - Milyen tervek állnak most Önök előtt?
- Most a télen írunk egy új estet. Még a tavasszal bemutatjuk. Nagyon kezdeti állapotban van, elemei vannak készen. Mindig úgy szokott lenni, hogy kitalálunk egy címet. És ez a cím adja, meg hogy arra milyen logikával fűzzük fel a történeteket. Nem kell, hogy szigorú legyen a logika, de valahogy asszociatíve kapcsolódni kell a címhez. És most még nincs meg a cím.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!