Előadás a problémás vasútvonalról
2012-09-20 10:48:15 | cikk: pt |
A Pápa-Csorna vasútvonal történetéről, működéséről hallhattak előadást az érdeklődők tegnap délután a Honismereti Kör aktuális összejövetelén, amelynek a Pedagógus Művelődési Ház adott otthont.
Fejes Sándor helytörténész, az alkalom előadója elmondta, rendkívül sok vita és huzavona övezte a Pápa-Csorna vasútvonal beindítását.
-1880-ig befejeződött az országban a főbb vasútvonalak kiépítése. Ezeket támogatta az állam, azaz az akkori Osztrák-Magyar Monarchia. Ellenben a szárnyvonalak már nem részesültek állami támogatásban. Az egyes körzetek önmaguk hozták létre a vasútvonalaikat, ha volt rá lehetőségük. A Pápa-Csorna vonal is az utóbbi kategóriába csúszott bele, és az évek alatt nehéz volt összeszedni azt a pénzmennyiséget, ami szükséges volt az elindításához - tudtuk meg Fejes Sándortól.
Hozzátette, Pápa közvéleménye nehezen emésztette meg, hogy Celldömölk lett Nyugat-Magyarország egyik vasúti központja. Pápa legfőképpen a Bakony miatt nem tölthetett be hasonló szerepet.
-Végül Fenyvesi Ferenc képviselő közbenjárásának is köszönhetően állami támogatást kapott a vonal megépítése. A 36,5 kilométer hosszú Pápa-Csorna szakasz 15 évnyi előkészület után egy év alatt megépült, 1896-ban lett kész. Ez a vasútvonal már a tervezésétől fogva sok vitát generált, de idővel elsimultak a nézeteltérések. Korábban annak ellenére sokan utaztak ezen a szakaszon, hogy nem jó a vonalvezetése, ugyanis nem érinti konkrétan a községeket, az állomások viszonylag messze esnek a falvaktól. 70-80 évig igazán jól működött ez a vonal, de ma már nagyon kevesen használják - fogalmazott a helytörténész, akinek előadását Döbrönte Tibor, korábbi pápai állomásfőnök beszámolója egészítette ki.
Fejes Sándor helytörténész, az alkalom előadója elmondta, rendkívül sok vita és huzavona övezte a Pápa-Csorna vasútvonal beindítását.
-1880-ig befejeződött az országban a főbb vasútvonalak kiépítése. Ezeket támogatta az állam, azaz az akkori Osztrák-Magyar Monarchia. Ellenben a szárnyvonalak már nem részesültek állami támogatásban. Az egyes körzetek önmaguk hozták létre a vasútvonalaikat, ha volt rá lehetőségük. A Pápa-Csorna vonal is az utóbbi kategóriába csúszott bele, és az évek alatt nehéz volt összeszedni azt a pénzmennyiséget, ami szükséges volt az elindításához - tudtuk meg Fejes Sándortól.
Hozzátette, Pápa közvéleménye nehezen emésztette meg, hogy Celldömölk lett Nyugat-Magyarország egyik vasúti központja. Pápa legfőképpen a Bakony miatt nem tölthetett be hasonló szerepet.
-Végül Fenyvesi Ferenc képviselő közbenjárásának is köszönhetően állami támogatást kapott a vonal megépítése. A 36,5 kilométer hosszú Pápa-Csorna szakasz 15 évnyi előkészület után egy év alatt megépült, 1896-ban lett kész. Ez a vasútvonal már a tervezésétől fogva sok vitát generált, de idővel elsimultak a nézeteltérések. Korábban annak ellenére sokan utaztak ezen a szakaszon, hogy nem jó a vonalvezetése, ugyanis nem érinti konkrétan a községeket, az állomások viszonylag messze esnek a falvaktól. 70-80 évig igazán jól működött ez a vonal, de ma már nagyon kevesen használják - fogalmazott a helytörténész, akinek előadását Döbrönte Tibor, korábbi pápai állomásfőnök beszámolója egészítette ki.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!