Kinizsi Pál és a kenyérmezei csata – Dr. Négyesi Lajos előadása
2013-10-28 20:09:48 | cikk: mo |
A Hit Pajzsa Nemzeti Egylet több alkalommal szervezett már egy-egy történelmi eseményt, fordulatot, vagy személyt bemutató, s részletező előadást, mely témaköröket minden esetben elismert történészek, professzorok boncolgatták a hallgatóság előtt. A hétvégén dr. Négyesi Lajos hadtörténész, hadszíntérkutató beszélt az egyik jelentős magyar-török összecsapás helyszínéről, a csata lefolyásáról és Kinizsi Pál szerepéről az Edvy Malom Fogadóban.A kutató szerint az 1479. október 13-i kenyérmezei csata a magyar hadtörténelem egyik olyan összecsapása, melyről viszonylag részletes leírásokkal rendelkezünk, de a források ellentmondó adatai miatt nehézségekbe ütközik a hiteles rekonstruálása. Megoldást a helyszínen végrehajtott harctérkutatás jelenthetne, de amíg erre nem kerül sor, meg kell elégednünk a források adatainak átértékelésével létrehozott elméleti rekonstrukciókkal – fogalmazott az előadó. A csatával foglalkozó hadtörténelmi szakirodalmat tekintve, az egyes rekonstrukciók közötti markáns eltérést a szembenálló felek csatarendjének elhelyezése jelzi.
- A problémát az okozza, hogy a csatarendről csak Bonfini ad részletes leírást, mely szerint a magyar jobbszárny a Maros partján, a balszárny pedig egy hegy lábánál állt. A problémát az jelenti, hogy az így felállított csatarend, nincs szinkronban a török sereg mozgási irányával. A hadjáratra a csapatok Szendrőnél gyülekeztek. Innen a Maros völgyében nyomultak Gyulafehérvár irányába. Valószínűleg Szászsebes volt az utolsó táborhelyük, ahonnan Gyulafehérváron túlra is kirajzottak a portyázó csoportok. A terület kirablása után innen indultak visszafelé, ismét a Maros völgyében. A nyugatra néző arcvonal azt jelentené, hogy Báthori követte a törököket, végül annyira megközelítette a táborukat, hogy megütköztek vele. A Maros völgyébe sietve érkező Kinizsi pedig, még időben bekapcsolódott a harcba és hátbatámadta a törököket. Ez a verzió köszön vissza a legtöbb tanulmányból, azonban felmerülhetnek kétségek, hiszen több forrás is arra utal, hogy olyan helyzet alakult ki, amikor Báthori kénytelen volt vállalni az összecsapást. Másrészt abban is egyetért a tanulmányok többsége, hogy Kinizsi egyenesen Temesből érkezett az utolsó pillanatban a csatatérre. Ha Báthori valóban követte a kivonuló törököket, akik nyugati irányba mozogtak, miért nem várt addig az összecsapással, míg Kinizsivel találkoznak? Véleményem szerint a rekonstrukciókban követett gondolatmenet egyik sarokpontja a Bonfini által vázolt csatarend, azonban nem haszontalan azt a feltételezést végigvezetni, hogy valamilyen okból, Bonfini felcserélte a szárnyakat – fejtette ki gondolatmenetét a csatáról Négyesi Lajos.A hadtörténész ilyen és ehhez hasonló, aprólékos kérdésekre, anomáliákra keresi a választ a történelemben. Véleménye szerint az ördög a részletekben rejlik, s számos történelmi esemény körülményeit vizsgálni kell, hiszen nem ritka az, hogy a források többféleképpen dolgoznak fel egy-egy történelmi tényt. Dr. Négyesi Lajos jelenleg az 1685-ben lezajlott táti csata kutatásával foglalkozik, melyet – megítélése szerint – méltatlanul feledtek el, ugyanakkor a régió életében egy jelentős összecsapásnak bizonyult – tudtuk meg a történésztől.
- A problémát az okozza, hogy a csatarendről csak Bonfini ad részletes leírást, mely szerint a magyar jobbszárny a Maros partján, a balszárny pedig egy hegy lábánál állt. A problémát az jelenti, hogy az így felállított csatarend, nincs szinkronban a török sereg mozgási irányával. A hadjáratra a csapatok Szendrőnél gyülekeztek. Innen a Maros völgyében nyomultak Gyulafehérvár irányába. Valószínűleg Szászsebes volt az utolsó táborhelyük, ahonnan Gyulafehérváron túlra is kirajzottak a portyázó csoportok. A terület kirablása után innen indultak visszafelé, ismét a Maros völgyében. A nyugatra néző arcvonal azt jelentené, hogy Báthori követte a törököket, végül annyira megközelítette a táborukat, hogy megütköztek vele. A Maros völgyébe sietve érkező Kinizsi pedig, még időben bekapcsolódott a harcba és hátbatámadta a törököket. Ez a verzió köszön vissza a legtöbb tanulmányból, azonban felmerülhetnek kétségek, hiszen több forrás is arra utal, hogy olyan helyzet alakult ki, amikor Báthori kénytelen volt vállalni az összecsapást. Másrészt abban is egyetért a tanulmányok többsége, hogy Kinizsi egyenesen Temesből érkezett az utolsó pillanatban a csatatérre. Ha Báthori valóban követte a kivonuló törököket, akik nyugati irányba mozogtak, miért nem várt addig az összecsapással, míg Kinizsivel találkoznak? Véleményem szerint a rekonstrukciókban követett gondolatmenet egyik sarokpontja a Bonfini által vázolt csatarend, azonban nem haszontalan azt a feltételezést végigvezetni, hogy valamilyen okból, Bonfini felcserélte a szárnyakat – fejtette ki gondolatmenetét a csatáról Négyesi Lajos.A hadtörténész ilyen és ehhez hasonló, aprólékos kérdésekre, anomáliákra keresi a választ a történelemben. Véleménye szerint az ördög a részletekben rejlik, s számos történelmi esemény körülményeit vizsgálni kell, hiszen nem ritka az, hogy a források többféleképpen dolgoznak fel egy-egy történelmi tényt. Dr. Négyesi Lajos jelenleg az 1685-ben lezajlott táti csata kutatásával foglalkozik, melyet – megítélése szerint – méltatlanul feledtek el, ugyanakkor a régió életében egy jelentős összecsapásnak bizonyult – tudtuk meg a történésztől.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!