Valami Amerika a Borfaluban - Fellépett a Bon-Bon zenekar
2012-09-10 10:10:38 | cikk: mo |
Egyikük sem James, és még csak nem is Bond, de az biztos, hogy ha azt mondjuk Bon-Bon, akkor – aki kicsit is hallgat könnyűzenét – tudja, hogy egy olyan zenekarról van szó, akik már régóta zenélnek a pályán, sikerrel. Mi sem bizonyítja ezt a sikert jobban, mint az a 17 év, ami mögöttük van, és amely folyamatos munkával: koncertekkel, fellépésekkel és számos album összeállításával telt. Szolnoki Péter és Török Tamás zenekarának titka az egyetértés, a zenélés szeretete és a barátság. A könnyűzenei élet népszerű bandája tegnap este a Pápai Cicege és Bornapok keretében szórakoztatta a pápai közönséget. A fiúkkal a koncert után beszélgettünk. - 17 esztendeje álltatok össze, zenéteken felnőtt egy generáció. Bizonyára sok együttes lenne kíváncsi arra, hogyan lehet összetartani egy bandát ennyi ideig? Főleg úgy, hogy a népszerűségetek cseppet sem csorbult, sőt talán ti magatok is megértetek a sok év alatt...akárcsak ahogy a jó bor nemesedik, ha már itt a bornapokon vagyunk...
Török Tamás: Természetesen sok munka van mögötte, de ami a legfontosabb, hogy a közönség végig kitartott. Nélkülük nyilván nem maradt volna együtt ez a csapat. Mi ketten igen jóban vagyunk egymással, így semmi akadálya nincs a közös munkának és közös koncerteknek. - Miben változott a zenétek az évek során, és ezzel együtt a közönségetek?
Szolnoki Péter: Természetesen változott. Nagyon sokféle muzsikába belekóstoltunk, szeretünk sokrétű dologba belefogni, és ez valószínű hallatszott is. Nem bírnánk egyfajta stílus mellett letenni a voksunkat, nem tudnánk azt csinálni, hogy az ötödik nóta ugyanolyan, mint az első vagy a harmadik. Éppen ezért figyelgetjük is a külföldi trendeket. Persze természetesen a saját magunk ízlését és dallamvilágát formájuk meg.
Török T.: Ami változott, az a körülöttünk lévő világ. A CD elmúlt, a letöltések, a tehetségkutató műsorok mennek, a média kapcsán rengeteg változás jött. És természetesen ezzel kell lépést tartani.
Szolnoki P.: Viszont nagyon fontos, hogy ha ezt a szöveg tükrözi, tehát önmagunk elé és a társadalom elé is tartunk egy görbe tükröt, és ezt viccesen fogalmazzuk meg, akkor mindig lesz újabb és újabb ötlet. Úgyhogy csinálják csak nyugodtan tovább, mindig lecsapunk egy bizonyos helyen. - Ha már itt a trendeknél tartunk. Mi a véleményetek a mai magyar könnyűzenei életről?
Török T.: Nyilván van, ami tetszik, meg van, ami nem. Amelyik tetszik, velük jó kapcsolatot ápolunk. Amelyikkel meg nem vagyunk megelégedve, azoknak nem is keressük a társaságát.
Szolnoki P.: Ami katasztrofális és borzasztó, az a magyar zenék aránya a rádiókban. Felháborító. Bárhova mész a világban, azt hallod, hogy a rádiók 80 százalékban a saját nemzetük zenéit nyomják, nálunk pedig pont fordítva van. Alig hallunk újabb dalokat, nemcsak a mi lemezeinkről, hanem a kortársainktól, vagy akár az idősebbektől se. Nem tudom, hogy ez merre tart, de nagyon nem jó, hogy így van. - Milyen hullámot szeretnétek most meglovagolni, merre tart a Bon-Bon?
Szolnoki P.: Most kicsit a kritikai él csillant meg a legutóbbi lemezünkön is. A mai magyar valóságshow-kat és mindenféle tehetségkutatókat vettük pellengérre az Aranyketrec című dalunkkal. Emellett nagyon sok zenei ötletünk van, amit szeretnénk bemutatni, és tényleg bemutatni, nemcsak elkészíteni egy lemezt.
Török T.: Az ország tálcán kínálja nekünk a sok-sok témát, ezek után nem lesz probléma...
Következő téma?
Török T.: Nem akarjuk elsütni most, mert akkor megcsinálja más... majd meglátjátok..
Török Tamás: Természetesen sok munka van mögötte, de ami a legfontosabb, hogy a közönség végig kitartott. Nélkülük nyilván nem maradt volna együtt ez a csapat. Mi ketten igen jóban vagyunk egymással, így semmi akadálya nincs a közös munkának és közös koncerteknek. - Miben változott a zenétek az évek során, és ezzel együtt a közönségetek?
Szolnoki Péter: Természetesen változott. Nagyon sokféle muzsikába belekóstoltunk, szeretünk sokrétű dologba belefogni, és ez valószínű hallatszott is. Nem bírnánk egyfajta stílus mellett letenni a voksunkat, nem tudnánk azt csinálni, hogy az ötödik nóta ugyanolyan, mint az első vagy a harmadik. Éppen ezért figyelgetjük is a külföldi trendeket. Persze természetesen a saját magunk ízlését és dallamvilágát formájuk meg.
Török T.: Ami változott, az a körülöttünk lévő világ. A CD elmúlt, a letöltések, a tehetségkutató műsorok mennek, a média kapcsán rengeteg változás jött. És természetesen ezzel kell lépést tartani.
Szolnoki P.: Viszont nagyon fontos, hogy ha ezt a szöveg tükrözi, tehát önmagunk elé és a társadalom elé is tartunk egy görbe tükröt, és ezt viccesen fogalmazzuk meg, akkor mindig lesz újabb és újabb ötlet. Úgyhogy csinálják csak nyugodtan tovább, mindig lecsapunk egy bizonyos helyen. - Ha már itt a trendeknél tartunk. Mi a véleményetek a mai magyar könnyűzenei életről?
Török T.: Nyilván van, ami tetszik, meg van, ami nem. Amelyik tetszik, velük jó kapcsolatot ápolunk. Amelyikkel meg nem vagyunk megelégedve, azoknak nem is keressük a társaságát.
Szolnoki P.: Ami katasztrofális és borzasztó, az a magyar zenék aránya a rádiókban. Felháborító. Bárhova mész a világban, azt hallod, hogy a rádiók 80 százalékban a saját nemzetük zenéit nyomják, nálunk pedig pont fordítva van. Alig hallunk újabb dalokat, nemcsak a mi lemezeinkről, hanem a kortársainktól, vagy akár az idősebbektől se. Nem tudom, hogy ez merre tart, de nagyon nem jó, hogy így van. - Milyen hullámot szeretnétek most meglovagolni, merre tart a Bon-Bon?
Szolnoki P.: Most kicsit a kritikai él csillant meg a legutóbbi lemezünkön is. A mai magyar valóságshow-kat és mindenféle tehetségkutatókat vettük pellengérre az Aranyketrec című dalunkkal. Emellett nagyon sok zenei ötletünk van, amit szeretnénk bemutatni, és tényleg bemutatni, nemcsak elkészíteni egy lemezt.
Török T.: Az ország tálcán kínálja nekünk a sok-sok témát, ezek után nem lesz probléma...
Következő téma?
Török T.: Nem akarjuk elsütni most, mert akkor megcsinálja más... majd meglátjátok..
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!