A génmódosítás nem Istenjátszás – dr. Sági László volt a KÉSZ vendége
2012-12-07 22:50:51 | cikk: HuHa |
A növények génmódosítása olyan eljárás, melynek során olyan növényekbe – melyek már egyébként tíz-húsz-harmincezer gént tartalmaznak – még egy vagy néhány plusz gént hozzáadunk, aminek az a célja, hogy valamilyen gazdasági vagy a fogyasztó számára egyéb hasznot jelentsen – magyarázta a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Pápai Csoportja ma esti rendezvényén dr. Sági László egyetemi magántanár. A kutató az elmúlt húsz évben Belgiumban a Leuveni Katolikus Egyetemen dolgozott, ahol a banán nemesítése, javítása volt a fő kutatási téma, hazatérve pedig a távoli hibridek előállítása, mint a búza-árpa, búza-kukorica és búza-rizs keresztezése a szakterülete. Ezen keresztül kutatják, hogy melyek azok a mechanizmusok, amik alapján egy faj befogadja egy idegen faj kromoszómáját vagy kilöki.
-Elég keveset képzelünk Istenről, ha azt gondoljuk, hogy már ezzel be tudunk avatkozni az ő birodalmába. Azt gondolom, hogy ez még nagyon kevés ahhoz, hogy Istenjátszás legyen – mondta el véleményét a génmódosítási kutatásokról, hozzátéve – azok az eszközök, amiket a génbevitel során használunk, természetes eszközök, általában baktériumok, amibe a géneket beépítjük. A kutató szerint növények génmódosítása olyan technika, melynek vannak ígéretei, de nyilván rossz szándékú ember rossz célra is tudja használni. Dr. Sági László arról is szólt, a világon a genetikai módosítással előállított növények 90-95 százaléka kísérleti célú, vagyis azt a célt szolgálja, hogy egy-egy gén funkcióját kutassák és a hasznos, potenciállal rendelkező géneket megismerjék.
-Hogy ezekből mikor és hogyan lesz kereskedelemben kapható termék, az további stratégiai és egyéb döntés eredménye. A mai forgalomban lévő genetikailag módosított növények nagyon szigorú biztonsági ellenőrzéseken mennek át, sokkal szigorúbbakon, mint a hagyományos nemesítéssel előállított növények – fogalmazott. Belgiumi kutatásaival kapcsolatban elmondta, a banán olyan növény, melynek javítására más eszköz nem áll rendelkezésre, hiszen a banán steril (nincs benne mag), így hagyományos úton keresztezéssel nem lehet javítani. Munkájuk során kidolgozták a banán szövettenyésztését, genetikai módosítását, és olyan növényeket állítottak elő, melyeket ma már szabadföldben tesztelnek, de nincsenek még forgalomban.
Dr. Sági László előadása „A génmódosított növények szép új világa (?)” címet viselte és nem véletlenül volt a végén a zárójelbe tett kérdőjel. A kutató ugyanis szándékosan nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy mindenki maga döntse el, hogy a szép új világot ezzel vagy enélkül képzeli el, s azt is hozzátette, a tudósok, akik ezzel foglalkoznak sem akarják „lenyomni az emberek a torkán”. A KÉSZ vendége a génmódosítás három területét tekintette át előadásában, ismertette a géntechnológia alapjait, bemutatta azokat a módszereket, amelyekkel ma a genetikailag módosított növényeket előállítják és beszélt az alkalmazási területekről, emellett pedig kitért az etikai, hitbéli kérdésekre is.
-Elég keveset képzelünk Istenről, ha azt gondoljuk, hogy már ezzel be tudunk avatkozni az ő birodalmába. Azt gondolom, hogy ez még nagyon kevés ahhoz, hogy Istenjátszás legyen – mondta el véleményét a génmódosítási kutatásokról, hozzátéve – azok az eszközök, amiket a génbevitel során használunk, természetes eszközök, általában baktériumok, amibe a géneket beépítjük. A kutató szerint növények génmódosítása olyan technika, melynek vannak ígéretei, de nyilván rossz szándékú ember rossz célra is tudja használni. Dr. Sági László arról is szólt, a világon a genetikai módosítással előállított növények 90-95 százaléka kísérleti célú, vagyis azt a célt szolgálja, hogy egy-egy gén funkcióját kutassák és a hasznos, potenciállal rendelkező géneket megismerjék.
-Hogy ezekből mikor és hogyan lesz kereskedelemben kapható termék, az további stratégiai és egyéb döntés eredménye. A mai forgalomban lévő genetikailag módosított növények nagyon szigorú biztonsági ellenőrzéseken mennek át, sokkal szigorúbbakon, mint a hagyományos nemesítéssel előállított növények – fogalmazott. Belgiumi kutatásaival kapcsolatban elmondta, a banán olyan növény, melynek javítására más eszköz nem áll rendelkezésre, hiszen a banán steril (nincs benne mag), így hagyományos úton keresztezéssel nem lehet javítani. Munkájuk során kidolgozták a banán szövettenyésztését, genetikai módosítását, és olyan növényeket állítottak elő, melyeket ma már szabadföldben tesztelnek, de nincsenek még forgalomban.
Dr. Sági László előadása „A génmódosított növények szép új világa (?)” címet viselte és nem véletlenül volt a végén a zárójelbe tett kérdőjel. A kutató ugyanis szándékosan nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy mindenki maga döntse el, hogy a szép új világot ezzel vagy enélkül képzeli el, s azt is hozzátette, a tudósok, akik ezzel foglalkoznak sem akarják „lenyomni az emberek a torkán”. A KÉSZ vendége a génmódosítás három területét tekintette át előadásában, ismertette a géntechnológia alapjait, bemutatta azokat a módszereket, amelyekkel ma a genetikailag módosított növényeket előállítják és beszélt az alkalmazási területekről, emellett pedig kitért az etikai, hitbéli kérdésekre is.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!