A hanukára emlékeztek
2009-12-17 22:05:45 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Ma este 16 óra 30 perckor kezdődött el a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület soron következő összejövetele a Pedagógus Művelődési Házban. Meghívott vendégük, dr. Hankovszky Béla főiskolai docens tartott volna előadást Akéda - Ábrahám áldozata címmel, az előadó azonban baleset miatt nem tudott eljönni. Helyette Kerecsényi Zoltán, a helyi Honvéd Kulturális Egyesület elnöke beszélt a hanuka ünnepéről, mely idén december 12-19. között tart.
– A hanuka a fény ünnepe és az általános közfelfogással szemben, miszerint a zsidók karácsonya ez, annál többet hordoz magában. Egyetlen összefüggés van a két ünnep között, hogy mindkét ünnepben kapnak ajándékokat a gyermekek. De ez a vigadalom ideje is, szokás a hanuka alatt a nyolc napig égő mécses lángja felett való hálaadás. Ebből eredően különböző táncokat, mulatságokat rendeznek zsidó körökben.
Kerecsényi Zoltán előadásában kitért a hanuka szóra, melynek jelentése felszentelés, továbbá részletezte az ünnep történelmi hátterét, mely a győztes szabadságharcról szól, a mikor Júda Makkabi le tudta győzni a kor legkiválóbb hadvezéreit: Appolónioszt, Gorgiaszt, Nikanort. A makkabeusok a szíriai görögök feletti győzelme volt ez időszámításunk előtt 165-ben. A megtisztított Jeruzsálemi Templom és oltár másodszori avatásának emlékét őrzi az ünnep neve. Ekkor emlékeznek meg a nyolc napig égő olaj csodájáról is.
- Amikor felszabadították Jeruzsálemet, s a megtisztított Szentélyben meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, csupán egy napra való olajat találtak, noha új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A kis korsó cseppnyi olaja azonban - így szól a talmudi történet - csodálatos módon nyolc napon át égett, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni. Kerecsényi Zoltán bemutatta a hanuka ünnepének legkedveltebb játékát, a trenderlit is. Az apró pörgettyű (jiddis eredetű szóval trenderli, trendelli vagy trendedli, héberül szövivon) valahol Közép-Európában, az askenázi zsidóság körében alakult ki a középkor végén:
- Jellegzetessége, hogy négy oldalán egy-egy héber betű helyezkedik el: nun, gimel, hé és sin. Ezek egy közismert, az ünnep lényegével kapcsolatos mondás kezdőbetűi, amelynek feloldása így hangzik: Nész gadol hajá sám, vagyis nagy csoda történt ott, mármint az ókori Jeruzsálemben – magyarázta el az elnök.
Azért is érdekes ez az ünnep mindamellett, hogy egy hadi eseményt örökít meg, mert nem a Tórán alapul és ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók is. Az előadás végén meggyújtották a gyertyákat a hanukai gyertyatartóban, majd Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Egyesület elnöke ismertette és bemutatta a jövőre megrendezendő versmondó versenyt. A versenyt közösen szervezi az egyesület és a HM Tábori Rabbinátus a II. világháború befejezésének, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 65. évfordulója alkalmából. A versmondó verseny az „ És a világ akkor hallgatott…” Elie Wiesel idézet címet viseli és 12-17 éves tanulók jelentkezését várják a rendezők. Jelentkezési határidő február 5, e-mailben a papaizsido@gmail.com-ra lehet. A kétfordulós verseny során egy kötelező és egy szabadon választott verset kell elmondani. A kötelező Ady Endre Intés az őrzőkhöz című verse, választott vers pedig minden olyan költemény lehet, mely a Holokauszttal, a II. világégés borzalmaival, s a befejezésével kapcsolatos. A zsűri elnöke dr. Fröhlich Róbert dandártábornok, a HM Tábori Rabbinátusának vezető tábori rabbija lesz. A zsűri tagjai: Schmidt Dezsőné a pápai Pedagógus Művelődési Ház Közhasznú Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Hámori András író, Kerecsényi Zoltán a Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület elnöke, Ortutay Gábor lelkész, és Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Egyesület elnöke lesznek.
– A hanuka a fény ünnepe és az általános közfelfogással szemben, miszerint a zsidók karácsonya ez, annál többet hordoz magában. Egyetlen összefüggés van a két ünnep között, hogy mindkét ünnepben kapnak ajándékokat a gyermekek. De ez a vigadalom ideje is, szokás a hanuka alatt a nyolc napig égő mécses lángja felett való hálaadás. Ebből eredően különböző táncokat, mulatságokat rendeznek zsidó körökben.
Kerecsényi Zoltán előadásában kitért a hanuka szóra, melynek jelentése felszentelés, továbbá részletezte az ünnep történelmi hátterét, mely a győztes szabadságharcról szól, a mikor Júda Makkabi le tudta győzni a kor legkiválóbb hadvezéreit: Appolónioszt, Gorgiaszt, Nikanort. A makkabeusok a szíriai görögök feletti győzelme volt ez időszámításunk előtt 165-ben. A megtisztított Jeruzsálemi Templom és oltár másodszori avatásának emlékét őrzi az ünnep neve. Ekkor emlékeznek meg a nyolc napig égő olaj csodájáról is.
- Amikor felszabadították Jeruzsálemet, s a megtisztított Szentélyben meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, csupán egy napra való olajat találtak, noha új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A kis korsó cseppnyi olaja azonban - így szól a talmudi történet - csodálatos módon nyolc napon át égett, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni. Kerecsényi Zoltán bemutatta a hanuka ünnepének legkedveltebb játékát, a trenderlit is. Az apró pörgettyű (jiddis eredetű szóval trenderli, trendelli vagy trendedli, héberül szövivon) valahol Közép-Európában, az askenázi zsidóság körében alakult ki a középkor végén:
- Jellegzetessége, hogy négy oldalán egy-egy héber betű helyezkedik el: nun, gimel, hé és sin. Ezek egy közismert, az ünnep lényegével kapcsolatos mondás kezdőbetűi, amelynek feloldása így hangzik: Nész gadol hajá sám, vagyis nagy csoda történt ott, mármint az ókori Jeruzsálemben – magyarázta el az elnök.
Azért is érdekes ez az ünnep mindamellett, hogy egy hadi eseményt örökít meg, mert nem a Tórán alapul és ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók is. Az előadás végén meggyújtották a gyertyákat a hanukai gyertyatartóban, majd Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Egyesület elnöke ismertette és bemutatta a jövőre megrendezendő versmondó versenyt. A versenyt közösen szervezi az egyesület és a HM Tábori Rabbinátus a II. világháború befejezésének, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 65. évfordulója alkalmából. A versmondó verseny az „ És a világ akkor hallgatott…” Elie Wiesel idézet címet viseli és 12-17 éves tanulók jelentkezését várják a rendezők. Jelentkezési határidő február 5, e-mailben a papaizsido@gmail.com-ra lehet. A kétfordulós verseny során egy kötelező és egy szabadon választott verset kell elmondani. A kötelező Ady Endre Intés az őrzőkhöz című verse, választott vers pedig minden olyan költemény lehet, mely a Holokauszttal, a II. világégés borzalmaival, s a befejezésével kapcsolatos. A zsűri elnöke dr. Fröhlich Róbert dandártábornok, a HM Tábori Rabbinátusának vezető tábori rabbija lesz. A zsűri tagjai: Schmidt Dezsőné a pápai Pedagógus Művelődési Ház Közhasznú Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Hámori András író, Kerecsényi Zoltán a Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület elnöke, Ortutay Gábor lelkész, és Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Egyesület elnöke lesznek.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!