A höveji csipkeverésről az asszonykörben
2013-04-09 20:26:20 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
A Bóra Katalin Evangélikus Asszonykör ma délután tartotta áprilisi összejövetelét, melyen ezúttal a höveji csipkeverés fortélyaiba nyerhettek betekintés a szép számban összegyűlt nők. Kovács Endre Zoltánné presbiter, a Bóra Katalin Evangélikus Asszonykör vezetője érdeklődésünkre elmondta, a kör havonta-kéthavonta tartja foglalkozásait, melyen előadásokat hallgatnak, recept börzén vesznek részt, kirándulni mennek vagy éppen csuhé bábut, fonalgrafikákat készítenek. Az asszonykör körülbelül 30 fővel működik, de szeretettel várják az érdeklődőket, felekezettől függetlenül.
A mai alkalommal egy rendkívül különleges előadáson vehettek részt az érdeklődők, hiszen két höveji hölgy mutatta be a csipkeverés csínját-bínját. Farkas Katalin és Véghné Lőrincz Ágnes kisgyermekkoruk óta foglalkoznak a höveji csipkeveréssel, melyet édesanyjuktól és nagyanyjuktól sajátítottak el. A höveji csipke rendkívül keresett, főleg külföldön, az ára az arannyal vetekszik.
- Hövej Kapuvártól délre, 8 kilométerre helyezkedik el. A höveji hímzést egy helybéli lány, Horváth Borbála honosította meg a faluban 1860-ban. A hímzés Pozsonyból származik, de a höveji asszonyok dolgozták ki. A történet szerint ez a három kötény volt az elindítója a höveji hímzésnek, amelynek öltéselemei a lyukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. A „kötés”, vagy más néven „pókolás”, amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg. A lányok először a rajzolgatással kezdték, a szélvarrás után a lyukhímzés és a bársonyozás megtanulása következett, majd a pókolás - mondta a csipkekészítő.
- Egészen kicsi koromban tanultam nagymamámtól a csipkeverést, aki a falubeli asszonyokat is oktatta. A faluban jelenleg 15 fő foglalkozik még a höveji csipkeveréssel. Ez egy nagyon nehéz, időigényes, rengeteg türelmet és figyelmet igénylő szabadidős tevékenység. Egy-egy például, kerek, 10 centiméter átmérőjű terítőt 2 nap alatt készítünk el. Mi mindig fehér, ún. organtinra dolgozunk, amit külföldről hozatunk. Most egy kiállításra készülök, ahová egy függönyt és egy stólát viszek magammal, mert szeretnénk, ha a höveji csipke a divat világába is bekerülhetne - tette hozzá Véghné Lőrincz Ágnes.
- A csipkének reneszánsza van. Nagyon sok fiatal, 6-8 évesek már aktívan tanulják a csipkeverést. Élvezik, hogy tanulnak tőlünk, örülnek, hogy köztünk lehetnek, s közben sokat mesélünk nekik a régi időkről, hogy hogyan is készült a csipke - mesélte a népi iparművész.
Az előadó kérdésünkre elmondta, a höveji csipkét szeretnék levédetni, mivel sokan készítik már, de nem az eredeti motívumokkal.
Az asszonykör soron következő összejövetele júniusban lesz, amikor is Somlószőlősre kirándulnak.
A mai alkalommal egy rendkívül különleges előadáson vehettek részt az érdeklődők, hiszen két höveji hölgy mutatta be a csipkeverés csínját-bínját. Farkas Katalin és Véghné Lőrincz Ágnes kisgyermekkoruk óta foglalkoznak a höveji csipkeveréssel, melyet édesanyjuktól és nagyanyjuktól sajátítottak el. A höveji csipke rendkívül keresett, főleg külföldön, az ára az arannyal vetekszik.
- Hövej Kapuvártól délre, 8 kilométerre helyezkedik el. A höveji hímzést egy helybéli lány, Horváth Borbála honosította meg a faluban 1860-ban. A hímzés Pozsonyból származik, de a höveji asszonyok dolgozták ki. A történet szerint ez a három kötény volt az elindítója a höveji hímzésnek, amelynek öltéselemei a lyukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. A „kötés”, vagy más néven „pókolás”, amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg. A lányok először a rajzolgatással kezdték, a szélvarrás után a lyukhímzés és a bársonyozás megtanulása következett, majd a pókolás - mondta a csipkekészítő.
- Egészen kicsi koromban tanultam nagymamámtól a csipkeverést, aki a falubeli asszonyokat is oktatta. A faluban jelenleg 15 fő foglalkozik még a höveji csipkeveréssel. Ez egy nagyon nehéz, időigényes, rengeteg türelmet és figyelmet igénylő szabadidős tevékenység. Egy-egy például, kerek, 10 centiméter átmérőjű terítőt 2 nap alatt készítünk el. Mi mindig fehér, ún. organtinra dolgozunk, amit külföldről hozatunk. Most egy kiállításra készülök, ahová egy függönyt és egy stólát viszek magammal, mert szeretnénk, ha a höveji csipke a divat világába is bekerülhetne - tette hozzá Véghné Lőrincz Ágnes.
- A csipkének reneszánsza van. Nagyon sok fiatal, 6-8 évesek már aktívan tanulják a csipkeverést. Élvezik, hogy tanulnak tőlünk, örülnek, hogy köztünk lehetnek, s közben sokat mesélünk nekik a régi időkről, hogy hogyan is készült a csipke - mesélte a népi iparművész.
Az előadó kérdésünkre elmondta, a höveji csipkét szeretnék levédetni, mivel sokan készítik már, de nem az eredeti motívumokkal.
Az asszonykör soron következő összejövetele júniusban lesz, amikor is Somlószőlősre kirándulnak.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!