Demokrácia és jogállam – Kolláth György vendégeskedett a Petőfi Asztaltársaságnál
2013-03-02 01:03:06 | cikk: pt | fotó: pt |
A magánjog viszonyaiban recseg-ropog, de fennáll a jogállam, viszont a politikában, a közjog világában már nem – vélekedik dr. Kolláth György ügyvéd, közigazgatási és alkotmányjogász, aki pénteken délután a Petőfi Asztaltársaság vendége volt.
Az asztaltársaság soron következő összejövetelére csordultig megtelt az egyik belvárosi étterem különterme. Az egybegyűlteket Kerecsényi Zoltán, a Petőfi Asztaltársaság ügyvivője köszöntötte, majd röviden bemutatta a civil szervezet aktuális vendégét.
A bevezető mondatok után Kolláth György nem habozott sokat, belefogott Demokratikus jogállam: jog-álom? című, vetítéssel illusztrált előadásába. Noha az előadóra jellemző humorral és jellegzetes beszédtechnikával felvértezett prezentáció a jogtudomány bonyolult világába kalauzolta a hallgatóságot, az elhangzottak végig közérthetőek voltak.
Az ismert alkotmányjogász kiindulópontként felidézte az első pápai látogatását. Mint mondta, annak idején a Belügyminisztérium miniszteri biztosaként azért érkezett városunkba, hogy a szovjet csapatkivonás tennivalóiról egyeztessen. – Előre jelezték, nehéz megbeszélés lesz, ugyanis erős a bizalmatlanság a régi vágásúnak vélt BM iránt. A nyilvános tárgyaláson mindenki jelen volt, aki helyben számít. Aztán fél óra múltán hinni, bízni kezdtünk egymás szándékában és szavaiban, mindez pedig a szovjetek kivonulásának végéig megmaradt. Kevés közügy oldódott meg a rendszerváltozás nyomán oly’ perfekt és békés módon, mint éppen ez. Példaértékű volt, ami akkor többek között Pápán történt, és ami mára a közpolitikából eltűnt. Azt a légkört kellene visszahozni Magyarországra, ami 1989-90 körül hazánkban kialakult. Abból a nemzeti egységből mára szinte semmi sem maradt – fejtegette Kolláth György.
Kijelentette, demokráciát csinálni demokraták nélkül nem lehet. Szavai alapján a jól működő demokráciához öntudatos, jogaikban bízó, a közügyek iránt elkötelezett emberek kellenek, akik élnek szavazati jogukkal.
Az alkotmányjogász szerint a közjog, a politika világában már nem, de a magánjogi viszonyokban fennáll a jogállam. – Vásárolhatunk autót, köthetünk házasságot, elválhatunk, tehát a magánjog, a civiljog viszonyaiban recseg-ropog ugyan, de fennáll a jogállam, hiszen a jog szabályozza az életünket. Ellenben a közjogból kiveszett a minőség, kiveszett a jogállamiság. A közjogi viszonyok tekintetében talán tíz százalékban beszélhetünk jogállamról: van parlament és úgy-ahogy működik is. Vannak alkotmányos szervek, azok között viszont nincs kölcsönös, jóhiszemű együttműködés. Akkor lesz jogállam, ha mindez megváltozik.
– Kétfajta alkotmányjogász létezik – mondta el kérdésünkre Kolláth György. – Van, aki az alkotmányjogot oktatja, kutatja és e tárgyban publikál. Ez volnék én. Az alkotmányjogászok másik fele olyan politikus, aki a párt frakciójával egyeztet, és alkotmányjogászként közzéteszi az álláspontját. Én sohasem akartam politikus lenni. Sokszor mondták nekem, hogy jó dumám van, próbálkozzak meg a politikai pályával. Nem vonzott a dolog. Igyekszem független lenni. Hangsúlyozom, független vagyok, nem pedig semleges. Van egy alkotmányos értékrendem – ez talán a baloldali értékrendhez áll a legközelebb –, de amikor szakmáról van szó, szigorúan a tudományos szempontokat veszem figyelembe. A 2002 és 2008 közötti szocialista kormányok idején az én csapatom nyújtotta be a legtöbb alkotmánybírósági indítványt. Hiszen vannak, akiknek az a dolga, hogy észrevegye és szóvá tegye a hibákat. Tehát azáltal segítsen, hogy javítani akar. Most is sok AB-indítványt nyújtanánk be, ha megvolna erre a lehetőség, azonban nagyrészt el vagyunk attól zárva, hogy segítsünk. Ne feledjük, nem az a vétkes, aki észrevette, majd szóvá tette a hibát, hanem aki elkövette és úgy hagyta. Amikor közjogról van szó, semmifajta turpisság sem megengedhető.
Az asztaltársaság vendége rámutatott, az alapvető jogok örökérvényűek, azoknak a kibővülése várható, mintsem a szűkítése, a kor követelményeihez való hozzászabása. – Azt látom, hogy ezek az alkotmányos jogok nem szűkülnek, hanem bővülnek. Az embereket megillető jogokat nem visszanyesni, hanem kiteljesíteni kell – jelentette ki az alkotmányjogász.Kolláth György az előadása után a közönség kérdéseire is válaszolt.
Az asztaltársaság soron következő összejövetelére csordultig megtelt az egyik belvárosi étterem különterme. Az egybegyűlteket Kerecsényi Zoltán, a Petőfi Asztaltársaság ügyvivője köszöntötte, majd röviden bemutatta a civil szervezet aktuális vendégét.
A bevezető mondatok után Kolláth György nem habozott sokat, belefogott Demokratikus jogállam: jog-álom? című, vetítéssel illusztrált előadásába. Noha az előadóra jellemző humorral és jellegzetes beszédtechnikával felvértezett prezentáció a jogtudomány bonyolult világába kalauzolta a hallgatóságot, az elhangzottak végig közérthetőek voltak.
Az ismert alkotmányjogász kiindulópontként felidézte az első pápai látogatását. Mint mondta, annak idején a Belügyminisztérium miniszteri biztosaként azért érkezett városunkba, hogy a szovjet csapatkivonás tennivalóiról egyeztessen. – Előre jelezték, nehéz megbeszélés lesz, ugyanis erős a bizalmatlanság a régi vágásúnak vélt BM iránt. A nyilvános tárgyaláson mindenki jelen volt, aki helyben számít. Aztán fél óra múltán hinni, bízni kezdtünk egymás szándékában és szavaiban, mindez pedig a szovjetek kivonulásának végéig megmaradt. Kevés közügy oldódott meg a rendszerváltozás nyomán oly’ perfekt és békés módon, mint éppen ez. Példaértékű volt, ami akkor többek között Pápán történt, és ami mára a közpolitikából eltűnt. Azt a légkört kellene visszahozni Magyarországra, ami 1989-90 körül hazánkban kialakult. Abból a nemzeti egységből mára szinte semmi sem maradt – fejtegette Kolláth György.
Kijelentette, demokráciát csinálni demokraták nélkül nem lehet. Szavai alapján a jól működő demokráciához öntudatos, jogaikban bízó, a közügyek iránt elkötelezett emberek kellenek, akik élnek szavazati jogukkal.
Az alkotmányjogász szerint a közjog, a politika világában már nem, de a magánjogi viszonyokban fennáll a jogállam. – Vásárolhatunk autót, köthetünk házasságot, elválhatunk, tehát a magánjog, a civiljog viszonyaiban recseg-ropog ugyan, de fennáll a jogállam, hiszen a jog szabályozza az életünket. Ellenben a közjogból kiveszett a minőség, kiveszett a jogállamiság. A közjogi viszonyok tekintetében talán tíz százalékban beszélhetünk jogállamról: van parlament és úgy-ahogy működik is. Vannak alkotmányos szervek, azok között viszont nincs kölcsönös, jóhiszemű együttműködés. Akkor lesz jogállam, ha mindez megváltozik.
– Kétfajta alkotmányjogász létezik – mondta el kérdésünkre Kolláth György. – Van, aki az alkotmányjogot oktatja, kutatja és e tárgyban publikál. Ez volnék én. Az alkotmányjogászok másik fele olyan politikus, aki a párt frakciójával egyeztet, és alkotmányjogászként közzéteszi az álláspontját. Én sohasem akartam politikus lenni. Sokszor mondták nekem, hogy jó dumám van, próbálkozzak meg a politikai pályával. Nem vonzott a dolog. Igyekszem független lenni. Hangsúlyozom, független vagyok, nem pedig semleges. Van egy alkotmányos értékrendem – ez talán a baloldali értékrendhez áll a legközelebb –, de amikor szakmáról van szó, szigorúan a tudományos szempontokat veszem figyelembe. A 2002 és 2008 közötti szocialista kormányok idején az én csapatom nyújtotta be a legtöbb alkotmánybírósági indítványt. Hiszen vannak, akiknek az a dolga, hogy észrevegye és szóvá tegye a hibákat. Tehát azáltal segítsen, hogy javítani akar. Most is sok AB-indítványt nyújtanánk be, ha megvolna erre a lehetőség, azonban nagyrészt el vagyunk attól zárva, hogy segítsünk. Ne feledjük, nem az a vétkes, aki észrevette, majd szóvá tette a hibát, hanem aki elkövette és úgy hagyta. Amikor közjogról van szó, semmifajta turpisság sem megengedhető.
Az asztaltársaság vendége rámutatott, az alapvető jogok örökérvényűek, azoknak a kibővülése várható, mintsem a szűkítése, a kor követelményeihez való hozzászabása. – Azt látom, hogy ezek az alkotmányos jogok nem szűkülnek, hanem bővülnek. Az embereket megillető jogokat nem visszanyesni, hanem kiteljesíteni kell – jelentette ki az alkotmányjogász.Kolláth György az előadása után a közönség kérdéseire is válaszolt.
Képek:
Címkék:
Petőfi Asztaltársaság
| demokrácia
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!