Mesepszichológia - Mikor? Milyet? Miért?
2013-11-17 09:03:21 | cikk: mo |
A mese személyiségfejlesztő hatása – ezzel a címmel tartott előadást dr. Kádár Annamária az érdeklődőknek a Pedagógus Művelődési Házban. Mely életkorban mit meséljünk? Mire jók a mesék? Hogyan hatnak a gyermek személyiségére? Miként befolyásolják az érzelmi intelligenciát? - Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adta meg a választ a pszichológus. Az Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ által szervezett előadáson kiderült, a mese tulajdonképpen a gyermek személyiségfejlődésének állomásait testesíti meg. A hős metamorfózisa az önkiteljesedés mutatója is. A mesében minden egyes életfeladat kódolva van, hogy csak néhányat említsünk: az elindulás a komfortzónáink elhagyása, az áldás nem más, mint saját erőforrásaink aktiválása, a sárkányok gyakran belső sárkányok (félelmeinknek, szorongásainknak a megtestesítői), a megküzdés az a különböző problémahelyzetekben való helytállás, a célbaérés pedig az önmegvalósítás. Így határozottan kijelenthető, hogy a mesében minden benne van, amit az életről tudni kell – hangsúlyozta a pszichológus. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy gyermekünknek mely életszakaszban milyen mesét olvassunk.
- A meséléssel kapcsolatban két fontos szabályt kell szem előtt tartanunk. Az egyik az, hogy öt éves kor alatt nem szabad a gyermeknek varázsmesét mesélni, mert ekkor teremtődik meg a kettős tudat. Beleéli magát a mesébe, ugyanakkor nem téveszti össze magát a főszereplővel. Ha mindez előtt hall varázsmesét, könnyen aktiválhatók a különböző szorongásai, hiszen egy boszorkány reális szereplő lehet. Egyébként már az anyaméhben meg lehet kezdeni a mesélést, majd a gyermek megszületése után a különböző altatódalok, mondókák, döcögtetők-röcögtetők időszaka következik. Ezek után jöhetnek az állatmesék, csalimesék, láncmesék, s ezt követően a varázsmesék. A mesekorszak körülbelül 8-9 éves korig tart, ekkor már olyan erős a valóságra való irányulás, hogy kiszorulnak a csodás történetek. A másik nagyon fontos tudnivaló a mesélésről, hogy nem szabad magyarázni a mesét: soha nem szabad kognitívan értelmezni és megkérdezni a gyerektől, hogy mit tanult a történetből. De ugyanilyen fontos, hogy nem szabad úgymond kilúgozott mesét mondani a gyereknek, amelyben nincsen gonosz szereplő. A gonosz ott kell legyen a mesében, hiszen csak akkor értékelhető a jó győzelme – magyarázta Kádár Annamária.A pszichológus szólt arról is, a mese nagy mértékben fejleszti az érzelmi intelligenciát is. Amennyiben a gyermek érzelmi azonosulás útján a mesehős példáját a saját életére is rá tudja vetíteni, akkor könnyebb lesz számára a komfortzónáinak elhagyása, a megpróbáltatásokkal való szembenézés, a kudarc elviselése, a frusztrációtolerancia, vagyis a kivárás képessége.
- A meséléssel kapcsolatban két fontos szabályt kell szem előtt tartanunk. Az egyik az, hogy öt éves kor alatt nem szabad a gyermeknek varázsmesét mesélni, mert ekkor teremtődik meg a kettős tudat. Beleéli magát a mesébe, ugyanakkor nem téveszti össze magát a főszereplővel. Ha mindez előtt hall varázsmesét, könnyen aktiválhatók a különböző szorongásai, hiszen egy boszorkány reális szereplő lehet. Egyébként már az anyaméhben meg lehet kezdeni a mesélést, majd a gyermek megszületése után a különböző altatódalok, mondókák, döcögtetők-röcögtetők időszaka következik. Ezek után jöhetnek az állatmesék, csalimesék, láncmesék, s ezt követően a varázsmesék. A mesekorszak körülbelül 8-9 éves korig tart, ekkor már olyan erős a valóságra való irányulás, hogy kiszorulnak a csodás történetek. A másik nagyon fontos tudnivaló a mesélésről, hogy nem szabad magyarázni a mesét: soha nem szabad kognitívan értelmezni és megkérdezni a gyerektől, hogy mit tanult a történetből. De ugyanilyen fontos, hogy nem szabad úgymond kilúgozott mesét mondani a gyereknek, amelyben nincsen gonosz szereplő. A gonosz ott kell legyen a mesében, hiszen csak akkor értékelhető a jó győzelme – magyarázta Kádár Annamária.A pszichológus szólt arról is, a mese nagy mértékben fejleszti az érzelmi intelligenciát is. Amennyiben a gyermek érzelmi azonosulás útján a mesehős példáját a saját életére is rá tudja vetíteni, akkor könnyebb lesz számára a komfortzónáinak elhagyása, a megpróbáltatásokkal való szembenézés, a kudarc elviselése, a frusztrációtolerancia, vagyis a kivárás képessége.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!