Katonai biztonság, gazdasági bizonytalanság
2012-10-05 00:29:46 | cikk: pt | fotó: pt |
Magyarországnak közvetlen módon nem kell biztonsági kihívásokkal szembenéznie – állítja Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetének igazgatója, aki biztonságpolitikával foglalkozó legfrissebb könyvét hozta el Pápára tegnap délután.
A szerző a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermében mutatta be a jelenlévőknek a Biztonsági tanulmányok – biztonságpolitika című kötetét, majd Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának igazgatójával beszélgetett a kiadvány témájáról.
Gazdag Ferenctől megtudtuk, új könyve elsősorban oktatási célokat szolgál, a biztonság és védelempolitika szakos egyetemistáknak készült, de a téma iránt érdeklődők sem unatkoznak majd a lapozgatása közben. De vajon mi, magyarok biztonságban érezhetjük-e magunkat a Kárpát-medencében? – Mivel részesei vagyunk az Európai Uniónak és a NATO-nak, a hagyományos, azaz a katonai biztonsági kihívások sávjában nincs gondunk. Ellenben a biztonság értelmezésének a szélesebb területein már akadhatnak problémáink. Ilyen például a természeti környezet alakulása, a klímaváltozás, vagy éppen az ország demográfiai mozgása. Hosszabb távon ezek a kérdések súlyosan érinthetik majd a gazdaságunkat és az ellátórendszereinket – tekintett előre Gazdag Ferenc. A pápai bázisrepülőtérrel kapcsolatban kifejtette, ha lenne olyan ellenségünk, aki fizikailag ártani akarna nekünk, akkor nyilván városunk is felkerülhetne a céllistára. Azonban a biztonságpolitikai szakember hangsúlyozta, a nemzetközi terrorizmus számára teljes mértékben érdektelen vagyunk. Tehát a magyar társadalom nyugodtan alhat: Magyarország nem célpontja a terrorizmusnak.
Tálas Péter elmondása szerint a második világháború után az úgynevezett kétpólusú rendszerben, amikor a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, illetve a szövetségi rendszereik álltak egymással szemben, akkor elsősorban a katonai biztonság számított kulcskérdésnek. A bipoláris világrend felbomlása óta, a rendszerváltás után már a gazdasági biztonság érdekli leginkább az európaiakat. – Ebből a szempontból 2008 óta nem vagyunk túl jó helyzetben sem Európában, sem pedig Magyarországon. Habár katonai értelemben mindenképpen biztonságban vagyunk, gazdasági tekintetben folyamatos kihívásokkal és állandó bizonytalansággal kell szembenéznünk. Ma, amikor rendkívüli intézkedések egész sorát kell meghoznia a kormányoknak és az Európai Uniónak, legfőképpen a gazdasági biztonság érdekli az embereket. A társadalom tagjai számára a biztos munkahely, az alacsony infláció a fontos, illetve az, hogy perspektívát lássanak maguk előtt – vélekedik Tálas Péter.
Mint mondta, a jelenlegi katonai biztonság döntően annak köszönhető, hogy Európában 1990-ben megszületett egy egyezmény, ami korlátozza a hagyományos fegyvereket a kontinensen. – Ez az egyezmény olyan szintre csökkentette le Európában a fegyveres erők kapacitását, hogy eszközök híján az itteni államok egyszerűen nem tudnák megtámadni egymást. Ráadásul mivel többségük tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is, a támadásnak még csak a szándéka sem merül fel. A modern külpolitikában egyébként sem a fegyverek az érdekérvényesítés fő eszközei, sokkal inkább a gazdasági befolyás, vagy a nemzetközi szerződések. Háborúk ugyan még vannak a világban, de az európai fegyveres erők döntően missziós tevékenységet folytatnak csupán – állapította meg Tálas Péter.
A szerző a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermében mutatta be a jelenlévőknek a Biztonsági tanulmányok – biztonságpolitika című kötetét, majd Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának igazgatójával beszélgetett a kiadvány témájáról.
Gazdag Ferenctől megtudtuk, új könyve elsősorban oktatási célokat szolgál, a biztonság és védelempolitika szakos egyetemistáknak készült, de a téma iránt érdeklődők sem unatkoznak majd a lapozgatása közben. De vajon mi, magyarok biztonságban érezhetjük-e magunkat a Kárpát-medencében? – Mivel részesei vagyunk az Európai Uniónak és a NATO-nak, a hagyományos, azaz a katonai biztonsági kihívások sávjában nincs gondunk. Ellenben a biztonság értelmezésének a szélesebb területein már akadhatnak problémáink. Ilyen például a természeti környezet alakulása, a klímaváltozás, vagy éppen az ország demográfiai mozgása. Hosszabb távon ezek a kérdések súlyosan érinthetik majd a gazdaságunkat és az ellátórendszereinket – tekintett előre Gazdag Ferenc. A pápai bázisrepülőtérrel kapcsolatban kifejtette, ha lenne olyan ellenségünk, aki fizikailag ártani akarna nekünk, akkor nyilván városunk is felkerülhetne a céllistára. Azonban a biztonságpolitikai szakember hangsúlyozta, a nemzetközi terrorizmus számára teljes mértékben érdektelen vagyunk. Tehát a magyar társadalom nyugodtan alhat: Magyarország nem célpontja a terrorizmusnak.
Tálas Péter elmondása szerint a második világháború után az úgynevezett kétpólusú rendszerben, amikor a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, illetve a szövetségi rendszereik álltak egymással szemben, akkor elsősorban a katonai biztonság számított kulcskérdésnek. A bipoláris világrend felbomlása óta, a rendszerváltás után már a gazdasági biztonság érdekli leginkább az európaiakat. – Ebből a szempontból 2008 óta nem vagyunk túl jó helyzetben sem Európában, sem pedig Magyarországon. Habár katonai értelemben mindenképpen biztonságban vagyunk, gazdasági tekintetben folyamatos kihívásokkal és állandó bizonytalansággal kell szembenéznünk. Ma, amikor rendkívüli intézkedések egész sorát kell meghoznia a kormányoknak és az Európai Uniónak, legfőképpen a gazdasági biztonság érdekli az embereket. A társadalom tagjai számára a biztos munkahely, az alacsony infláció a fontos, illetve az, hogy perspektívát lássanak maguk előtt – vélekedik Tálas Péter.
Mint mondta, a jelenlegi katonai biztonság döntően annak köszönhető, hogy Európában 1990-ben megszületett egy egyezmény, ami korlátozza a hagyományos fegyvereket a kontinensen. – Ez az egyezmény olyan szintre csökkentette le Európában a fegyveres erők kapacitását, hogy eszközök híján az itteni államok egyszerűen nem tudnák megtámadni egymást. Ráadásul mivel többségük tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is, a támadásnak még csak a szándéka sem merül fel. A modern külpolitikában egyébként sem a fegyverek az érdekérvényesítés fő eszközei, sokkal inkább a gazdasági befolyás, vagy a nemzetközi szerződések. Háborúk ugyan még vannak a világban, de az európai fegyveres erők döntően missziós tevékenységet folytatnak csupán – állapította meg Tálas Péter.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!