Jön a tavasz már? Majd a medvék megjósolják...

Február 2-ról, gyertyaszentelő napjáról több népi hiedelem is ismert. Az egyik Európa legnagyobb termetű ragadozójára, a barnamedvére hivatkozik, és azt állítja, hogy ezen a napon a téli álmot alvó medve felébred, kitekint a barlangja bejáratán, hogy megnézze, milyen az idő. Ha derült az ég és szépen süt a nap, enyhe a levegő, akkor visszamegy és folytatja az alvást. Tudja, hogy még nincs vége a télnek, mert havas förgetegek, csikorgó hidegek lehetnek. Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, rövidesen megenyhül az idő.

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban közel 200 ovis és kisiskolás diák köszöntötte a mai napon az állatkert három barnamackóját, Borit, Katát és Dorkát, a kamcsatkai emlősöket, a Bújj-bújj medve, Gyere ki a gyepre! című versikével.
- A gyermekek közös énekléssel csalogatták ki a macikat barlangjukból, (először Bori, majd Kata és végül Dorka merészkedett ki) akik a műsort meghallgatták és kint is maradtak, tehát várható a tavasz közeledte. Elfogyasztották a számukra készített tortát, amiben rizs, lekvár, friss gyümölcs és müzli volt. - mondta el Szabó Petra az állatkert egyik munkatársa.

Kevés olyan, hosszútávú népi megfigyelés van, amely sok országban megtalálható. Az egyik ilyen február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kötődik.
Számos országban úgy tartják, hogy február másodikán előjönnek az állatok, hogy megállapítsák, milyen idő van.

Amíg Magyarországon a barnamedve árnyékát figyelik, addig az Egyesült Államokban az úgynevezett Mormota nap nagyon népszerű hagyomány.
A medvével kapcsolatban más népcsoportoknak is vannak hiedelmeik: a finnugor népek például medveünnepet tartanak, nagy mulatsággal, és a medvét szent állatként tisztelik.

A vizes élőhelyek világnapja. 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet jelölte a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.
Szerzetesek világnapja. A katolikus egyház 1997 óta ünnepli ezen a napon II. János Pál kezdeményezésére azt a mintegy egymillió férfit és nőt, akik szerzetesként élik életüket. A Magyar Katolikus Egyház csaknem kilencven szerzetesrendet, 60 női és 28 férfi rendet tart nyilván.

Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő medvejóslat eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott. „Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt.” A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jóra fordító Pálhoz: Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen. Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait. A népi jövendölés szerint legalább ennyire fontos szerep tulajdonítható a pacsirtának is: „Ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni” - mondják. Egy másik mondás szerint „ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni”.