Avarkori emlékek a Kárpát-medencében

- Avarok a Kárpát-medencében, ez a címe az előadásának. Mi a kiindulópontja az előadásnak és hova szeretne eljutni, mi lesz a végkifejlet?

- Első körben szólok a Kárpát-medencében lezajlott népvándorlásról, hogy átfogó képet kapjanak a hallgatók arról, hogy hány nép fordult meg itt ebben a térségben, és mely népek régészeti emlékei maradtak ránk. Majd ezen a vonalon haladva szép lassan elérkezünk az avarokig.

- Akkor talán érintsük is a témát annyiban, hogy mit mondhatunk el a térség avarkori emlékeiről?

- Nagyon sok avar emlék van, pontosabban a lelőhelyek száma igen magas. A kora avarkortól a késő avarkorig minden időszak temetői megtalálhatók. Viszont azt kell mondjam, hogy sajnos nagy feltárások soha nem zajlottak, kivéve a bakonytamási temetőt, ahol Bitai Sándor és Ilon Gábor nagyon szép anyagot tárt fel. Sajnos a többi esetben régészhiány vagy egyszerűen figyelmetlenség miatt nem sok lelettel rendelkezünk. Esetleg a Huszárokelőpusztai temető tekinthető még többé kevésbé feltártnak, azok az emlékek már a késő avarkorra tehetők.

- Ehhez kapcsolódó aktualitás talán, hogy a közeljövőben régészeti ásatásokat indítanak egy nagyszabású rekonstrukció kapcsán a Fő téren. Mire számíthatunk az ásatások során?

- A Fő tér esetében népvándorláskori temetőre nem számíthatunk, inkább középkori leletek várhatók. Tudomásom szerint a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei fognak ásni és nem a megyei kollégák, de ez ügyben még tárgyalások folynak. 

- Pápán milyen nagy jelentőségű leleteket találtak a régészek? Milyennek ítélhető Pápa régész szemmel?

- Nagyon érdekes, elsősorban az őskori és a bronzkori leletanyagát tekintve. Tulajdonképpen egy összekötő kapocs a Bakony és a Kisalföld között, és ezt minden nép ki is használta. Éppen ezért olyan különleges mind földrajzi, mind pedig régészeti szempontból.

- Beszélgessünk kicsit a szakmáról. Bizonyára sokan gondolják úgy, hogy a régészet egy igazán különleges munkafolyamatokból álló szakma. Hogy zajlik egy lelet feltárása a tárgy megpillantásától addig, hogy bekerül a történelem könyvekbe?

- A leletek véletlenül kerülnek elő, vagy pedig tervszerű feltárás eredményeképpen. A tervszerű feltárások esetében meghatározzuk az időpontot, többnyire a nyári időszakban szoktunk dolgozni. Egy temető feltárása például a humuszolással kezdődik, hiszen a humusz réteg eltávolítása után már látszanak a sírfoltok. Ekkor még lejjebb ásunk, aztán amikor elérjük a sír szintjét, előkerülnek a finomabb eszközök, itt már ecsetekkel és spaklikkal dolgozunk. Ezt követi a dokumentáció: a fotózás, a részletek megrajzolása. A leletek később restaurátorokhoz kerülnek, a csontok pedig antropológushoz. Majd az utolsó fázisban következik az elemzés, a leírás, amely aztán tanulmány formájában a történészekhez kerül.

- Ön már gyermekkorában eldöntötte, hogy ezt a pályát választja. Melyik történelmi korszak a legizgalmasabb az Ön számára?