Juszt is megmondta a magáét – Újabb neves újságíró járt a Petőfi Asztaltársaságnál
2012-12-12 11:18:08 | cikk: pt | fotó: pt |
– Akárki akármit mond, Magyarországon jelenleg nincsen szabad sajtó. Amikor a médiának több mint a 90 százaléka egy kézben van – és ez teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali kéz –, akkor onnantól kezdve nem beszélhetünk szabad sajtóról – vélekedik Juszt László újságíró, szerkesztő-riporter, aki kedd délután a Petőfi Asztaltársaság vendége volt.
A neves, elismert zsurnalisztát Kerecsényi Zoltán, a Petőfi Asztaltársaság ügyvivője mutatta be az egyik belvárosi étteremben szép számban megjelenő érdeklődőknek. Ezt követően Grőber Attila, a civil szervezet másik ügyvivője indította el a beszélgetést, amely a vendégnek köszönhetően az első pillanattól kezdve nem a megszokott módon zajlott.
Juszt László hamar bevonta a diskurzusba a közönséget is, láthatóan érdekelte őt a helyeik véleménye, akik bátran feltették kérdéseiket és közzétették gondolataikat.
– A beszélgetés lényege szerintem az, hogy megtudom, mit gondolnak mások. Engem sokkal jobban érdekel, hogy mennyivel többet tudok meg az itt ülő emberektől, mint ők tőlem – árulta el még a rendezvény kezdete előtt a média pápai munkatársainak az ismert tévés személyiség. Mint mondta, stílusát a munkájában és a magánéletében is mindig megőrzi, ugyanúgy beszélget otthon, mint a tévékamerák előtt.Juszt László az estébe nyúló alkalom során többféle témáról beszélt a jelenlévőknek, de leginkább aktuálpolitikai kérdések kerültek terítékre, közben pedig kőkemény kormánykritikák fogalmazódtak meg. Ugyanakkor az újságíró elmondta azt is, szerinte a szocialista párt legnagyobb bűne az, hogy a rendszerváltás óta nem foglalkozott a jövő építésével.
Emellett – a beszélgetés legérdekesebb részeként – megtudhattunk néhány dolgot a televíziós és rádiós újságírásról, valamint egyes társadalmi problémák sem maradtak érintetlenül. Juszt László úgy fogalmazott, felháborítja a közöny, amivel mindkét politikai oldal viszonyul a köz dolgaihoz Magyarországon, ezért sem foglalkozik már politikai interjúkkal – saját szavai szerint: „nem idegesítem magam ilyenekkel”. Mindent egybevetve pedig rendkívül borúlátó a jövővel kapcsolatban.
Kérdésünkre megerősítette, még az internet egyre nyomasztóbb térhódítása ellenére is állítja, nincsen szabad sajtó Magyarországon. Mindezt azzal indokolta, meglátása alapján még mindig sokkal kevesebb ember használja az internetet, mint ahány például nézi a közszolgálati tévét. – Ha szabadon készülhetnének azok a műsorok, amik közcélt szolgálnak, ha például A tévé ügyvédje című műsort valaki más folytathatja helyettem a közszolgálati televízióban, akkor gondolom majd, hogy visszatér a sajtószabadság – fűzte hozzá a Magyar Televízió korábbi emblematikus alakja.Grőber Attila a beszélgetés elején a szerinte nem megfelelően működő sajtószabadság kérdésével kapcsolatban pápai példákat említett. Mint mondta: előfordult, hogy az egyik városi hírportálon a cikkek címével sértették a sajtószabadságot az MSZP kárára, a televízióban pedig úgy is lehet vágni, manipulálni a képeket, hogy egyes személyek szándékosan kövérebbnek, míg mások vékonyabbnak tűnjenek. Bevallom, először nem tudtam eldönteni, hogy a Petőfi Asztaltársaság ügyvivője viccnek szánta-e ezeket a mondatokat vagy éppen komolyan gondolta őket, de mivel a szituációt feloldó nevetés elmaradt, utóbbi variációt tartom valószínűnek. A sajtószabadság jegyében ezért az alábbiakban közzétenném a szubjektív, szigorúan építő jellegű véleményemet a Juszt-beszélgetéssel kapcsolatban.
Juszt László stílusát, életfilozófiáját, politikai nézeteit lehet szeretni vagy nem szeretni, azonban azt nehéz lenne vitatni, hogy a magyar újságírás egyik legendás alakját tisztelhetjük a személyében. Ezért, ha egy ilyen kaliberű személy érkezik egy magát civil szervezetként aposztrofáló szervezethez, a beszélgetés moderátorának/moderátorainak szerencsésebb lenne megtartaniuk a megfelelő arányérzéket, és a tömény politikában történő dagonyázás helyett a vendég szakterületére koncentrálni. Juszt László esetében számos érdekes téma kínálkozott (volna) Horn Gyula interjúkra történő felkészítésétől kezdve a hírhedt orosz bérgyilkosos ügyön keresztül egészen a tervben lévő Vlagyimir Putyin-interjúig. Ehelyett sokszor a náciveszély, a demokrácia, a kétharmados többség vagy éppen a kormányváltás taglalása vitte el a drága időt a keddi alkalmon.Ha sajtószabadság van a városban, akkor minden bizonnyal nyilvánossá válhatnak az ellentétes, adott esetben az egyik fél számára kellemetlen, ne adj’ Isten sértő vélemények is, amik közül majd az olvasó/néző/hallgató eldönti, melyikkel tud azonosulni és melyikkel nem ért egyet. (Nem mellékesen a véleménykülönbség pedig remélhetőleg nem von maga után sértődéseket.)
Szóval működik a sajtószabadság a városunkban?
A neves, elismert zsurnalisztát Kerecsényi Zoltán, a Petőfi Asztaltársaság ügyvivője mutatta be az egyik belvárosi étteremben szép számban megjelenő érdeklődőknek. Ezt követően Grőber Attila, a civil szervezet másik ügyvivője indította el a beszélgetést, amely a vendégnek köszönhetően az első pillanattól kezdve nem a megszokott módon zajlott.
Juszt László hamar bevonta a diskurzusba a közönséget is, láthatóan érdekelte őt a helyeik véleménye, akik bátran feltették kérdéseiket és közzétették gondolataikat.
– A beszélgetés lényege szerintem az, hogy megtudom, mit gondolnak mások. Engem sokkal jobban érdekel, hogy mennyivel többet tudok meg az itt ülő emberektől, mint ők tőlem – árulta el még a rendezvény kezdete előtt a média pápai munkatársainak az ismert tévés személyiség. Mint mondta, stílusát a munkájában és a magánéletében is mindig megőrzi, ugyanúgy beszélget otthon, mint a tévékamerák előtt.Juszt László az estébe nyúló alkalom során többféle témáról beszélt a jelenlévőknek, de leginkább aktuálpolitikai kérdések kerültek terítékre, közben pedig kőkemény kormánykritikák fogalmazódtak meg. Ugyanakkor az újságíró elmondta azt is, szerinte a szocialista párt legnagyobb bűne az, hogy a rendszerváltás óta nem foglalkozott a jövő építésével.
Emellett – a beszélgetés legérdekesebb részeként – megtudhattunk néhány dolgot a televíziós és rádiós újságírásról, valamint egyes társadalmi problémák sem maradtak érintetlenül. Juszt László úgy fogalmazott, felháborítja a közöny, amivel mindkét politikai oldal viszonyul a köz dolgaihoz Magyarországon, ezért sem foglalkozik már politikai interjúkkal – saját szavai szerint: „nem idegesítem magam ilyenekkel”. Mindent egybevetve pedig rendkívül borúlátó a jövővel kapcsolatban.
Kérdésünkre megerősítette, még az internet egyre nyomasztóbb térhódítása ellenére is állítja, nincsen szabad sajtó Magyarországon. Mindezt azzal indokolta, meglátása alapján még mindig sokkal kevesebb ember használja az internetet, mint ahány például nézi a közszolgálati tévét. – Ha szabadon készülhetnének azok a műsorok, amik közcélt szolgálnak, ha például A tévé ügyvédje című műsort valaki más folytathatja helyettem a közszolgálati televízióban, akkor gondolom majd, hogy visszatér a sajtószabadság – fűzte hozzá a Magyar Televízió korábbi emblematikus alakja.Grőber Attila a beszélgetés elején a szerinte nem megfelelően működő sajtószabadság kérdésével kapcsolatban pápai példákat említett. Mint mondta: előfordult, hogy az egyik városi hírportálon a cikkek címével sértették a sajtószabadságot az MSZP kárára, a televízióban pedig úgy is lehet vágni, manipulálni a képeket, hogy egyes személyek szándékosan kövérebbnek, míg mások vékonyabbnak tűnjenek. Bevallom, először nem tudtam eldönteni, hogy a Petőfi Asztaltársaság ügyvivője viccnek szánta-e ezeket a mondatokat vagy éppen komolyan gondolta őket, de mivel a szituációt feloldó nevetés elmaradt, utóbbi variációt tartom valószínűnek. A sajtószabadság jegyében ezért az alábbiakban közzétenném a szubjektív, szigorúan építő jellegű véleményemet a Juszt-beszélgetéssel kapcsolatban.
Juszt László stílusát, életfilozófiáját, politikai nézeteit lehet szeretni vagy nem szeretni, azonban azt nehéz lenne vitatni, hogy a magyar újságírás egyik legendás alakját tisztelhetjük a személyében. Ezért, ha egy ilyen kaliberű személy érkezik egy magát civil szervezetként aposztrofáló szervezethez, a beszélgetés moderátorának/moderátorainak szerencsésebb lenne megtartaniuk a megfelelő arányérzéket, és a tömény politikában történő dagonyázás helyett a vendég szakterületére koncentrálni. Juszt László esetében számos érdekes téma kínálkozott (volna) Horn Gyula interjúkra történő felkészítésétől kezdve a hírhedt orosz bérgyilkosos ügyön keresztül egészen a tervben lévő Vlagyimir Putyin-interjúig. Ehelyett sokszor a náciveszély, a demokrácia, a kétharmados többség vagy éppen a kormányváltás taglalása vitte el a drága időt a keddi alkalmon.Ha sajtószabadság van a városban, akkor minden bizonnyal nyilvánossá válhatnak az ellentétes, adott esetben az egyik fél számára kellemetlen, ne adj’ Isten sértő vélemények is, amik közül majd az olvasó/néző/hallgató eldönti, melyikkel tud azonosulni és melyikkel nem ért egyet. (Nem mellékesen a véleménykülönbség pedig remélhetőleg nem von maga után sértődéseket.)
Szóval működik a sajtószabadság a városunkban?
Képek:
Címkék:
Petőfi Asztaltársaság
| újságírás
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!