„Minden iskolavárosnak legfényesebb ünnepe” – Városi ballagás 2013.

2013-05-04 12:39:28 | cikk: mo | fotó: Babos Petra, mo |

A reggeli órákban 719 végzős diák számára szólalt meg a középiskolai évek végét jelző utolsó csengő. Vége a középiskolai, önfeledt diákéveknek, a végzős tanulókat maholnap egy új élet várja. Mindjárt itt az érettségi, sokak számára hamarosan a felvételi vizsgák megmérettetése, majd az élet újabb és újabb megpróbáltatásai. De ez a nap most nem a megpróbáltatásokról szól. Ez a nap csak és kizárólag a végzős, ballagó diákokról szól, most őket ünnepli a család, az ismerősök, a barátok és természetesen a város, hiszen ma délelőtt – régi hagyományhoz híven – nagyszabású ünnepség, városi ballagás keretében búcsúztak a végzős tanulók.

Az iskolai ünnepségeket követően 5 középfokú oktatási intézmény, 29 osztályának 719 tanulója sorakozott fel a város utcáin, hogy együtt búcsúzzanak az alma matertől, lelkiismeretes felkészítő tanáraiktól és a várostól, hiszen sokan lesznek olyanok, akik máshol folytatják tanulmányaikat.

A jól ismert ballagási dalok közös eléneklése mellett a megújuló Fő téren keresztül a Szabadtéri színpadra vonultak a diákok, ahol színvonalas műsor keretében köszöntötték őket diáktársak és a város vezetése, a pápai közösség.
A városi ballagási ünnepség a Gaudeamus Igitur című dal eléneklésével kezdődött, melyet a Petőfi Sándor Gimnázium énekkara tolmácsolásában élvezhetett az ünneplő közönség. Ezt követően a türrös Horváth Dániel klarinétmuzsikáját hallhatták a megjelentek, majd a város egy elmaradt adósságát törlesztette: március 15-én a rendkívüli időjárás miatt az emlékünnepség és a kitüntetések átadása elmaradt, ám a városi ballagásnál keresve sem találhattak volna jobb alkalmat arra, hogy Lux Ibolyának - aki a pápai tanítóképzés érdekében végzett tevékenységével kivívta városunk polgárainak elismerését – átadják a Pápa Város Díszoklevele kitüntetést. A pápai Állami Tanítóképző Intézet egykori igazgató helyettesének Áldozó Tamás nyújtotta át a becses elismerést. Lux Ibolya az általa írt háromsoros verssel nyilvánította ki köszönetét a kitüntetéséért: „Pápán születtem, hűségre nevelt szülő, iskola, templom és a Tapolca.”

A ballagáson a város nevében Venczel Csaba önkormányzati képviselő búcsúztatta a végzős diákokat.
Venczel Csaba azt hangsúlyozta, a város különösen fontosnak tartja a központi ballagást, hogy méltóképpen köszönthesse a pápai diákokat.
- Minden ősi iskolavárosnak kimondatlanul is a legfényesebb ünnepe a ballagás, hisz ekkor legnagyobb értékét, eszmei vagyonát, elődei hagyatékát, diákjaiban és tanáraiban kamatozó szellemi tőkéjét élteti. Azokat ünnepeljük, akikért bölcsődéket, óvodákat, iskolákat újítottunk fel, sportcsarnokot építettünk, akikért úszásoktatást, játékfesztivált, sport vetélkedőket szerveztünk. Akikkel elsőként osztottuk meg kulturális javainkat, történelmi értékeinket – fogalmazott az önkormányzati képviselő.
Venczel Csaba útravaló gyanánt a végzősöknek az tanácsolta, életük képzeletbeli folyamán sose a tenger irányába, hanem mint a pisztráng, felfelé a folyó forrásirányába haladjanak. Bár az árral szemben haladni, nem könnyű feladat. Nagy erőkifejtést igényel. Van, aki hamar elfárad. Feladja. Hagyja, hogy sodródjon lefelé, nem gondolva arra, hogy az éltető vizű, tiszta forrást így sosem éri el.
- Ám ha ti kitartóan ellenálltok a sodrásnak, a többiek csábításának, akik a könnyebb megoldást választva vidáman sodródnak az ihatatlan sós tenger víz felé, akkor elérhetitek célotok! Rátalálhattok a forrásra, és kortyolhattok annak tiszta vízéből, és az árral szembeni kitartó evezés közben hihetetlenül megerősödhettek – buzdította a fiatalokat az iskolaigazgató.
A szónok végül ezekkel a szavakkal engedte útjukra a ballagó diákokat: „A hittel és kreatív gondolkodással, szakértelemmel alkotott érték lehet csak maradandó. Munkátokat, tanulmányaitokat ez hassa át, mert tőkét és hasznot csak ez gyarapíthat számotokra. Higgyetek önmagatok tudásában, tehetségében, valamint családotok, iskolátok, munkahelyetek, nemzetetek és istenetek jellem és közösségformáló erejében.”

Az ünnepi beszédet követően Hujber Ádám, a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium végzős diákja Michael Bolton Bírnod kell a célig című dalát énekelte, majd Dóczi Barna, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája végzős tanulója búcsúzott a ballagók nevében. Dóczi Barna arra buzdította diáktársait, hogy használják ki, élvezzék e napnak minden percét, hiszen a mai nap csak róluk szól. „De ne feledjük, hogy nem jutottunk volna idáig a felnőtt társadalom segítsége, támogatása nélkül” – tette hozzá a ballagó diák, majd megindító gondolatokkal búcsúzott az iskolapadoktól, diáktársaktól, barátoktól s a várostól, amely oly sok szép emléket idéz. „Szenteljük életünket Istennek, hazának és tudománynak” – zárta beszédét Dóczi Barna.

A városi ballagás kiemelt eseménye a felnőtt pápai polgárrá avatás. Ebből az alkalomból Áldozó Tamás valamennyi végzős diákot Pápa város felnőtt polgárai közé fogadta, és két tanulónak, Kovács Ágnesnek, a Petőfi Sándor Gimnázium diákjának és Dóczi Barnának, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája tanulójának átadta az eseményt szimbolizáló, a város címerével díszített láncot és emléklapot.

A rendezvényen Somogyi Zsófia, a Türr István Gimnázium és Kollégium végzőse Caramel: Szállok a dallal című dalával kápráztatta el a közönséget, majd a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája modern tánc tagozatának csoportja búcsúztatta a ballagó diákokat. A városi ballagás a Szózat hangjaival zárult.

(További képek a ballagásról ITT!)

Képek:

Pápa város Díszoklevele kitüntetésben részesült:
Lux Ibolya, nyugalmazott főiskolai docens, a pápai Állami Tanítóképző Intézet egykori igazgató helyettese.

Lux Ibolya Pápán született, szülei pedagógusok voltak a pápai Református Nőnevelő Intézetben. Ő is ott tanult 13 évet. Tanítói diplomáját 1942-ben kapta kézhez. 1949-től a pápai Állami Tanítóképző Intézetben tanított egészen a pápai tanítóképzés megszűntéig, 1959-ig. A nagymúltú intézménynek előbb tanára, majd igazgatóhelyettese volt. Munkája mellett folyamatosan képezte magát, a budapesti Pedagógia Főiskolán magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett, és elvégezte az ELTE pedagógiai szakát. 1959-től a szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző, a későbbi Tanárképző pedagógiai tanszékén dolgozott, főiskolai docensként vonult nyugdíjba. Pedagógusi tevékenysége mellett kiemelkedő tudományos munkát is folytatott, munkássága elismeréséül több magas rangú kitüntetést vehetett át.
Diákjai mindenütt tisztelték és szerették, tanítványai számos országos elismerést szereztek. Tanítása során azt a belső törvényt igyekezett megvalósítani, amely a valódi demokráciáért van: képezni a szakembert, anélkül, hogy elhanyagolnánk a polgárt, a hazafit és az embert. Lux Ibolya az oktatás minden szintjén kiváló minősítést kapott tanítványaitól.

Nyugdíjazását követően jutott ideje hódolni írói ambícióinak. Kollégái előtt mindig büszkén vallott pápai gyökereiről, identitásáról, írói munkásságában is ez jelenik meg: visszaemlékezései Pápáról, a város nagyívű iskoláiról és tanárairól szólnak. Iskolavárosunk életéről számos előadásban is megemlékezett diákok és felnőttek előtt, a helyi kulturális közélet aktív szereplője volt.

Lux Ibolya nyugalmazott főiskolai docens, a Pápai Állami Tanítóképző Intézet egykori igazgatóhelyettese a pápai tanítóképzés érdekében végzett tevékenységével, szülővárosa iránti elkötelezettségével és példaértékű pályafutásával kivívta városunk polgárainak elismerését és tiszteletét.

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!