Régi pápai üzemekre emlékeztek a Honismereti Körben
2013-02-21 11:39:42 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
Megtartotta februári összejövetelét a Várostörténeti Honismereti Kör. A foglalkozásnak a Pápai Pedagógus Művelődési Ház adott otthont. Ezúttal Fejes Sándor helytörténész beszélt a régi pápai üzemekről, vagyis a Hungária Műtrágya-, Kénsav- Vegyipari Rt-ről, a Közvágóhídról és a Jéggyárról. - Pápa városának a XX. század elején 20.150 fő volt a lakossága. Ezen belül erőteljesen nőtt az iparban foglalkoztatottak aránya. Elég magas volt a gyermekkorúak száma. A létszámemelkedés és az eltartottak száma pedig indokolttá tették, hogy a munkalehetőségek száma megnövekedjen. Az időközben beindult három nagyobb üzemnek (dohánygyár, szövőgyár, kékfestő üzem) mindössze 1300 fő munkáslétszáma volt. 1912-ben nyílt meg a Magyar Általános Kénsav-, Műtrágya- és Vegyipari Rt. A termelés bővítése tette lehetővé, hogy Budapest mellett Pápán is gyártelepet hozzanak létre, ami a Tarczy-majorban épült fel. A gyár elsősorban csontlisztet, csontzsírt és csontenyvet állított elő nyers csontok feldolgozásával. A 100 millió korona költséggel létesített üzemben mintegy 40 ember dolgozott rendkívül egészségtelen körülmények között. 1930-ban végleg leállt a termelés. Feladatait a törzsgyár vette át. Pápán aztán kihasználatlanul álltak a gyár épületei. Senki nem tartott rájuk igényt. Sajnos a II. világháború alatt a csendőrök nagy csarnokba terelték a városi gettóból a pápai és járási zsidó lakosságot.1959-ben aztán átvette az Elekthermax Gyár és II. telepként működtette - mesélte Fejes Sándor.A helytörténész a Közvágóhídról is beszélt.
- A két vágócsarnok akkor napi 40-50 mázsa élőállat vágására alkalmas kapacitással rendelkezett. Hetente két napon történt vágás, ekkor 20-25 sertést és 10-15 marhát vágtak. A Vágóhídnak nemcsak az állatok levágása volt a feladata, hanem azok feldarabolása, kicsontozása, nyúzása, előkészítése is. A Vágóhíd kb. 100 főt foglalkoztatott, igazgatója dr. Pápai Lajos volt. A harmadik munkahely a Vágóhíddal párhuzamosan teremtődött meg, vagyis a Jéggyár, a Jégüzem. Az időjárási viszonyok figyelembe vételével, miután megtörtént az állatok levágása, feldolgozása, a nyers húst azonnal hűteni kellett, tehát ezért volt szükség a jéghűtésre. A szükséges jég biztosítása a városban kétirányú volt, a téli hónapokra kieresztették a Tapolca-patak vizét. Itt a víz sok esetben 20-30 cm vastagságig átfagyott és ezt feldarabolva a hentesek pincéibe és jégvermeikbe hordatták le, amivel szinte egész nyáron tudtak hűteni. Az ipari jéggyártás az ipari forradalom gyermeke. Nagyobb városokban többféle, több formájú jeget is csináltak. A jéggyártást a hűtőgépek fokozott gyártása visszaszorította - mondta a helytörténész.A kör soron következő összejövetele március 20-án lesz, amikor is Nagyváradi József helytörténész tart majd előadást.
- A két vágócsarnok akkor napi 40-50 mázsa élőállat vágására alkalmas kapacitással rendelkezett. Hetente két napon történt vágás, ekkor 20-25 sertést és 10-15 marhát vágtak. A Vágóhídnak nemcsak az állatok levágása volt a feladata, hanem azok feldarabolása, kicsontozása, nyúzása, előkészítése is. A Vágóhíd kb. 100 főt foglalkoztatott, igazgatója dr. Pápai Lajos volt. A harmadik munkahely a Vágóhíddal párhuzamosan teremtődött meg, vagyis a Jéggyár, a Jégüzem. Az időjárási viszonyok figyelembe vételével, miután megtörtént az állatok levágása, feldolgozása, a nyers húst azonnal hűteni kellett, tehát ezért volt szükség a jéghűtésre. A szükséges jég biztosítása a városban kétirányú volt, a téli hónapokra kieresztették a Tapolca-patak vizét. Itt a víz sok esetben 20-30 cm vastagságig átfagyott és ezt feldarabolva a hentesek pincéibe és jégvermeikbe hordatták le, amivel szinte egész nyáron tudtak hűteni. Az ipari jéggyártás az ipari forradalom gyermeke. Nagyobb városokban többféle, több formájú jeget is csináltak. A jéggyártást a hűtőgépek fokozott gyártása visszaszorította - mondta a helytörténész.A kör soron következő összejövetele március 20-án lesz, amikor is Nagyváradi József helytörténész tart majd előadást.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!