A cigány holokausztra emlékeztek
2012-08-01 19:38:16 | cikk: mo |
A Petőfi Asztaltársaság – megalakulása óta – minden évben megemlékezik a cigány holokauszt emléknapjáról, amely a Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján augusztus 2-a. A déli harangszóra az egykori gettó kapujánál, a Rákóczi utca és a Kossuth utca sarkán gyűltek össze az emlékezők. A cigány himnuszt követően Grőber Attila, a Petőfi Asztaltársaság ügyvivője emlékezett a XX. század embertelen eseményeire.
- XX. század a barbárság kora, melyben sokszor, sok esetben olyan megpróbáltatásokat kellett átélniük embereknek származásuk, politikai meggyőződésük miatt, amelyek utólag is megdöbbentőek, és amelyekre valamennyi demokratának emlékezni kell. Lengyel hazafiak lemészárlása Katynban, zsidó polgárok kivégzése Auschwitzban, magyarok elleni vérengzés Délvidéken és több százezer cigány halálba küldése a '40-es évek közepén – idézte fel a borzalmakat Grőber Attila, majd hangsúlyozta, bűn és bűn között nem lehet és nem szabad különbséget tenni.
- S nekünk demokratáknak emlékeznünk kell. Ne azért emlékezzünk ezekre a tragédiákra, hogy ezeket politikai céljainkra használjuk fel. A megemlékezések nem arra valók, hogy politikai beszédeket tartsunk. Azért fontos a megemlékezés, hogy felhívjuk a kor, a fiatalok figyelmét arra, hogy ilyen bűnöket soha többet, semmikor nem szabad elkövetni – emelte ki a szónok.
A megemlékezésen Grőber Attila felidézte Helmut Schmidt német kancellár alakját, 1982-ben ugyanis ő ismerte el elsőként a porajmos, a cigány holokauszt tényét. A köztudatba azonban csak az 1990-es évek elején, Ian Hancock angol polgárjogi aktivista publikációi nyomán került be igazán. A rövid megemlékezésen Jabronka Richárd részletet olvasott fel Kertész Imre Sorstalanság című regényéből, majd az emlékezők gyertyát gyújtottak az áldozatokért.
- XX. század a barbárság kora, melyben sokszor, sok esetben olyan megpróbáltatásokat kellett átélniük embereknek származásuk, politikai meggyőződésük miatt, amelyek utólag is megdöbbentőek, és amelyekre valamennyi demokratának emlékezni kell. Lengyel hazafiak lemészárlása Katynban, zsidó polgárok kivégzése Auschwitzban, magyarok elleni vérengzés Délvidéken és több százezer cigány halálba küldése a '40-es évek közepén – idézte fel a borzalmakat Grőber Attila, majd hangsúlyozta, bűn és bűn között nem lehet és nem szabad különbséget tenni.
- S nekünk demokratáknak emlékeznünk kell. Ne azért emlékezzünk ezekre a tragédiákra, hogy ezeket politikai céljainkra használjuk fel. A megemlékezések nem arra valók, hogy politikai beszédeket tartsunk. Azért fontos a megemlékezés, hogy felhívjuk a kor, a fiatalok figyelmét arra, hogy ilyen bűnöket soha többet, semmikor nem szabad elkövetni – emelte ki a szónok.
A megemlékezésen Grőber Attila felidézte Helmut Schmidt német kancellár alakját, 1982-ben ugyanis ő ismerte el elsőként a porajmos, a cigány holokauszt tényét. A köztudatba azonban csak az 1990-es évek elején, Ian Hancock angol polgárjogi aktivista publikációi nyomán került be igazán. A rövid megemlékezésen Jabronka Richárd részletet olvasott fel Kertész Imre Sorstalanság című regényéből, majd az emlékezők gyertyát gyújtottak az áldozatokért.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!