Névadója előtt tisztelgett a Petőfi Asztaltársaság
2012-11-09 01:11:09 | cikk: pt | fotó: pt |
Petőfinek a legjobb kritikusa saját maga volt. A Pápán írt verseit tulajdonképpen nem is verseknek nevezte, hanem iskolai gyakorlatoknak, és neki volt igaza. Ugyanis ezek még nem igazi versek – fogalmazott Veress Zsuzsa, a pápai református gimnázium tanára a Petőfi Asztaltársaság tegnap délutáni összejövetelén.
A civil szervezet ezúttal névadója tiszteletére szervezte meg aktuális rendezvényét, amely tulajdonképpen egy Petőfi-emlékestet takart. Az esemény apropóját az adta, hogy a legendás költő 170 évvel ezelőtt cserélte le Pápán vezetéknevét Petrovicsról Petőfire.
Kerecsényi Zoltán, az asztaltársaság egyik ügyvivője köszöntötte a belvárosi éttermet megtöltő közönséget, akik ezt követően Veress Zsuzsa számos érdekességet felvonultató, az elejétől a végéig élvezetes előadását hallhatták Petőfi Pápán címmel. Megtudhattuk például, hogy Petőfi finoman fogalmazva is renitens diáknak számított, a pápai református gimnáziumban töltött egy tanéve alatt az összes fegyelmezési lehetőséget kimerítette. A tanárnő rámutatott, szülei folyamatos költözködése, valamint az ebből fakadó állandó iskola- és közösségváltás is közrejátszott benne, hogy Petőfi nem volt jó tanuló.
– Habár a neves tanintézet azóta is büszke a híres költőre, az igazsághoz hozzátartozik, hogy Petőfinek Pápán lett elege az iskolába járásból. A példája is alátámasztja, hogy a problémás, de tehetséges diákok kezelésére nem árt jobban odafigyelniük a tanároknak – fűzte hozzá egy mosoly kíséretében az előadó. Mint mondta, az akkoriban 18 éves pápai Petőfinek messze nem volt még egyértelmű a kimagasló tehetsége. Azonban már birtokában volt azon tulajdonságoknak, amik a későbbiekben korszakalkotó egyéniséggé emelték: a rendkívül erős verskezdésnek, a remek komponálási készségnek, a kiváló humorérzéknek, illetve csírájában a témáknak is – emelte ki Veress Zsuzsa.
Az emlékest másik előadójaként dr. Ács Anna muzeológus Petőfi Sándor és Jókai Mór nevezetes barátságáról beszélt a jelenlévőknek. – Ők ketten teljesen eltérő természetűek voltak, de barátságukban az ellentétes jellemvonások kiegészítették egymást. A pápai időszakuk még csak az ismerkedésről szólt. Később Kecskeméten, majd Budapesten teljesedett ki a barátságuk, amely felülkerekedett jellemvonásaik a különbözőségén, az eltérő családi háttéren, hiszen azonosak voltak az irodalmi célkitűzéseik. Arra törekedtek, hogy biztos polgári egzisztenciát teremtsenek maguknak az irodalomból, tehát ebből tudjanak megélni – hangsúlyozta Ács Anna.
Elmondása alapján Petőfi szinte testvérének tekintette Jókait, és ez az érzés kölcsönös volt közöttük. Jókai később a Petőfi Társaság első elnöke lett, amely szervezet Petőfi-relikviák gyűjtését, Petőfi-múzeum létrehozását, azaz Petőfi emlékének ápolását tűzte zászlajára.
A civil szervezet ezúttal névadója tiszteletére szervezte meg aktuális rendezvényét, amely tulajdonképpen egy Petőfi-emlékestet takart. Az esemény apropóját az adta, hogy a legendás költő 170 évvel ezelőtt cserélte le Pápán vezetéknevét Petrovicsról Petőfire.
Kerecsényi Zoltán, az asztaltársaság egyik ügyvivője köszöntötte a belvárosi éttermet megtöltő közönséget, akik ezt követően Veress Zsuzsa számos érdekességet felvonultató, az elejétől a végéig élvezetes előadását hallhatták Petőfi Pápán címmel. Megtudhattuk például, hogy Petőfi finoman fogalmazva is renitens diáknak számított, a pápai református gimnáziumban töltött egy tanéve alatt az összes fegyelmezési lehetőséget kimerítette. A tanárnő rámutatott, szülei folyamatos költözködése, valamint az ebből fakadó állandó iskola- és közösségváltás is közrejátszott benne, hogy Petőfi nem volt jó tanuló.
– Habár a neves tanintézet azóta is büszke a híres költőre, az igazsághoz hozzátartozik, hogy Petőfinek Pápán lett elege az iskolába járásból. A példája is alátámasztja, hogy a problémás, de tehetséges diákok kezelésére nem árt jobban odafigyelniük a tanároknak – fűzte hozzá egy mosoly kíséretében az előadó. Mint mondta, az akkoriban 18 éves pápai Petőfinek messze nem volt még egyértelmű a kimagasló tehetsége. Azonban már birtokában volt azon tulajdonságoknak, amik a későbbiekben korszakalkotó egyéniséggé emelték: a rendkívül erős verskezdésnek, a remek komponálási készségnek, a kiváló humorérzéknek, illetve csírájában a témáknak is – emelte ki Veress Zsuzsa.
Az emlékest másik előadójaként dr. Ács Anna muzeológus Petőfi Sándor és Jókai Mór nevezetes barátságáról beszélt a jelenlévőknek. – Ők ketten teljesen eltérő természetűek voltak, de barátságukban az ellentétes jellemvonások kiegészítették egymást. A pápai időszakuk még csak az ismerkedésről szólt. Később Kecskeméten, majd Budapesten teljesedett ki a barátságuk, amely felülkerekedett jellemvonásaik a különbözőségén, az eltérő családi háttéren, hiszen azonosak voltak az irodalmi célkitűzéseik. Arra törekedtek, hogy biztos polgári egzisztenciát teremtsenek maguknak az irodalomból, tehát ebből tudjanak megélni – hangsúlyozta Ács Anna.
Elmondása alapján Petőfi szinte testvérének tekintette Jókait, és ez az érzés kölcsönös volt közöttük. Jókai később a Petőfi Társaság első elnöke lett, amely szervezet Petőfi-relikviák gyűjtését, Petőfi-múzeum létrehozását, azaz Petőfi emlékének ápolását tűzte zászlajára.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!