A pápai múmia egy egyiptológus szemével - folytatódik a "Kincstár-projekt"

2013-01-31 22:34:45 | cikk: mo |

Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetője volt a Dunántúli Református Kincstár projekt tematikus foglalkozássorozatának mai vendége. A szakember izgalmas kérdésekre adott választ előadása során: beszélgetett a diákokkal a Pápai Református Gyűjteményekben őrzött különleges koporsóról és a múmiáról, feltárta e féltve őrzött kincsek eredetét, majd vetített-képes előadásában részletezte az egyiptomi kultúra misztikus világát, megválaszolt olyan kérdéseket, hogy miért balzsamozták, mumifikálták halottaikat az egyiptomiak, mi történt a testekkel haláluk után vagy hogy miért temetkeztek díszes koporsókba? Ilyen és ehhez hasonló ismeretekkel lehettek gazdagabbak a projektben résztvevő diákok a mai foglalkozás után.

Liptay Éva a foglalkozáson elmondta, ha nem lenne pontos információnk a koporsó származását illetően, akkor is egészen konkrétan megállapíthatnánk keletkezésének idejét, hiszen a koporsón található ábrázolások sok mindent elárulnak egy egyiptológus számára. A pápai koporsóról például tudjuk, hogy Hori volt egykori készíttetője és tulajdonosa, aki Ízisz és Horsziésze - vagyis Hórusz Ízisz fia - papja volt Akhmim templomában. A koporsón található ábrázolások elemzése során kiderült, hogy a koporsó a XX. dinasztia idején, vagyis az Újbirodalom végén (Kr. e. 1186-1070) készülhetett, tehát Hori e mintegy száz évet felölelő időszakban élt és működött Akhmimban. Ez a világon nagyon ritka darab, hiszen ebből a típusból körülbelül öt-hat darab van az egész világon. Így például a Louvre-ban, Koppenhágában, Berlinben vagy Ausztráliában. Persze az is nagyon izgalmas, hogy a koporsóban nem Hori múmiája nyugszik. Hogy honnan lehet tudni mindezt? Onnan, hogy a múmián felfedezhető aranyozott díszítések jóval későbbiek, mint a koporsó.

- A másik kérdés, hogy akkor hogyan, mikor került oda? Lehetséges, hogy másodlagos betemetkezés volt, hiszen az egyiptomiaknál nem volt ritka az, hogy egy üres koporsóba valaki újratemetkezett. Ez elég bizarr, de náluk megszokott dolog volt. Azonban nem biztos, hogy az ókorban történt a temetkezés. Nagyon izgalmas ezen darabok 19. századi történelme is, hiszen tudjuk, hogy az egyiptomi műkereskedők előszeretettel rakosgattak össze teljesen különböző korból származó tárgyakat, dolgokat, mivel úgy gondolták, így jobban eladható. Úgyhogy könnyen lehet, hogy valaki ebbe a koporsóba belerakott egy teljesen más korból származó múmiát – magyarázta az előadó.

Liptay Éva beszámolt arról is, a jövőben több másik, Magyarországon őrzött múmiával egyetemben magyar nyelven fogják publikálni azokat az igencsak nagy jelentőséggel bíró tudományos kutatásokat, melyek alapját a Szépművészeti Múzeum 2011-ben elindított Múmia-projektje képezi. A projekthez csatlakozott a pápai gyűjtemények is, amelynek lényege, hogy a Magyarországon található összesen 7 db múmia komplex vizsgálatát végzik el. Így valósulhatott meg a pápai múmia CT-vizsgálata is, a testet még tavaly az Országos Mentőszolgálat munkatársai szállították Győrbe, az Euromedic Diagnosztikai Központba, ahol dr. Pohárnok László főorvos és dr. Fóthi Erzsébet antropológus irányítása mellett sikeresen lezajlott a vizsgálat. Az eredmények kiértékelése jelenleg is folyik – tájékoztatott a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetője.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!