Tények, emlékek a szocializmus korából Pápáról
2013-09-21 23:14:17 | cikk: HuHa |
Pénteken este tartotta nyári szünet utáni első összejövetelét a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Pápai Csoportja. A Szent Anna templom hittantermében megrendezett program előadója dr. Hermann István volt, aki Pápa és a szocializmus című esszéjével idézte meg a huszadik század második felét. A könyvtárigazgató elmondta, őt ez a korszak kevéssé érdekli, mégsem bánta meg, hogy végül foglalkozott a témával, hiszen jó volt az elmúlt 30-40 év emlékeit újrarendezni.
-Bekerültem egy konferencia szervezésébe és az volt a feladat, hogy elhangozzon egy előadás Pápa a szocializmus korában címmel. Ezt azonban senki nem vállalta a megkeresett személyek között. Így aztán készítettem egy szubjektív esszét, amit a családi körből, apáméktól, nagyapámtól és az ismeretségi körből hallott alapokra építettem. Ehhez néztem át a levéltárban a korabeli városi tanácsülések és VB ülések jegyzőkönyvét és felhasználtam a Tanulmányok Pápa város történetéből sorozat egyik kiadványát, amiben leírták a város szocializmus kori történetét - mesélte el az esszé születését. Az előadás néhány gondolat erejéig visszanyúlt a fehér terror időszakára, az 1919-es tanácsköztársaság idejére, alapvetően pedig az 1945 és 1990 közötti időből szemezgetett. Az előadó bevezetőjében az akkori pápai politikai és társadalmi viszonyokról beszélt, majd „három városról” szólt.
-Kevesen gondolják, hogy Pápa iparváros volt. Pedig az iparban dolgozók aránya közel ötven százalékos volt, ezt az arányt a megyében az ötvenes évek végére érték el. A textilgyárak, a húskombinát, a dohánygyár tömeges munkáslétszámot vonzott, emellett pedig Pápának tradicionális kézműipara volt, a sok kis iparost pedig gyorsan szövetkezetbe lehetett kényszeríteni – magyarázta. „Második városként” Pápát mint diákvárost említette meg, harmadikként pedig mint katonavárost vizsgálta. Mint mondta, a török időkig visszanyúlva a városnak mindig volt helyőrsége és a katonaság mindig meghatározta a település életét, ám általában pozitív volt a szerepe. A tények sorolásán túl dr. Hermann István számos személyes emléket is felelevenített előadásában, több pápai személy és korabeli történet is felbukkant, melyeket a jelenlévők nagy része is ismert.
Arra a felvetésre, hogy az idősebb korosztály akár még ma is nosztalgiázva tekint vissza a kádári korszakra, és hogy ezt ő is így éli-e meg, úgy válaszolt, nem vágyik vissza a 30-40 évvel ezelőtti világba.
-Szerintem, ha jól végiggondoljuk, tömegesen nem vágynak vissza az emberek a szocializmusba. A mesterségesen létrehozott egyenlősdi nagyon nehéz dolog. Én a szocializmus korában tanultam, apám olyan beosztásban dolgozott, hogy nagyon alacsony volt a jövedelme, emiatt én ösztöndíjas voltam és jó ideig nem volt olyan egy főre eső jövedelmem, mint akkoriban, bár ehhez az is hozzájárult, hogy jó tanuló voltam. De ez nem jeleni azt, hogy azt a rendszert - amiben tanultam és kezdtem dolgozni – mással is kiszolgáltuk volna. Ám azzal, hogy jelen voltunk, mi is szem voltunk a láncban, ahogy Illyés Gyula megfogalmazta versében. Én nem voltam másként gondolkodó, nem voltam forradalmár, de magunk között a családban azzal a rendszerrel nem értettünk egyet.
Az összejövetel végén a jelenlévők is felidéztek néhány emléket a szocializmus korából és több kérdés is felvetődött a város akkori életével kapcsolatban.
-Bekerültem egy konferencia szervezésébe és az volt a feladat, hogy elhangozzon egy előadás Pápa a szocializmus korában címmel. Ezt azonban senki nem vállalta a megkeresett személyek között. Így aztán készítettem egy szubjektív esszét, amit a családi körből, apáméktól, nagyapámtól és az ismeretségi körből hallott alapokra építettem. Ehhez néztem át a levéltárban a korabeli városi tanácsülések és VB ülések jegyzőkönyvét és felhasználtam a Tanulmányok Pápa város történetéből sorozat egyik kiadványát, amiben leírták a város szocializmus kori történetét - mesélte el az esszé születését. Az előadás néhány gondolat erejéig visszanyúlt a fehér terror időszakára, az 1919-es tanácsköztársaság idejére, alapvetően pedig az 1945 és 1990 közötti időből szemezgetett. Az előadó bevezetőjében az akkori pápai politikai és társadalmi viszonyokról beszélt, majd „három városról” szólt.
-Kevesen gondolják, hogy Pápa iparváros volt. Pedig az iparban dolgozók aránya közel ötven százalékos volt, ezt az arányt a megyében az ötvenes évek végére érték el. A textilgyárak, a húskombinát, a dohánygyár tömeges munkáslétszámot vonzott, emellett pedig Pápának tradicionális kézműipara volt, a sok kis iparost pedig gyorsan szövetkezetbe lehetett kényszeríteni – magyarázta. „Második városként” Pápát mint diákvárost említette meg, harmadikként pedig mint katonavárost vizsgálta. Mint mondta, a török időkig visszanyúlva a városnak mindig volt helyőrsége és a katonaság mindig meghatározta a település életét, ám általában pozitív volt a szerepe. A tények sorolásán túl dr. Hermann István számos személyes emléket is felelevenített előadásában, több pápai személy és korabeli történet is felbukkant, melyeket a jelenlévők nagy része is ismert.
Arra a felvetésre, hogy az idősebb korosztály akár még ma is nosztalgiázva tekint vissza a kádári korszakra, és hogy ezt ő is így éli-e meg, úgy válaszolt, nem vágyik vissza a 30-40 évvel ezelőtti világba.
-Szerintem, ha jól végiggondoljuk, tömegesen nem vágynak vissza az emberek a szocializmusba. A mesterségesen létrehozott egyenlősdi nagyon nehéz dolog. Én a szocializmus korában tanultam, apám olyan beosztásban dolgozott, hogy nagyon alacsony volt a jövedelme, emiatt én ösztöndíjas voltam és jó ideig nem volt olyan egy főre eső jövedelmem, mint akkoriban, bár ehhez az is hozzájárult, hogy jó tanuló voltam. De ez nem jeleni azt, hogy azt a rendszert - amiben tanultam és kezdtem dolgozni – mással is kiszolgáltuk volna. Ám azzal, hogy jelen voltunk, mi is szem voltunk a láncban, ahogy Illyés Gyula megfogalmazta versében. Én nem voltam másként gondolkodó, nem voltam forradalmár, de magunk között a családban azzal a rendszerrel nem értettünk egyet.
Az összejövetel végén a jelenlévők is felidéztek néhány emléket a szocializmus korából és több kérdés is felvetődött a város akkori életével kapcsolatban.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!